Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében

A Fórum Kisebbségkutató Intézet és a budapesti Teleki László Alapítvány közös rendezésében 2005. június 9–10-én a Fórum Intézet somorjai székházában nemzetközi kisebbségtörténeti konferencia zajlott le, amelynek megrendezését az Illyés Közalapítvány, a Határon Túli Magyarok Hivatala és a Magyar Köztársaság pozsonyi kulturális intézete támogatta. A konferencián 8 országból (Magyarország, Ukrajna, Szerbia, Szlovénia, Románia, Szlovákia, Olaszország, USA) több mint 30 kutató vett részt, akik közül mintegy húszan tartottak előadást. A konferencia felvonultatta a magyar kisebbségek történetével foglakozó kutatások legújabb eredményeit, s lehetőséget teremtett arra, hogy a különböző régiókban élő történészek megismerkedhessenek egymással. A konferencia szakmai programjának összeállítói nem csupán arra törekedtek, hogy minél több kutató és minél több téma kapja meg a nyilvánosság lehetőségét, hanem ara is, hogy a kisebbségek történetének hagyományos politikatörténeti megközelítés mellett, más szempontok is szerepet kapjanak. A konferencia alaphangját az a három előadás adta meg, amelyet a Kárpát-medencei magyar kisebbségek történetével foglalkozó kutatások három meghatározó alakja tartott. A. Sajti Enikő, Szarka László é Bárdi Nándor a konferencia címéhez igazodva a Trianon óta eltelt évtizedek kisebbségi túlélési stratégiáit igyekeztek felvázolni. A bevezető előadások után hét témakörre bontva folytatódott a tanácskozás, amely témakörök érintették a nemzetközi kapcsolatokat, a kisebbségi gazdasági önszerveződés és a földreformok kérdését, a visszacsatolások problematikáját, a kisebbségi intézményrendszer fejlődését és az ötvenes évek problematikáját. Bár az előadások felváltva foglalkoztak az erdélyi, a délvidéki és a felvidéki magyar kisebbség problémáival, a látszólag nagy földrajzi távolságok ellenére az előadások kitűnően kiegészítették egymást. Bebizonyosodott, hogy nemcsak az érintett magyar kisebbségek történetében van számos hasonlóság, de a velük szembeni többségi, kormányzati magatartásban is ugyanazok a beidegződések és mechanizmusok érvényesültek – legyen szó Erdélyről, vagy a Felvidékről. A konferencia előadásai nemcsak az eredmények felvonultatását tették lehetővé, hanem kijelölték azokat a témaköröket is, amelyek kutatása az eddigieknél nagyobb figyelmet kell hogy kapjanak. A konferencia része volt egy rögtönzött vitafórum arról, hogyan lehetne az eddigieknél hatékonyabbá tenni a kisebbségi magyarok történetével foglalkozó kutatók együttműködését. A szervezők ígérete szerint a konferencia anyag külön kötetben fog megjelenni, amely minden bizonnyal nagy érdeklődést vált majd ki a téma iránt érdeklődő olvasóközönség körében.

Fotógaléria