„Kárpát-medencei Interetnikus Tudásmenedzsment”
A kutatási projekt záró prezentációjára
A kutatási projekt záró prezentációjára
A rendezvény fő célja a nyelvészeti műhelyekben folyó dialektológiai és élőnyelvi kutatások bemutatása, illetve a muzeológusok munkájának koordinálása volt.
A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központja tisztelettel meghívja Önt a Szakrális kisemlékek Dél-Szlovákiában című kiállításának megnyitójára. 2005. február 17-én (csütörtök) 16.00 órakor a pozsonyi Brämer-kúria Galériájába (Žižka utca 18.) A kiállítást megnyitja: Liszka József etnológus. Közreműködik: Bárdos Ágnes. Megtekinthető 2005. május 15-ig hétfő kivételével naponta 10-től 17 óráig
A Fórum Kisebbségkutató Intézet és a budapesti Teleki László Alapítvány közös rendezésében 2005. június 9–10-én a Fórum Intézet somorjai székházában nemzetközi kisebbségtörténeti konferencia zajlott le, amelynek megrendezését az Illyés Közalapítvány, a Határon Túli Magyarok Hivatala és a Magyar Köztársaság pozsonyi kulturális intézete támogatta. A konferencián 8 országból (Magyarország, Ukrajna, Szerbia, Szlovénia, Románia, Szlovákia, Olaszország, USA) több mint 30 kutató vett részt, akik közül mintegy húszan tartottak előadást. A konferencia felvonultatta a magyar kisebbségek történetével foglakozó kutatások legújabb eredményeit, s lehetőséget teremtett arra, hogy a különböző régiókban élő történészek megismerkedhessenek egymással. A konferencia szakmai programjának összeállítói nem csupán arra törekedtek, hogy minél több kutató és minél több téma kapja meg a nyilvánosság lehetőségét, hanem ara is, hogy a kisebbségek történetének hagyományos politikatörténeti megközelítés mellett, más szempontok is szerepet kapjanak. A konferencia alaphangját az a három előadás adta meg, amelyet a Kárpát-medencei magyar kisebbségek történetével foglalkozó kutatások három meghatározó alakja tartott. A. Sajti Enikő, Szarka László é Bárdi Nándor a konferencia címéhez igazodva a Trianon óta eltelt évtizedek kisebbségi túlélési stratégiáit igyekeztek felvázolni. A bevezető előadások után hét témakörre bontva folytatódott a tanácskozás, amely témakörök érintették a nemzetközi kapcsolatokat, a kisebbségi gazdasági önszerveződés és a földreformok kérdését, a visszacsatolások problematikáját, a kisebbségi intézményrendszer fejlődését és az ötvenes évek problematikáját. Bár az előadások felváltva foglalkoztak az erdélyi, a délvidéki és a felvidéki magyar kisebbség problémáival, a látszólag nagy földrajzi távolságok ellenére az előadások kitűnően kiegészítették egymást. Bebizonyosodott, hogy nemcsak az érintett magyar kisebbségek történetében van számos hasonlóság, de a velük szembeni többségi, kormányzati magatartásban is ugyanazok a beidegződések és mechanizmusok érvényesültek – legyen szó Erdélyről, vagy a Felvidékről. A konferencia előadásai nemcsak az eredmények felvonultatását tették lehetővé, hanem kijelölték azokat a témaköröket is, amelyek kutatása az eddigieknél nagyobb figyelmet kell hogy kapjanak. A konferencia része volt egy rögtönzött vitafórum arról, hogyan lehetne az eddigieknél hatékonyabbá tenni a kisebbségi magyarok történetével foglalkozó kutatók együttműködését. A szervezők ígérete szerint a konferencia anyag külön kötetben fog megjelenni, amely minden bizonnyal nagy érdeklődést vált majd ki a téma iránt érdeklődő olvasóközönség körében.
A szlovákiai magyar oktatásügy helyzete, különös tekintettel a felsőoktatás kérdéskörére
Az oktatásügy helyzete, különös tekintettel a szakközépiskolák és szaktanintézetek helyzetére. Az értelmiségi találkozó résztvevői egyetértettek abban, hogy a közoktatás elemeként a szakképzés kiemelt fontossággal bír. Szigeti elmondta, mivel csökken a gyereklétszám, a gyengébb képességű tanulók is bejutnak a gimnáziumokba, ezáltal pedig mind kevesebben folytatják tanulmányaikat szakközépiskolákban és szakmunkásképzőkben. Hecht Anna, a Nagyszombati Kerületi Tanügyi Hivatal vezetője szerint a hazai magyarságnak nagyobb beleszólást kellene biztosítani a magyar tannyelvű iskolák sorsába, helyzetük alakításába. Ennek érdekében a füleki országos tanévnyitó előestéjén megalakul egy, az oktatási önrendelkezést elősegítő országos tanács. László Béla, a nyitrai Konstantin Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának dékánja hangsúlyozta, nagyon erőteljes a szlovákiai magyarság asszimilációja, és ez kedvezőtlen helyzetbe sodorja az iskolákat. László Béla szerint fontos volna a szakkínálat bővítése a középiskolákban, illetve a felsőoktatás iránti igény növelése. Pék László, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke szerint a magyar iskoláknak fokozottabb propagációs tevékenységet, vagyis önreklámot kellene folytatniuk évkönyvek és diákújságok kiadásával. A laboratóriumi jelleg ellensúlyozására közéleti szerepvállalásra is törekedniük kellene az iskoláknak. A szlovákiai magyar felsőoktatásban érdekeltek, a honi magyar tanszékek képviselői körében tegnap megállapodás született, megalakítják az Állandó Felsőoktatási Fórumot. A szakmai egyeztető tanács létrehozásáról szóló határozatot a hazai magyar oktatásügy, azon belül a középiskolák és szaktanintézetek helyzetét taglaló, a Fórum Kisebbségkutató Intézetben megtartott szlovákiai magyar értelmiségi találkozón hozták meg. Az ötlet még az előző, április elsején megrendezett értelmiségi találkozón merült fel. A Szigeti László oktatási államtitkár védnökségével megalakítandó fórum alapszabálya vélhetőleg a nyár végére készül el. A perbeszéd helyett a párbeszédet és a hazai magyar felsőoktatási intézmények eddiginél hatékonyabb együttműködését lesz hivatott szolgálni.
Nemzetközi konferencia a nyelvi jogokról Közép-Európában. A kevésbé használt nyelvekről és a nyelvi jogokról zajlott kétnapos nemzetközi konferencia a Fórum Kisebbségkutató Intézet és a Kevésbé Használt Nyelvek Szlovákiai Irodája (SLOVBLUL) szervezésében pénteken. A cél az unióhoz újonnan csatlakozott közép-európai államok – Szlovákia, Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovénia – kisebbségi nyelvei helyzetének megvizsgálása. Az előadások a nyelvi jogokkal, a nyelvek oktatásának, az anyanyelvi oktatás, ill. a kisebbségi nyelveken megjelentetett sajtó és könyvkiadás helyzetével foglalkoztak. Ján Figeľ oktatásért, szakképzésért, kultúráért és többnyelvűségért felelős európai biztos a találkozón hangsúlyozta, Európa alapvető jellemzője a nyelvi sokszínűség: „A többnyelvűség európai örökség, ezért az idegen nyelvek oktatásának kiemelt szerepet kell kapnia”. Öllős László, a SLOVBLUL elnöke elmondta, az iroda a kisebbségi nyelvek támogatását, védelmét és kutatását tartja alapvető feladatának. A cél, hogy anyanyelvén kívül mindenki két idegen nyelvet sajátítson el. Csáky Pál miniszterelnök-helyettes kiemelte, a nyelvi sokszínűség a fejlődés záloga, ezt igazolja Európa történelme is: „Meggyőződésem, hogy a többnyelvű emberek kreatívabbak, nyitottabbak más kultúrák iránt, mint az egynyelvűek. A többnyelvűség egyben kulturális sokszínűséget is jelent.” Bővebb információkat az iroda www. slovblul.sk honlapján találhatnak az érdeklődők. Szombaton szakmai kérdésekkel folytatta munkáját a konferencia, két szekcióban a kisebbségi nyelvhasználatról és a kisebbségi jogokról tanácskozott a kilencven résztvevő, melynek döntő részét nyugat-európai szakemberek alkották. A konferencia keretében sor került a SLOVBLUL és az EBLUL közgyúlésére is.
A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából kiállítással összekötött nemzetközi konferencia volt Komáromban a Tiszti Pavilon dísztermében a határon túli magyar tudományos könyvkiadásról az elmúlt 15 esztendőben. A kiállítést Berényi Dénes akadémikus, Albert Sándor rektor és Öllös László a Fórum Kisebbségkutató Intézet elnöke nyitotta meg. Meskó Attilának, az MTA főtitkárának köszöntőjét Szarka László olvasta fel. Bemutatásra került A határon túli magyar tudományos könyvkiadás c. kötet, illetve a Sült galamb? Magyar egyetemi tannyelvpolitika című kiadvány (mindkét kötetet lásd a publikációk között). A konferencia két szekcióban folytatta munkáját, az egyik a határon túli tudományos műhelyek együttműködésével, a másik pedig a határon túli tudományos kiadványok is megjelentető kiadókkal, illetve könyvterjesztéssel foglalkozott.
A tornaljai Kulturális Antropológiai Műhely megszervezésében került sor 2005. január 19-én a tornaljai könyvtárban a Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központja évkönyvének, az Acta Ethnologica Danubiana legújabb, 5-6-os kötetének a bemutatójára. A szervező Pusko Gábor megnyitó szavai után Liszka József, az intézmény igazgatója és a bemutatásra kerülő kötet szerkesztője az Etnológiai Központ tevékenységéről, eddigi eredményeiről beszélt, majd Kotics József, a Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológiai Tanszékének a vezetője méltatta a kiadványt, illetve azt a törekvést, hogy az Etnológiai Központ kisebbségi körülménye között európai etnológiát műveljen.
Megszentelt emlékeink címen a zentai Városi Múzeumban került sor 2004. december 17-én a Zenta község (Szerbia – Vajdaság) szakrális kisemlékeit bemutató fotó- és dokumentumkiállítás megnyitójára. A tárlatot Liszka József, a Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központja igazgatója nyitotta meg. A népes érdeklődőknek szólt a Komáromban található Szakrális Kisemlék Archívumról is. A megnyitót követő (elsősorban Nagy Abonyi Ágnessel és Vida Jánossal, a szóban forgó tárlat rendezőivel folytatott) szakmai konzultáció során egy jövőbeni szorosabb szakmai együttműködés lehetőségei is kirajzolódtak. A kiállítás-megnyitóra egyébként az Égtájak Fesztivál – Vendégségben a Délvidéken című program nyitóakkordjaként került sor. A háromnapos rendezvénysorozat keretében a Kárpát-medence különböző területeiről (így többek között a szlovákiai Farnadról), különböző vajdasági helyszíneken léptek fel folklórcsoportok.