A nemzeti kisebbségi intézményrendszer finanszírozása
A tavaszi párkányi találkozó folytatásának tekinthető tanácskozás szervezéséből a házigazdákon és a Szlovákiai Magyar Értelmiségi Fórumon kívül a Szlovákiai Magyar ĺrók Társasága, a Szlovákiai Magyar Professzorok Klubja, illetve a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumának nemzetiségi kultúrák főosztálya is kivette a részét. A rendezvény első felében magyarországi intézmények képviselői tartottak előadást. Laborczi Géza, az Illyés Közalapítvány kuratóriumának titkára az alapítvány támogatási rendszerét és az elmúlt 14 évben elért eredményeit ismertette, kiemelve: a jövőben fontosnak tartják, hogy az EU-s források igénybevételéhez szükséges önrészt biztosítsák a kulturális civil szervezetek számára. Váradi Lajos a Határon Túli Magyarok Hivatala nevében szólva elmondta, „a nemzeti kisebbségek kultúrájának támogatására fordított összegek inflációt meghaladó mértékű növekedése folyamatos”, például az idei költségvetésben a különböző tárcáknál összesen 10 milliárd forint lett elkülönítve erre a célra, és ehhez jön még a kedvezménytörvény értelmében az oktatási támogatásokra fordítandó 5 milliárd. Hozzátette, utóbbi támogatási forma szerinte Szlovákiában hasznosul a legeffektívebben. Egyed Albert, a Magyar Művelődési Intézet kisebbségi főosztályának vezetője a kutatási és fejlesztési támogatások rendszeréről készült elemzést ismertetve leszögezte, „ez a rendszer mára elkorhadt és reformokra szorul”. Idén mindössze 41 millió forint jutott erre a célra. Csete Örs, az öt évvel ezelőtt alapított Apáczai Közalapítvány irodaigazgatója pedig a támogatásra fordítható összegek sajnálatos csökkenéséről volt kénytelen beszámolni. A tanácskozás második részében A. Szabó László, a pozsonyi oktatási tárca kisebbségi főosztályának vezetője tartott előadást A kisebbségi oktatásügyi támogatások rendszere Szlovákiában címmel, végkonklúzióként megállapítva, az igazi megoldás az oktatásügyi autonómia lenne. Dohányos Róbert, a kulturális minisztérium kisebbségi főosztályának vezetője a kisebbségi kultúrák támogatása törvényi szabályozásának tervezetéről adott elő, Csáky Pál miniszterelnök-helyettes pedig e tervezett támogatási rendszer törvényi garanciáiról, illetve a törvénytervezet egyeztetéséről adott tájékoztatást. Az előadásokat pezsgő vita követte, amelyben elsősorban az országos hatáskörű szlovákiai magyar szervezetek jelen levő vezetői szólaltak fel. Miklósi Péter a tanácskozás eredményeinek öszszegzését követően indítványozta az értelmiségi találkozó nyilatkozatának elfogadását. A nyilatkozat egy olyan törvény elfogadása mellett teszi le a voksot, amely „szabályozza a kulturális, oktatásügyi, tudományos és művészeti rendezvények támogatását; az országos hatáskörű kisebbségi szervezetek működési feltételeinek biztosítását; a kisebbségek nyelvén megjelenő folyóiratok, lapok, könyvek és egyéb publikációk kiadásához való hozzájárulást; a kisebbségi szervezetek stabil gazdasági hátterének kialakítását”. A dokumentum e célok elérése érdekében indítványozza „egy önálló központi államigazgatási hivatal létrehozását, amely a kisebbségek ügyeivel foglalkozik, illetve olyan állami költségvetési forrásokból működő támogatási alap kialakítását, amelyben a nemzetiségek képviselői dönthetnek az anyagi eszközök elosztásáról”. Lásd a mellékletben: Nyilatkozat
