A kötet egy mára feledésbe merült, ám egykoron nagy hírű intézmény, a Pozsonyi Jogakadémia történetét mutatja be. Az 1777-ben nagyszombati székhellyel létrehozott, majd 1874-től tevékenységét a már a koronázóvárosban folytató királyi akadémia fontos szerepet játszott a hazai magyar nyelvű jogászképzés történetében. A jelen kötet bemutatja az Akadémiának az első világháborúig nyúló történetét, szól az iskola... Bővebben

Monumentumok. Szakrális (és „szakrális”) kisemlékek a Kárpát-medencében. Forma, terminológia, funkció címmel jelent meg a napokban Liszka József legújabb könyve. A szabadban álló szakrális kisemlékek (képes fák, képoszlopok, út menti feszületek, szentek szobrai stb.) tudományos igényű vizsgálata (dokumentációja, elemzése, értelmezése) mind a magyar nyelvterületen, mind a szomszédos népek körében mindössze jó néhány évtizedes komolyabb múltra tekinthet... Bővebben

A tanulmányok közt Kontra Miklós a Magyar élőnyelvi kutatásokról a Kárpát-medencében; Simon Szabolcs és N. Varagya Szilvia a komáromi kétnyelvű beszélőközösség nyelvéről és identitásáról; Czáboczky Szabolcs Petrik Béla bodrogközi plébánosról és a szlovenszkói magyar katolikus közéletről; Kara Anna A jászóvári premontreiek 1918 és 1923 közti történetéről. E lapszámban olvasható Baki Attila és Gyurovszky László újabb... Bővebben

A háromnyelvű évkönyvben többek között Petr Janeček A cseh prózai szöveges folklorisztika 1989 után: a néprajztól az európai etnológiáig című tanulmányát, Petr Lozoviuk Meer und Kultur. Prolegomena zur Ethnologie des Strandes című írását, L. Juhász Ilona A rövid hajviselet, az új női divat elleni harc az első világháborút követő évtizedekben… című tanulmányát, Csilla Schnell Frauenbriefe... Bővebben

A Borsos Mihály hagyatékát egybegyűjtő sorozatunk e második kötete két egymástól jól elkülönülő, de tartalmában egymást kiegészítő részre oszlik. Az első részben Borsos 1945 és 1974 közötti naplójegyzeteit adjuk közre, amelyek a plébános nagyfödémesi, kőhídgyarmati és kisgyarmati szolgálatának időszakából származnak. A kötet második része Borsos 1957 és 1970 közötti közéleti levelezését tartalmazza, amely levelek legfontosabb... Bővebben

A mai Kárpátalja területén élő németek a tágabb térség egyik elfeledett népcsoportjának számítanak. A 20. század folyamán rengeteg társadalmi, politikai kihívással kellett ennek a szétszórtan, ráadásul különféle államalakulatok (Magyarország, Csehszlovákia) keretében élő, önmagában is sokszínű népcsoportnak szembenéznie, mígnem 1944-re sikerült önálló arculatát kialakítania. Az ekkortól felerősödő, főleg a Szudéta-vidékről érkező propaganda, amely a multietnikus közegbe... Bővebben