A tudomány jelene és jövője a kisebbségben élő közösségek életében

„A Fórum Társadalomtudományi Intézet munkatársai körében 1998-ban vetődött fel a gondolat, hogy a millenniumi év kapcsán olyan szakmai konferenciát rendezzen meg, amelyen a határon túli magyar tudományos intézmények, műhelyek, illetve a Magyarországon működő kisebbségekkel foglalkozó kutatócsoportok és intézmények vennének részt. Úgy gondoltuk, hogy egy ilyen találkozó szervesen illeszkedne ahhoz a rendezvénysorozathoz, amelyet az államalapítás kapcsán a Kárpát-medence különböző pontjain tartanak majd.” – írja Tóth Károly a kötet előszavában.

A konferenciát 2000. december 7-én Komáromban, a Tiszti Pavilon dísztermében „Ezredforduló. A tudomány jelene és jövője a kisebbségben élő közösségek életében” címmel rendezték meg. A több mint 50 magyarországi és határon túli magyar tudományos intézmény, illetve közel száz szakember részvételével megtartott szakmai értekezlet kiemelkedő rendezvénye volt a millenniumi ünnepségsorozatnak.

A konferencia társrendezői az MTA Kisebbségkutató Műhely, Magyarország, a „Magyar Tudományosság Külföldön” MTA Elnöki Bizottság, Magyarország, illetve a KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja, Románia, támogatói pedig a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Millenniumi Titkársága és a „Magyar Tudományosság Külföldön” MTA Elnöki Bizottság voltak. A kötet megjelenését a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Magyarország támogatta.

A kötet a három témakörben megvalósuló konferencia logikáját követi.

A humán tudományok és a tudományos műhelyek szerepe a nemzeti kisebbségek társadalmi és kulturális életében című első, elméleti részben négy tanulmányt olvashatunk. Berényi Dénes ismerteti azokat a támogatási rendszereket, amelyek az elmúlt időszakban kifejezetten a határon túli tudományos munkát támogatták, Szarka László az integrált kisebbségkutatási modell lehetőségeit veszi számba, Liszka József nyitott, európai igényességű tudomány műveléséről értekezik, Biró A. Zoltán pedig a szakmai kapcsolatok intézményesítését vázolja fel kisebbségi szempontból.

Nagyon izgalmas és terjedelmes része a kötetnek a Jelen és jövő, modellértékű kutatások ismertetése című rész. Ebben 12 kutató olyan megvalósult kutatási programokat ismertet, amelyek más régiókban is érdekesek lehetnek: Lampl Zsuzsanna: Az értékrendkutatástól az iskolaportrékig, Bodó Julianna: Jelek a térben. Identitástermelés és térhasználat a Székelyföldön, Papp György: A délvidéki (vajdasági) társadalomtudományi és nyelvészeti kutatások céljairól és jellegéről, Bakó Boglárka: Lokális identitás és interetnikus kapcsolatok a Kárpát-medencei kisebbségi magyar közösségek nemzeti tudatában, Vári András: Többnemzetiségű kistérségek a visegrádi országok határain – a kutatás lehetőségei és az MTA Kisebbségkutató Intézet tervei, Papp Z. Attila: A civil társadalom eszméje a romániai sajtónyilvánosságban 1990 után, Kovács Éva: Alteritás és identitás: a két világháború közötti határtérségek, különös tekintettel a szlovák-magyar határra, Öllős László: Nemzetiségi viták és szakirodalmi hátterük Szlovákiában, Papp Richárd: Vallás és identitás a Vajdaságban: egy társadalomtudományi kísérletről, Magyari Tivadar: Kisebbségek részvétele a többségi társadalom közéletében, Gereben Ferenc: A szlovákiai magyarok nemzeti és kulturális identitása, Vadkerty Katalin: A csehszlovákiai magyarok problémái.

A harmadik részben pedig Sorbán Angéla, Göncz László, Kolláth Anna, Törzsök Erika, Gábrity Molnár Irén, Telekiné Nagy Ilona, Mészáros András, Ág Tibor, Danter Izabella, Csicsay Alajos, Bukovszky László, Szabó András és Simon Szabolcs mutatják be azokat a tudományos intézményeket és műhelyeket, amelyekben maguk is dolgoznak.

A kötet végén néhány dokumentumot találunk a konferenciáról.

Az Ezredforduló a Fórum Társadalomtudományi Intézet Nostra Tempora könyvsorozatának a harmadik köteteként jelent meg.

Dunaszerdahely, 2001, Fórum Társadalomtudományi Intézet, Nostra Tempora 3, Lilium Aurum Könyvkiadó, 280 p. (magyarul)