Vataščin Péter – Fórum Kisebbségkutató Intézet | Fórum inštitút pre výskum menšín | Forum Minority Research Institute

Vataščin Péter

Titulus:MA.
Végzettség:felsőfokú
Születési év, hely:1987, Érsekújvár
Tanulmányok, végzettség:
  • Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Néprajz – Kulturális

  • Antropológia Tanszék (néprajz mesterképzés)
Munkakör, beosztás: etnológus
Elérhetőség: vatascin.peter@gmail.com

Életrajz

A Párkányi Gimnáziumban érettségizett 2006-ban. A Pécsi Tudományegyetemen 2009-ben szerzett BA-oklevelet szabad bölcsészet, ill. néprajz minor szakon. 2012-ben ugyancsak a PTE-n végezte el a néprajz mesterképzést a Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszék hallgatójaként. 2012 és 2014 között a szabadkai székhelyű Pannon RTV riportere és szerkesztője, ezt követően mindmáig alkalmi publicistaként közöl szövegeket vajdasági magyar nyomtatott és elektronikus médiumokban. 2014 óta a PTE-BTK Interdiszciplináris Doktori Iskolájának hallgatója a Néprajz – Kulturális Antropológia Doktori Program keretében.  Megbízott munkatársként a „Kelet–Nyugat” Vallásetnológiai Kutatócsoport számára szakfordításokat készített, a GeneZYs 2015 ifjúságkutatás vajdasági részében pedig kérdezőbiztosként vett részt. Szlovákiában korábban a komáromi Etnológiai Központ számára végzett dokumentációt (Szakrális Kisemlék Archívum), illetve rendszeresen jelennek meg cikkei az intézmény évkönyvében (Acta Ethnologica Danubiana). 2017 novemberétől a Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központjának belső munkatársa. 2019 szeptemberétől az Új Szó napilap komáromi tudósítójaként is dolgozik.

Első önálló kutatásában még 2009 és 2010 során négy ormánsági falu 19. századi birtokrendezésével foglalkozott, majd a jelenkutatásra irányította figyelmét, s a településnéprajz, illetve a közösségkutatás témakörén belül a periferiális, leszakadó magyarországi régiók kerültek érdeklődésének homlokterébe. Az ormánsági Kemse közösségi, jelenbeli életét 2011-ben és 2012-ben vizsgálta. 2015 óta doktori kutatásának keretén belül a Jugoszlávia szétesését kísérő háborúk során és azokat követően Szabadkán letelepedett, főként szerb nemzetiségű kényszermigránsokkal foglalkozik. Elsősorban a helyi intra- és interetnikus diskurzusokban és narratívákban betöltött szerepükre, valamint identitásuk újraformálási módjaira összpontosít, külön figyelmet fordítva az etnicitás és a nacionalizmus jelenségeire, illetve a kérdéskör helyi aspektusaira. 2018-2019-ben Ebeden és Kürtön egy-egy szakrális kisemlék helyi közösségben betöltött szerepét kutatta. 2019-ben az 50-es években lezajlott kényszerkollektivizáció társadalmi lefolyásával és aspektusaival foglalkozik Ebed és Izsa községek példáin keresztül. Jelenleg a jelzett korszak helyi vallási életre gyakorolt hatását kutatja.