Öllős László politológus, a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet főmunkatársa és a nyitrai Konstantin Egyetem oktatója egy tanulságos és hasznos könyvet írt arról, hogy a Magyar Köztársaság alkotmánya miként érinti a határon túli magyarokat. A témaválasztást egyebek között a kettős állampolgárságról tartott 2004. december 5-i népszavazás is indokolta. A találó cím (Az egyetértés konfliktusa) már jelzi, hogy a kötet bonyolult problémát feszeget. A bevezetésben leszögezi: Az alábbiakban megvizsgáljuk a jelenleg érvényes alkotmány szövege mögött felismerhető elveket s a belőlük következő értelmezési lehetőségeket, továbbá átgondoljuk, hogy húzódhatnának az alkotmányos egyetértés lehetséges keretei a magyar kisebbségek kérdésében. Ehhez mindenekelőtt azt kell felvázolnunk, hogy melyek azok a főbb kérdések, amelyekben nem született meg az alkotmányos egyetértés a magyarországi politikai pártok között. Indokolni kívánjuk , hogy mivel a kérdéskör, még ha általánosan is, de szerepel a Magyar Köztársaság alkotmányában, ezért elvárható az alkotmányos egyetértés a határon túli magyarokat érintő legfontosabb kérdésekben.
Öllős László könyve nem könnyű olvasmány, de segíti annak tisztázását, hogy a magyar alkotmány mit tesz lehetővé a határon túli magyarsággal kapcsolatos problémák kezelésében. Sajnos a magyarországi belpolitikai viharok miatt a kérdéssel nem lehet érdemben foglalkozni, és sok jel utal arra, hogy ez a kaotikus helyzet akarva-akaratlanul a kisebbségi magyarság folyamatos erodálódásához vezet. Öllős könyve végén a következtetéseit is közre adja. Ebben a fejezetben olvasható a következő megállapítás: A Magyar Köztársaság alkotmányos felelősségének érvényesíthetőségéhez elsősorban abban a kérdésben kellene egyetértésnek születnie, hogy a magyar kisebbségeket nem használják a magyarországi belpolitikai küzdelmek eszközeként. Továbbá Magyarországnak a felelősség érzésén túl vállalnia is kellene felelősségét. A felelősségnek pedig nem általában a határon túli magyarokra kellene vonatkoznia, hanem a kisebbségben élő magyarokra. Továbbá nem a többféle értelmű sorsukért kellene felelősséget vállalnia a Magyar Köztársaságnak, hanem a kisebbségben élő magyarok nemzeti életéért.
Sajnos, Magyarország jelenlegi helyzetében ezek az elvárások egyhamar aligha teljesülhetnek. Ráadásul a különböző konfliktusokkal megterhelt szlovák-magyar viszony is egyre hűvösebbé válik, tehát a politikusoknak lesz dolguk elég. Az egyszerű állampolgár csak reménykedhet a dolgok jobbra fordulásában. Addig is lapozgassuk Öllős László könyvét, talán okosabbak leszünk általa.