Kisebbségből az önálló politikai közösség felé

Kisebbségből az önálló politikai közösség felé

Könyv a szlovákiai magyarság történetéről a rendszerváltástól az Európai Uniós csatlakozásig

Magyarok Szlovákiában (1989- 2004). Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az Európai Uniós csatlakozásig címmel a Fórum Kisebbségkutató Intézet a közelmúltban jelentette meg Fazekas József és Hunčík Péter szerkesztésében azt a tanulmánykötetet, amely első ízben próbálja meg összegezni azt a fordulatokban, eseményekben rendkívül gazdag, az ország új politikai-társadalmi berendezésének kialakulása szempontjából kulcsfontosságú tizenöt évet, amely során a kommunizmus negyven éve után az ország demokratizálódási folyamatának részeként a szlovákiai magyarság önálló politikai közösséggé alakult. A kötet 23 tanulmánya e folyamat egyes területeit foglalja össze a nemzetiségi optika előtérbe helyezésével, de egy pillanatra sem téveszti szem elől a (cseh)szlovák-magyar kontextus meghatározó jelentőségét az események alakulásában. A tanulmányok tömör történelmi visszatekintései a problémakör jobb megértését szolgálják.

Sándor Eleonóra a rendszerváltás eseményeinek áttekintése kapcsán részletesen szól a szlovákiai magyarság ellenzéki szerveződéséről a nyolcvanas években, a magyar-(cseh)szlovák ellenzéki együttműködés nehézségeiről, a rendszerváltás után megalakult három szlovákiai magyar párt (FMK, Együttélés, MKDM) stratégiájáról. Öllős László a magyar pártok programjait tekinti át politológiai szempontból, rámutatva e programok közös és eltérő pontjaira. Szarka László a szlovákiai magyar pártok 1989-1998 közötti működését elemzi a közösségépítés, önkormányzatiság és autonómiatervek szempontjainak figyelembevételével. Hamberger Judit az MKP kormányzati szerepét vizsgálja 1998-tól napjainkig, értékelve a párt kormányzati szereplését. Mészáros Lajos (Cseh)Szlovákia alkotmányos rendszerének alakulását tekinti át, mintegy keretet adva a politikai-társadalmi élet történéseinek.

Gyurgyík László a magyarság demográfiai, település- és társadalomszerkezetének változásait ismerteti, kitérve a szlovákiai magyarság létszámcsökkenésének okaira is. László Béla a magyar oktatásügyet vizsgálja: az óvodák, alap- és középiskolák, valamint a szlovákiai magyar felsőoktatás helyzetét, miközben szól a szlovákiai magyar oktatásügy leépítésére tett kísérletekről is. Tóth Károly a szlovákiai magyar intézményrendszer fejlődését tekinti át, területi elhelyezkedésük, intézménytípusok, működési formájuk és tevékenységi körük szerint, de kitér az anyagi erőforrásaikra is. Jaroslav Kling a régiófejlesztési politika és a közigazgatás elemzése során ismerteti a közigazgatási reform dél-szlovákiai megvalósulását, az állami területfejlesztési politikát, a lakásépítés-fejlesztési programot, valamint a regionális fejlesztési ügynökségek integrált hálózatát, megállapítva a déli régiók elmaradottságát az északi régióktól.

Peter Pažitný, Karol Morvay, Simona Ondriašová és Jaroslav Kling a déli régiók gazdasági teljesítőképességét vizsgálják. Az alapvető jellemzők (a lakosság korösszetétele, az egy gyermekkorúra jutó időskorúak száma, a lakosság iskolai végzettség szerinti megoszlása), a gazdasági helyzet (az egy lakosra jutó ipari termelés volumene, a havi átlagbér, a humán erőforrások, infrastruktúra-ellátottság, a háztartások ellátottsága, munkanélküliség, a foglalkoztatottak ágazati megoszlása, termelési mutatók stb.) adatai alapján megállapítják, hogy komoly lemaradások tapasztalhatók mind az északi régiókkal, mind pedig az országos átlaggal összevetve, ezek pedig társadalmi feszültségeket gerjeszthetnek. Peter Pažitný a déli régiók egészségi állapotának vizsgálata kapcsán megállapítja, hogy a születéskor várható átlagos élettartam Dél-Szlovákiában alacsonyabb az országos átlagnál, s a három legfontosabb betegségcsoport (szív- és érrendszeri, daganatos megbetegedések, diabétesz) tekintetében ugyancsak rosszabb eredményeket mutatnak fel a déli régiók az országos átlagnál. Tuba Lajos a környezetvédelem kapcsán a levegő-, a víz- és a talajszennyezettséget pontos számadatokkal érzékelteti.

A. Kis Béla a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház, Herdics György és Zsidó János a római katolikus egyház elmúlt 15 évét mutatja be. Liszka József a tudományos intézményrendszerről, a tudományos életről és irodalomról, valamint a muzeológiáról, Varga Sándor a Csemadokról, Görföl Jenő a népművészetről és a folklórról ír. Lovász Attila a szlovákiai magyar sajtót tekinti át, Hushegyi Gábor a képzőművészet, fotóművészet és építészet elmúlt 15 évét, Grendel Lajos az irodalmat és a könyvkiadást mutatja be, Hizsnyan Géza a színházi élet eseményeit veszi górcső alá, J. Mészáros Károly pedig a szlovákiai magyar sportéletről ír.

A kötet hasznos kézikönyvül szolgálhat a téma iránt érdeklődők számára.

CategoryCikk / Cikk / Cikk