Miskolci segédlettel talpon marad Királyhelmecen a zenei klub?
Mindenütt meg kellene találni azt a kiemelkedő adottságú helyi személyt, aki vállalja egy adott kis műhely, közösség vagy szervezet tartós és színvonalas vezetését
Ha magyar nyelvű népművelésről, kisközösségek kiépítéséről, civil szervezetek fejlesztéséről van szó, Szlovákiában nehezen találunk felsőfokú képzést biztosító intézményt. Sőt, egyáltalán bármilyen intézményt, amely állandó jelleggel odafigyelne az említett civil szervezetek vezetőinek képzésére.
Ha magyar nyelvű népművelésről, kisközösségek kiépítéséről, civil szervezetek fejlesztéséről van szó, Szlovákiában nehezen találunk felsőfokú képzést biztosító intézményt. Sőt, egyáltalán bármilyen intézményt, amely állandó jelleggel odafigyelne az említett civil szervezetek vezetőinek képzésére. Valamikor – tíz évvel ezelőtt – a Csemadok berkekben indult el valami hasonló folyamat, de az is elsősorban a titkárok részére, és magyarországi szakemberek bevonásával. Az utóbbi években már kitapintható a Fórum Intézet és egy-két alapítvány igyekezete, de az is meglehetősen nyugat- és közép-szlovákiai központú. Ha hinni lehet a kelet-szlovákiai civil szervezetekről szóló felméréseknek és kimutatásoknak, akkor a bejelentett szervezetek mintegy fele csak papíron létezik, vagy ha valóban létezik, akkor pályázattól pályázatig él, és nemigen van hosszú távú koncepciója. Pedig a közösségszervezésé a jövő, még ha jelenleg más elképzeléseink vannak is a közösségekről, mint a nemsokára elénk például állítandó nyugati egyesületek.
Királyhelmecen – ahol egyébként több kis közösség is működik –, remek példáját láthattuk annak, hogy miként lehet új közösséget kovácsolni. Bobek Zsolt, a Magyarországi Blues Társaság és a Rockinform újság egyik alapító tagja Livin blues néven új zenei klubot alapított, amelynek állandó rendszerességgel összejáró tagsága igazolja, hogy mindig lehet és kell is újat hozni a népművelésbe, a klubéletbe. A Livin blues klub egyébként tíz éve alakult Miskolcon, Török Ádámék vezetésével, egy szellemi műhelyként működött, s ugyanezen a néven egy fesztivált is szerveztek.
Hogy mi a titka egy klub szervezésének és fenntartásának? „A legfontosabb, hogy az ember elkötelezett legyen, mert ezt csak tiszta szívvel lehet csinálni. Ezenkívül megtetszett nekem a város lokálpatrióta szelleme és szellemi igényessége is”– mondja Bobek Zsolt. Elsőként a miskolci Happy Blues Days együttest hívta meg a kisvárosba és nem koncertet hirdetett, hanem klubestet. Érdekes módon több mint százan jöttek el, ezzel egyértelművé vált, hogy szükség van igényes zenét biztosító zenei klubra Királyhelmecen. A következő előadást már a nyíregyházi Waterguns tartotta, amelyen ismét telt ház igazolta az érdeklődést és dicsérte a szervezőt.
Valahogy így kellene működnie a többi civil szervezetnek is. Meg kell találni azt a kiemelkedő helyi személyt, aki vállalja egy adott kis műhely vezetését, s ha van, aki segíti, akkor már „csak” a kívülálló szakmai segítsége kell ahhoz, hogy hatékonyan, fantáziát szabadon engedve működhessenek. Nem halat adnak a külföldi szakemberek, hanem megmutatják, hogyan lehet horgászni, tehát jobban csinálni azt, amit egy bizonyos réteg szívesen vesz. Csak ennyi? – kérdezheti valaki. Hát persze, hogy nem. Ott, ahol nincs meg a kellő tapasztalat, kapcsolatrendszer és elszántság, nehezen vagy egyáltalán nem lehetett volna megszervezni a klubot. Hosszú évek munkája, barátságai garantálják azt, hogy valaki tudja: kit, milyen körülmények között és mennyiért lehet meghívni egy klubba. És ezt valóban nem lehet iskolában tanítani.
Miként azt sem lehet elvárni, hogy állandóan valaki más szervezze meg azt, amire nekünk itt van szükségünk. Most már megmutatták, hogyan kell horgászni, hogyan kell klubot szervezni, a királyhelmecieken áll, észreveszik-e hogyan lehet jobban, szervezettebben, színvonalasabban továbbfejleszteni. Vajon a tíz évvel ezelőtti miskolci klub kisugárzása elég erős-e ahhoz, hogy talpon tartson Királyhelmecen egy zenei klubot?
http://www.ujszo.com/clanok.asp?cl=51828