Beszélgetés Tóth Károllyal, a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatójával az intézet 2005-ös terveiről

Milyen eredménnyel zárta a 2004-es évet a Fórum Kisebbségkutató Intézet, milyen kép rajzolódik ki a szlovákiai magyarságról az intézet által végzett, másfél évtizedes komplex kutatási program alapján, és milyen tervekkel lépnek az idei esztendőbe – erről beszélgettünk Tóth Károllyal, az intézmény igazgatójával.

„Tudástermelés, tudáskoncentráció, tudásszervezés, tudásközvetítés” – ön egyebek mellett így jellemezte annak idején a Fórum Kisebbségkutató Intézet törekvéseit, s ennek jegyében folyik keretei között a munka. Tekintsünk vissza a tavalyi évre: melyek azok az eredmények, amelyeket e mottó jegyében a 2004-es esztendőben a legfontosabbnak tart?

Ha mérleget próbálunk készíteni, mindenekelőtt azt kell megemlíteni, hogy nagyon nehéz évet zártunk. Három külső tényező befolyásolta közvetlenül vagy közvetve az intézet munkáját. Nonprofit intézmény vagyunk, tehát elsősorban pályázati úton biztosítjuk az anyagi forrásokat. Ezek jelentős része magyarországi és szlovákiai alapítványoktól, megrendelésekből érkezik. A magyarországi pénzügyi megszorítások nagyon érzékenyen érintettek bennünket – tervezett megrendelésektől estünk el, késve érkeztek az alapítványi támogatások, és sorolhatnám. Hogy érzékeltessem a helyzetet: tavaly az első támogatás júniusban jelent meg a számlánkon, és az is még 2003-as elmaradás volt. Kölcsönökből és a tartalékainkból tartottuk fenn magunkat, és a jellemző az volt, hogy október-novemberben érkeztek meg az anyagi forrásaink a 2004-es évre. Tavasszal két-három hónapig nem tudtunk fizetést adni az alkalmazottainknak, át kellett szerveznünk a bérezési rendszert. Ugyanez volt érvényes a szlovákiai támogatásokra is. Aki valamilyen intézményt, szervezetet működtet, pontosan tudja, miről beszélek. A magyarországi és szlovákiai anyagi források késlekedése mellett a harmadik nehézséget az EU-csatlakozás okozta. Új szabályrendszerbe kerültünk, és bár készültünk rá, komoly kihívást jelentett az új pályázati rendszer az intézet számára, főleg amiatt, hogy a korábbi erőforrások elhagyták Szlovákiát. Az év folyamán nem beszéltünk ezekről a nehézségekről, most is csak azért mondom, hogy érzékelhető legyen, az állami és megyei intézmények mellett a szlovákiai magyar civil szektor is komoly gondokkal küszködött az elmúlt évben. Mindemellett a munkánkat végeztük, és ez elsősorban a munkatársaimnak köszönhető, akik a nehézségek ellenére is kitartottak.

A nehézségek ellenére azonban bizonyára voltak az elmúlt évnek pozitívumai is, amelyek elégedettséggel töltik el…

Igen, kissé paradox módon, ugyanebben az időszakban jelentős sikereket is elértünk. Egy szlovák koronáért sikerült megvásárolnunk Somorja városától azt az épületet, amelyben az intézet székel. Ez komoly támogatást és elismerést jelent a város részéről. A szlovák kormányhivatal segítségével az ősz folyamán fontos átalakítást hajtottunk végre az épületen, és megpályáztunk egy EU-s támogatást, amely remélhetőleg lehetővé teszi majd az egész épület rekonstrukcióját és bővítését. Részlegeink, a könyvtár és levéltár, a Bibliotheca Hungarica, a komáromi Európai Etnológiai Központ, a Somorján megvalósuló jelenkutatás zökkenőmentesen végezte a munkáját. Ez napi kutatási feladatokat jelentett, amelyek eredménye elsősorban a publikációinkban jelenik meg. A Fórum Társadalomtudományi Szemlét négyszer adtuk ki tavaly, és a könyveink is rendre megjelentek. Elindítottuk a Nemzeti kisebbségek Szlovákiában című könyvsorozatot, amelyet évente kívánunk megjelentetni magyar és szlovák nyelven.

2005-öt írunk. Ön erre az évre ígérte annak a kutatási programnak a nyilvánosságra hozatalát, amely komplex értékelést nyújt a szlovákiai magyarság helyzetéről.

Az eredményeket 2006-ra ígértük, hiszen 15 év fejlődésének mérlegéről van szó. 2000-ben egy hosszú távú kutatási programot dolgoztunk ki, amelynek a lényege az volt, hogy tíz témakörbe csoportosítva megpróbáljuk felvázolni az elmúlt 15 év fejlődésének főbb irányvonalait. A Szlovákiai magyarok 1990-2005 című kutatási programunk tehát azt tűzte ki célul, hogy a szlovákiai magyar társadalmi és kulturális intézmények átalakulása, a sajtó és könyvkiadás, az oktatásügy és intézményei, a népesség és társadalmi szerkezet, a politikai szerkezet, a szlovákiai magyarok jogállása, a nemzettudat, identitás és értékrend, a kultúra és művelődés, a populáris kultúra és a régiók gazdasága területeken 2006-ban komplex képet nyújt az elmúlt másfél évtized változásairól. Ez a munka folyamatban van, a kutatási programnak több elemzése jelent meg publikációinkban, elsősorban a Fórum Társadalomtudományi Szemlében. Tavaly pedig a kutatások részeredményeit is sikerült összegeznünk. Most adtuk ki a Magyarok Szlovákiában (1989-2004) című kötetünket, amely a fent jelzett területek summázata. 2006-ban az egyes részterületek részletesebben 4-5 önálló kötetben is napvilágot látnak. A most megjelent kötet kiegészítő, második részét tavasszal jelentetjük meg.

Konkrétan mi az, amit ebből a komplex értékelésből megtudhatunk a szlovákiai magyarságról?

Elsősorban azt, hogy egy érett és öntudatos közösségről van szó, amely mind politikai, mind közösségi, intézményi, gazdasági, iskolaügyi és kulturális szempontból nagyon rugalmasan reagált az elmúlt 15 év kihívásaira. De megtudhatjuk azt is, hogy milyen gyökeres változáson ment át ez a közösség az elmúlt másfél évtizedben. Miközben sokan visszasírják a régi rendszer „biztonságát”, alig tudatosul, hogy a szabadság mértéke szinte felfoghatatlanul kiszélesült. A jövő fő kérdése pedig az, mennyire tudjuk tudatosítani és főleg érvényesíteni a kitágult lehetőségeinket, mennyire tudunk egyénenként és közösségként élni ezekkel a lehetőségekkel.

Az intézmény az utóbbi időben nem csupán a szakmai munkára összpontosít, a Somorjai Fórum Klub rendezvényeivel nyitott a nagyközönség felé is. Milyen ezeknek a rendezvényeknek a visszhangja?

A klubunk célja az volt, hogy az intézet, illetve a szakma tudományos eredményeit megismertessük a szélesebb közönséggel is, és egyben baráti találkozóhellyé váljék a Fórum Intézet Somorja és a környék értelmisége számára. Ezt sikerült elérnünk. Ma már elmondható, hogy egy nagyon hálás és érdeklődő törzsközönsége alakult ki a Somorjai Fórum Klubnak.

Milyen tervekkel lép az idei esztendőbe a Fórum Kisebbségkutató Intézet?

Folytatjuk a munkánkat: a központi magyar könyvtár és levéltár, a Bibliotheca Hungarica építését, az Európai Etnológiai Központ programjait, az elmúlt 15 év és napjaink változásainak kutatását, a nemzeti kisebbségek helyzetének értékelését Szlovákiában, a kulturális értékeink digitalizálását, az internetes adatbázisaink építését, könyvsorozataink kiadását, az évkönyveink és a Fórum Társadalomtudományi Szemle megjelentetését. Ez a munkánk fő iránya. Nem látványos, nem mindig népszerű, de meggyőződésem, hogy nagyon hasznos és fontos munka ez.

Idén kezdünk el egy kétéves modellszerű kutatást, melynek célja, hogy konkrét települések vizsgálatával feltárjuk az elmúlt 80 év társadalmi változásait a szlovákiai magyarok körében. Alsó- és Felsőszeli kutatásáról van szó, amelyet az MTA Kisebbségkutató Intézetével, a Gramma Nyelvi Irodával, a Mercurius Társadalomkutató Intézettel, a Konstantin Filozófus Egyetem Közép-Európai Tanulmányok Karával, a Selye Egyetemmel, a két önkormányzattal, illetve a települések szervezeteivel közösen végzünk. Modellszerű kutatás ez, nemcsak azért, mert komplex képet kíván nyújtani egy közösség impériumváltásokkal terhelt mindennapjairól, hanem azért is, mert több intézmény együttes munkájának összehangolásáról van szó. Tehát, amit a beszélgetésünk elején említettünk: tudáskoncentráció, tudásszervezés és tudásközvetítés. Ugyanebbe a kategóriába tartozik egy szlovákiai magyar internetes portál kialakítása, amelyet az SZMPSZ-szel, a Csemadokkal, a Cserkészszövetséggel, az SZMSZSZ-szel és a Mécs László Polgári Társulással kívánunk létrehozni, és amelynek adatbázis részét, illetve a digitális anyagok egy részének a kialakítását az intézetünk vállalta magára.

Munkánkat rangos intézmények támogatták, és ezért ezúton is szeretnék köszönetet mondani Somorja város önkormányzatának, Domsitz Károly polgármesternek, a magyarországi oktatási, a kulturális, az informatikai és hírközlési tárcának, az SZK Kulturális Minisztériuma Kisebbségi Főosztályának, a szlovákiai Miniszterelnöki Hivatalnak, az Illyés és az Apáczai Közalapítványnak, a HTMH-nak, sok-sok alapítványnak, illetve intézetünk Gesztori Testületének, amely a személyi és társasági jövedelemadó 2%-ával támogatta és támogatja a munkánkat.