A Fórum Kisebbségkutató Intézet archívumában található fotókból készült válogatás alkotja az alapját annak a három fényképésznemzedéket bemutató szociofotó-kiállításnak, amely 2014. december 12-én nyílt meg a Fórum Intézetben Életképek címmel. A kiállítást Végh László nyitotta meg, aki egyben a tárlat kurátora is. Prandl Sándor, Gyökeres György és Méry Gábor fotói betekintést nyújtanak az elmúlt évtizedek mindennapi életébe, a városrombolások kegyetlen mozzanataiba, a nagy megalomán építkezésekbe, azokba a hétköznapokba, amelyek sokunk életének a részei voltak még. A kiállítás, amely a Szlovák Kormányhivatal hozzájárulásával jött létre, 2015. január végéig látható Somorján a Fórum Kisebbségkutató Intézetben.
Prandl Sándor (1925−1995) Alkotó tevékenységének négy évtizede összefonódik az ötvenes évek elején újrainduló szlovákiai magyar sajtóval. Több magyar és szlovák lap munkatársa; 1961-től nyugdíjba vonulásáig a Csemadok HÉT című hetilapjának a fotóriportere.
Gyökeres György (1949−2010) Első fényképeit az Új Ifjúság közli 1975-ben. 1978 és 1986 között az Új Szó fotóriportereként dolgozott, majd 1988-tól 1994-ig a HÉT című kulturális hetilap munkatársa. 1994-től szabadfoglalkozású fotográfus.
Méry Gábor (1967) 1988 és 1995 között az Új Szó és Vasárnap szlovákiai magyar napi-, ill. hetilap fotóriportere és szerkesztője. 1995–97-ben a Duna TV operatőre. 1995-ben megalapította a Méry Ratio könyvkiadót.
ÉLETKÉPEK
Retrospektív szociofotó-kiállítás (1960−1990)
A Fórum Kisebbségkutató Intézet, könyvtára és levéltára, a Bibliotheca Hungaricának célja a szlovákiai magyarok történetének, életének minél átfogóbb, széleskörű dokumentációja. Ennek érdekében nemcsak könyveket, írásos dokumentumokat gyűjtünk, de kiemelt figyelmet fordítunk a fotóarchívum kialakításának, folyamatos bővítésének is.
Miből válogattuk a fél évszázadot bemutató kiállítás anyagát?
A szlovákiai magyar fotoriporterek három generációjának alkotói mutatkoznak be itt, akik tevékenységük során szüntelenül járták az országot és tudósítottak Dél-Szlovákia korabeli életének legkülönbözőbb területéről.
Egy jól „elkapott” felvétel, fotó sokszor beszédesebben tudósít az eseményről, többet tud elmondani róla, mint egy szociográfiai leírás, tanulmány, vagy monográfia…
Egy fényképkiállítás megnyitóján joggal élhetek azzal a mondással, hogy nem kell hosszasan beszélni, hisz „a képek magukért beszélnek”, ezért arra kérem Önöket, tekintsék meg a kiállítást és hallgassák, miről is beszélnek ezek a fotográfiák!
Végh László
