L. Juhász Ilona

Életrajz

A rozsnyói gimnáziumban érettségizett 1979-ben, majd 1981-ben Pozsonyban a könyvtárosi szakközépiskola keretében működő kétéves népművelési felépítményi iskolában szakérettségizett. 1981–1985-ben a gömörhorkai Cellulóz és Papírgyár üzemi klubja, 1985–1986-ban a pelsőci könyvtár munkatársa, 1986–1990-ben a Csemadok Rozsnyói Járási Bizottságának szakelőadója. 1990–1994-ben az érsekújvári Honismereti Múzeum, 1994–1997-ben a komáromi Duna Menti Múzeum Magyar Nemzetiségi Osztálya dokumentátora. 1997-től a Fórum Kisebbségkutató Intézet keretében létrehozott komáromi Etnológiai Központ munkatársa, ahol a könyvtárosi és egyéb adminisztratív munkák végzése mellett többek közt bibliográfusként is tevékenykedett. 2004-ben a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karán elvégezte a néprajz szakot és 2006-ban ugyanitt doktorált (PhD, néprajz és kulturális antropológiai tudományok). 1991-től 1999-ig a Cseh(szlovákiai) Magyar Néprajzi Társasság titkáraként tevékenykedett, valamint technikai munkatársa, majd társszerkesztője volt a társaság Hírharang című tájékoztató füzetének, valamint az Utánpótlás és Adattári Közlemények című kiadványoknak. Jelenleg az Etnológiai Központ Acta Ethnologica Danubiana című évkönyvének szerkesztő munkatársa. Tudományos érdeklődése elsősorban a temetkezési szokások és a temetőkultúra, valamint a nemzeti szimbólumok, emlékjelek, a szokásváltozások és az interetnikus kapcsolatok problémaköreire összpontosul. Kutatásait az európai etnológiai szemléletmódra alapozott holisztikus megközelítés jellemzi. Az utóbbi években egy sor, korábban kevésbé vagy egyáltalán nem kutatott téma vizsgálatára hívta fel a figyelmet és végezte el úttörő jellegű feldolgozásukat (pl. fényképhasználat a temetői sírjeleken, haláljelek, halálhely-jelek, a „kopjafák”/emlékoszlopok, mint nemzeti jelképek, az internet szerepe a néprajzkutatásban, hiedelmek a 21. században, a két világháború emlékjelei stb.). Ezek eredményeit tanulmányok és/vagy monográfiák formájában adta közre. Előbbiek hazai és külföldi szaklapokban, évkönyvekben, gyűjteményes kötetekben jelennek meg magyar, német és szlovák nyelven.