Liszka József

Bemutatkozás

Életrajz

Az érsekújvári gimnáziumban érettségizett 1975-ben. A budapesti ELTE-n néprajz–régészet szakon végzett 1980-ban, majd ugyanott 1987-ben bölcsészdoktori címet, 2003-ban pedig PhD fokozatot szerzett, 2008-ban pedig habilitált. 1980–1991-ben az érsekújvári járási múzeum régésze volt, közben néprajzkutatással és tudományszervezéssel is foglalkozott. 1991–1995-ben a komáromi Duna Menti Múzeum osztályvezető néprajzos–muzeológusa, 1996–1997-ben a müncheni és a marburgi egyetem Humboldt-ösztöndíjasa. 1997-től a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központjának igazgatója. 2000–2003 között a Passaui Egyetem Humboldt-ösztöndíjas vendégkutatója és -oktatója, továbbá a budapesti, a debreceni és a kolozsvári egyetem vendégtanára. 2004–2005-ben a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem óraadó tanára, 2006-tól a komáromi Selye János Egyetem adjunktusa, 2009-től docense, 2009–2010 között a Tanárképző Kar dékánhelyettese, 2016–2021 között az Egyetem nemzetközi kapcsolatokért felelős rektorhelyettese. 1989-ben egyik alapítója és 1997-ig elnöke a Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaságnak. Szerkesztette a Társaság Népismereti Könyvtár sorozatát és Hírharang negyedéves tájékoztatóját. 1998-tól szerkeszti az Etnológiai Központ Acta Ethnologica Danubiana című évkönyvét. 2009–2015 között a Selye János Egyetem Tanárképző Kara Eruditio–Educatio című tudományos folyóiratának főszerkesztője.

Tudományos érdeklődése elsősorban a néprajz elméleti problémáira, tudománytörténeti kérdésekre, az interetnikus kapcsolatok vizsgálatára, továbbá a szakrális néprajzra és a szövegfolklórra összpontosul. Kutatásait elsősorban a szlovákiai Kisalföld néprajzi képének feltárására összpontosította, ám jelentek meg tanulmányai a Zoborvidék, a történeti Hont megye, továbbá Gömör, Abaúj-Torna, az Ung-vidék és a Bodrogköz néprajzáról is. Általánosságban véve az itt élt és élő etnikumok kultúráinak egymásra gyakorolt hatása érdekli. Kutatásokat végzett a Pozsony környékéről kitelepített németek két világháború közötti életmódjáról, magyar és szlovák kapcsolataikról. Tematikailag korábban főleg az árucsere néprajza, a népi teherhordás, az interetnikus kapcsolatok, újabban a szakrális néprajz és az összehasonlító szövegfolklorisztika tárgyköréből jelentetett meg tanulmányokat, könyveket elsősorban magyar, részben német, angol és szlovák nyelven, hazai és külföldi szaklapokban.