Felmérés a 16–19 éves fiatalok szabadidős, olvasási és könyvtárhasználati szokásairól – Fórum Kisebbségkutató Intézet | Fórum inštitút pre výskum menšín | Forum Minority Research Institute

Felmérés a 16–19 éves fiatalok szabadidős, olvasási és könyvtárhasználati szokásairól

Felmérés a 16–19 éves fiatalok szabadidős, olvasási és könyvtárhasználati szokásairól

A diákok többsége azért nem szeret olvasni, mert túl nagy erőfeszítés számára az olvasás, nem érti meg, amit olvas, és így természetesen nem leli örömét benne…

A könyv évszázadok óta az emberiség legfontosabb információszerző és -közvetítő eszköze volt. Szerepe a tömegkommunikációs eszközök széles körben való elterjedése nyomán átértékelődött, s ennek jelei elsősorban a fiatal generáció olvasási szokásaiban mutatkoznak meg.
A gyerekek olvasási kedve, könyvek iránti érdeklődése és a későbbi olvasási szokások elsősorban a szülői házban alakulnak ki, ugyanakkor nem szabad elfeledkeznünk az iskola és a könyvtárak szerepéről sem. Kutatási programunk célja az volt, hogy képet kapjunk fiatal nemzedékünk olvasási szokásairól, hogy napjainkban – a 21. század elején – milyen szerepe lehet a mai fiatalok körében a könyvnek. Olvasnak-e klasszikusokat, ismerik-e a mai magyar irodalmat. Olvasnak-e még egyáltalán, és ha igen, mit? Mindennapi eszközükké vált-e a számítógép, és mi az, amivel szívesen töltik a szabadidejüket?

Ezekre a kérdésekre kerestük a választ, és azzal a szándékkal készítettük el ezt a felmérést, hogy az eredmények ismeretében az érintett iskolák pedagógusaival közösen keressünk megoldást egy olyan problémára, amely nem csak a mi régiónkat érinti. A 16–19 éves fiatalok szabadidős, olvasási és könyvtárhasználati szokásairól kérdeztük meg öt dunaszerdahelyi szakközépiskola tanulóit. A felmérés elsősorban a fiatalok olvasási szokásairól, a könyvhöz és a könyvtárakhoz fűződő viszonyáról, a szabadidős tevékenységről szóltak, valamint arról, hogy az olvasási szokásaikat mennyire befolyásolja a vizuális kultúra és a számítástechnika gyorsan növekvő hatása. Ugyanezt a kérdőívet töltötték ki egy évvel korábban, azonos feltételek mellett, járásunk három városában, Dunaszerdahelyen, Somorján és Nagymegyeren három magyar gimnázium diákjai is. A két felmérés eredményei kerülnek összehasonlításra és képezik a vizsgálat tárgyát.

A felmérés körülményei

A kérdőíves felmérés a szakközépiskolákban 2008 októberében zajlott. A megkérdezettek száma 259 fő volt. A felmérés anonim volt, és a tanulók előre nem tudtak róla. A 27 kérdést tartalmazó kérdőívet az iskolákban a tanórán töltötték ki, és általában 25-30 perc alatt készültek el vele. A gimnáziumi tanulók esetében 2007. szeptember végén és október elején készült a felmérés, a megkérdezettek száma szintén 259 fő volt, így a jelen vizsgálatban részt vevő diákok száma 518 fő.

Mindkét iskolatípusban a lányok vannak többen, a szakközépiskolákban 154 lány és 105 fiú, a gimnáziumokban 148 lány és 111 fiú töltötte ki a kérdőíveket. Ez az arány megfelel az országos átlagnak, a fiúk alacsonyabb arányban vesznek részt az érettségit adó képzésben. A vizsgált célcsoport olvasási szokásait a nemi szerep is meghatározza. A kérdések feldolgozásánál különválasztottuk a lányok és a fiúk válaszait, mert már a kérdőívek kitöltésénél megállapítható volt, hogy a lányok szívesebben válaszoltak azokra a kérdésekre is, amelyeknél beírni kellett a választ, nem csak kiválasztani. A fiúk ezzel szemben nem szívesen töltötték ki az ilyen típusú kérdéseket. A kérdőív 27 kérdést tartalmaz, az első négy kérdés: nemük, koruk és hányadik osztályba járnak, 15 kérdés az olvasási szokásokról, a könyvről, könyvtárról szól, 3 kérdés a szabadidő eltöltéséről, 4 kérdés a számítógép használatáról, az utolsó mondatot pedig be kellett fejezniük a megkérdezett diákoknak.

Szeretsz olvasni?

Lényegesen többen válaszoltak igennel a gimnazisták (200 fő, 77,22%), mint a szakközépiskolások (141 fő, 54,44%). A válaszok alapján az olvasás inkább lányos, mint fiús tevékenységnek minősül, hiszen míg a fiúk 49,53%-a felelt igennel, a lányok 77,48%-a válaszolta, hogy szeret olvasni. Összességében 341 (65,83%) az igen válasz, viszont 34,16 százalék, tehát a megkérdezett 518 fiatal közül 177 egyértelműen azt válaszolta, hogy nem szeret olvasni.

Jelenleg milyen könyvet olvasol?

A választ beírni kellett, itt már látható, hogy a lányok jóval többen válaszoltak erre a kérdésre. A szakközépiskolás lányok 29,22 %-a (45 fő) olvas jelenleg valamilyen könyvet, míg a fiúknak csak 16,19 %-a (17 fő), a 259 szakközépiskolásból 62-en olvasnak valamilyen könyvet, ez 23,93%. A gimnazista lányoknál 105-en (70,94%) a fiúknál pedig 45-en (40,54%) adtak pozitív választ, a 259 gimnazista közül 150-en olvasnak, ami 57,91 százalék. Az 518 megkérdezett diák 40,92%-a (212 fő) jelölt meg legalább egy könyvet, amit éppen most olvas. Ha megvizsgáljuk az adott válaszokat, jelentős a számbeli és a minőségbeli különbség a két iskolatípus tanulói között – ez esetben is a gimnazisták javára.

A felsorolásban volt, aki több könyvet is feltüntetett. Ezek között a legkülönbözőbb tartalmú és műfajú irodalom található. A leggyakrabban előforduló könyv a gimnazistáknál Rowling: Harry Potter-kötetek, van, aki Bulgakov: A Mester és Margarita, Szabó Magda: Abigél, Tolkien: A Gyűrűk Ura, Zola: A Patkányfogó, Dan Brown: A Da Vinci-kód, Digitális Erőd; Rejtő: Vesztegzár a Grand Hotelben, Márai Sándor: Füveskönyv, Vonnegut: Macskabölcső, Orwell: 1984 c. könyvét olvassa. Akik éppen a kötelező vagy az ajánlott irodalmat olvasták, értelemszerűen ezeket a műveket tüntették fel – még mindig a gimnazistáknál maradva –: az egyik osztályban a felméréskor szinte mindenki Szophoklész: Antigoné c. drámáját olvasta, de Jókai, Shakespeare, Móra, Mikszáth, Móricz, Arany, Gárdonyi művei is gyakran szerepeltek.

A szakközépiskolák között volt olyan iskola, ahol mindössze egy értékelhető válasz akadt, Móricz Zsigmond: Lény jó mindhalálig c. művét olvasta egy diák, egy másikban pedig egy fiú Gárdonyi Géza: Egri csillagok, egy lány pedig Rowling: Harry Potter c. könyvét tüntette fel. A három másik szakközépiskolában Hemingway: Búcsú a fegyverektől, Sebestyén Balázs: Szigorúan bizalmas, Győry Attila: Kerékkutya, Karinthy : Így írtok ti, A. Christie: Rejtély az Antillákon; többen említik a lányok közül Coelho: A portobellói boszorkány c. könyvet, Danielle Steel: Esküvő, Apu, Dan Brown: A Da Vinci-kód c. könyveket.

Kik a kedvenc íróid?

A 359 értékelhető válaszból, több mint négyszáz névből, a gimnazisták közül sokan 2-3 író nevét is feltüntették, ebből eredetileg egy top tízes listát akartam összeállítani, de ugyanúgy, mint a tavalyi évben, ez most sem sikerült, az első tízbe ugyanis mindkét iskolatípusnál csak a magyar klasszikusok (Ady, Arany, Jókai, Petőfi, Móra, Móricz, Mikszáth, Gárdonyi és József Attila) kerültek volna, de a következő kérdésnél viszont, amely a kedvenc könyvekről szólt, már nem jelentek meg az említett szerzők művei. Páran azok közül, akik a korábbi kérdésnél azt jelölték meg, hogy nem szeretnek olvasni, egy-egy magyar klasszikus író nevét azért ehhez a kérdéshez beírták. A szakközépiskolások a már felsorolt szerzőkön kívül Danielle Steel, Rejtő Jenő, Verne Gyula, Havas Henrik és Vujity Tvrtko nevét említik.

A gimnazisták a 20. századi és kortárs magyar írók közül Lőrincz L. László, Böszörményi Gyula, Márai Sándor, Csukás István és Fekete István nevét írták, s megjelenik Orwell, Camus, Csáth Géza, Rejtő Jenő, Örkény István, Kurt Vonnegut, Jack London, J. Verne, Dan Brown, A. Christie, Mark Twain és Tamási Áron neve is. A klasszikus ifjúsági irodalom képviselőit – a már említett magyar írókon kívül: Verne, Karl May, Cooper, Dickens, Kästner – általában egy-egy tanuló tüntette fel. Nem jelennek meg viszont olyan nevek, ez esetben a gimnazistákra gondolok, mint Esterházy Péter, Faludy György, Jókai Anna, Závada Pál vagy Nádas Péter, egy-egy említést kap Kertész Imre, Karinthy Frigyes, Szabó Magda és Oravecz Imre, a hazai szerzők közül Grendel Lajos és Gyurcsó István neve szerepel. Az egyik szakközépiskolában több diák Vida Gergelyt jelölte meg kedvenc írójának, kedvenc könyvet sajnos nem tudtak megnevezni tőle. Ha az iskolák arányát nézem, a szakközépiskolások közül összesen 151-en (49 fiú és 102 lány) jelöltek meg legalább egy kedvenc írót, megint a gimnazisták szerepeltek jobban, itt 208-an (76 fiú és 132 lány) tüntették fel kedvenc írójuk nevét. Mindkét iskolatípusnál a lányok a jobbak, 234 lány és 125 fiú adott pozitív választ. Ennél a kérdésnél már elkülöníthetők voltak a valódi olvasók (ők több író nevét is feltüntették) azoktól, akiknek éppen csak a kötelező olvasmány szerzőjének a neve jutott az eszébe.

Kedvenc könyveid?

Erre a kérdésre a szakközépiskolás fiúk közül 62-en nem válaszoltak, a lányok 54-en. A gimnazisták szerepeltek jobban, közülük 29 fiú és 9 lány nem adott választ. Általában 1 könyvet írtak azok, akik ritkán olvasnak (vagy csak a kötelezőket), de voltak olyanok is, akik 2-3-4 könyvet is felsoroltak. Ennél a kérdésnél egyértelmű volt, hogy a fiúk kritikusabb, racionálisabb olvasók, mint a lányok, jobban kedvelik a humoros, kalandos és erősen cselekményes történeteket. Ezzel szemben a lányok az érzelmes, romantikus könyveket és általában a nőírókat részesítik előnyben. A szakközépiskolás fiúk kedvenc könyvei közt szerepel A Pál utcai fiúk, a Bogáncs, az Egri csillagok, a Tüskevár, a Robinson, A dzsungel könyve, A Tudás Fája sorozat, van, aki azt írta, hogy a természetről és az állatokról mindent szívesen olvas. A lányok körében népszerűek Danielle Steel könyvei, többen írták az Árvácskát, az Egri csillagokat, a Tüskevárat és a Harry Potter-könyveket, említik Müller Pétertől a Szeretetkönyv és az Örömkönyv c. könyvet, valamint Coelhótól Az alkimista és a Veronika meg akar halni c. könyvet. A gimnazista fiúk ugyan jóval kevesebbet olvasnak, mint a lányok, viszont akik igazán olvasnak, sokkal színvonalasabb műveket soroltak fel, mint a lányok. Megjelenik Máraitól a Füveskönyv, Vonneguttól a Macskabölcső, Orwelltől az 1984, Tolkientől A Gyűrűk Ura, Ottliktól az Iskola a határon, Heinrich Harrer sikerkönyve, a Hét év Tibetben, Agatha Christie immár klasszikus krimijei, Rejtő Jenő és Jack London könyvei. A lányoknál Emily Brontë: Üvöltő szelek, Kaffka Margit: Színek és évek, Rácz Zsuzsa: Állítsátok meg Terézanyut! című könyve, Anna Frank naplója, Salinger: Zabhegyező, Szabó Magdától az Abigél, Coelhótól a Veronika meg akar halni és Az alkimista, valamint Danielle Steel és Nora Roberts romantikus-szerelmes történetei.

Kedvenc hősöd, mesealakod vagy példaképed?

Föntebb már említettem, hogy a klasszikus ifjúsági irodalom tömegesen nem jelent meg a válaszokban, értelemszerűen ezeknek a könyveknek a főhősei sem szerepelnek a kedvenc hős, mesealak vagy éppen a példakép megnevezésénél. Helyettük megjelentek a mai ifjúsági irodalom alakjai (Harry Potter, Frodó, Shrek, Hercules) és a mesefigurák (Micimackó, Malacka, Hófehérke, a hétfejű sárkány), itt-ott egy-egy Toldi Miklós, Nyilas Misi, Nemecsek Ernő, Tutajos vagy éppen Abigél. A fiúk és a lányok kedvencei közt nincs jelentősebb eltérés, a fiúk sok esetben (annak ellenére, hogy a kérdést úgy tettem fel, hogy arra csak az olvasmányok hőseinek nevével lehessen válaszolni) popsztárt, autóversenyzőt vagy futballista nevét írták be példaképnek.

A válaszokat olvasva feltűnt, hogy egyáltalán nem gondolkoztak azon, miért és miben akarnak hasonlítani a választott személyre. A fiúk válaszaiból a sikerorientáltságot és a fizikai erőt, a lányoknál a mesefigurák és lányregények szereplőit véltem felfedezni. Nincs nagy eltérés a két iskolatípus diákjainak a válaszai között. A megkérdezettek 47 százaléka – feltehetően élmények hiányában – nem válaszolt.

Elolvasod a kötelező olvasmányokat?

Házi olvasmány, ajánlott vagy kötelező olvasmány? Azt hiszem, a kifejezések között csak emocionális különbség van, a lényeg ugyanaz. Így a kérdésfeltevésnél maradtam a kötelező jelző mellett. Mindkét iskolatípusnál kitűnik, hogy a lányok a szorgalmasabb olvasók, a szakiskolás lányok közül 51-en elolvassák a kötelezőket, 29-en nem, a rövidített változatot 74-en olvassák el. A gimnazista lányok közül 84-en olvassák el a kötelezőket, 14-en nem, a rövidített változatot pedig 50-en. A szakiskolás fiúk közül 20-an elolvassák, 41-en nem, 44-en csak a rövidített változatot. Hasonló a helyzet a gimnazistáknál, a fiúk közül 50 olvassa el a kötelezőket, 17-en nem, a rövidített változatot pedig 44-en olvassák el.

Ha a kötelező olvasmányok listáját szemügyre vesszük, nagyrészt klasszikus irodalmi alkotásokkal találkozunk. Különböző vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a diákok nagy részének nem sikerült elsajátítania az olvasás technikáját. Így az átlagnál jóval gyengébben olvasnak, és többségük azért nem szeret olvasni, mert túl nagy erőfeszítés számára az olvasás, nem érti meg, amit olvas, és így természetesen nem leli örömét benne. Ennek a nemzedéknek az értékszemléletében a nyomtatott könyv értéke jelentősen csökkent. Egyre inkább a vizuális-digitális eszközök térhódításának vagyunk a tanúi. A szülőnek, pedagógusnak és a könyvtárosnak közösen kellene megtalálniuk a módját, hogyan ültessük le a könyv mellé ennek a korosztálynak a képviselőit. A pedagógusnak (talán) megvan a lehetősége/eszköze, hogy a kötelező/ajánlott olvasmány elolvasására rábírja a diákjait. Viszont a magyartanároknak is radikális szemléletváltásra lenne szükségük, értő, elemző olvasásra kellene megtanítaniuk a gyerekeket. Célszerű lenne átgondolni a kötelező olvasmányok listáját. Véleményem szerint olyan értékes, a kornak megfelelő, modern olvasmányokat kellene kötelezővé tenni, amelyek közelebb állnak a mai fiatalok érzelem- és gondolatvilágához. A föntebb említett klasszikus szerzők kitűnő elbeszéléseket, novellákat is írtak. A terjedelmes, több száz oldalas regények helyett az adott kor szellemével, az író stílusával, látásmódjával a rövidebb írásokból is megismerkedhetnek. Lehet, hogy az olvasási kedv kialakításához a „kevesebb több” elv követése célravezetőbb lenne. Talán kiválaszthatnák a diákok saját maguk, természetesen a tananyaghoz igazodva, hogy mely szerzőtől mit szeretnének elolvasni. Esetleg megpróbálhatná a pedagógus egy-egy kortárs író művét a diákok figyelmébe ajánlani, színvonalas és gazdag a mai magyar ifjúsági irodalom kínálata is, csak sajnos nagyon kevesen ismerik és még kevesebben olvassák.

Van saját könyvtárad?

Miután megvizsgáltuk, hogy mennyit és mit olvasnak a fiatalok, érdemes alaposan szemügyre venni az olvasás külső körülményeit is. A következő kérdésben arra kerestük a választ, hogy mekkora könyvgyűjteménnyel rendelkeznek a diákok – ez esetben nem a családi könyvtárra voltunk kíváncsiak –, csak a saját könyvtárukról nyilatkozhattak. A saját könyvtár fogalmát úgy határoztuk meg, hogy akinek száznál több könyve van, az válaszoljon igennel erre a kérdésre. A gimnazisták válaszoltak többen igennel, 44 fiúnak és 80 lánynak van saját könyvtára, a szakközépiskolásoknál 16 fiú és 44 lány rendelkezik saját könyvtárral, százalékos arányban ez 23 és 52% a gimnazisták javára.

KategóriaCikk