A komáromi Etnológiai Központ (EK) volt a budapesti Néprajzi Múzeum vendége a napokban. A Magyar Néprajzi Társaság és az EK közös szervezésében történt bemutatón az EK kiadványait ismertették és méltatták illusztris néprajzkutatók Paládi-Kovács Attila elnökletével.

A rendezvényen Paládi-Kovács professzor nemcsak a somorjai székhelyű Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központjának történetéről és tevékenységéről szólt igen elismerő szavakkal.. Miközben kiemelte a mindössze két belső (Liszka József és L. Juhász Ilona) és három külső munkatárssal működő EK vezető szerepét a jelenkori szlovákiai magyar etnológia terén, megemlítette a más szlovákiai régiókban és egyéb műhelyekben folyó néprajzi, muzeológiai, helytörténeti tevékenységet is, mondván, hogy a jövőben ezek összehangolt együttműködésére volna szükség.

Liszka József az Etnológiai Központ szerteágazó tevékenységi körét ismertette: az interetnikus kapcsolatok kutatása; a szakrális néprajz kutatása; változások a szlovákiai magyarok népi kultúrájában; gyűjtemények rendszerezése és bővítése Az EK Acta Ethnologica Danubiana című sorozatának legutóbbi kötetét Bárth Dániel mutatta be, előadásában elemezve a sorozat összes eddigi darabját is. Klamár Zoltán A harmincnégyes kőnél… című kötetet értékelte: L. Juhász Ilona legújabb monográfiájának témája, mint alcíme is jelzi, a Haláljelek és halálhelyjelek az utak mentén.

Az út menti kegyeleti jelekkel foglalkozó európai kitekintésű kötet elsősorban a Dél-Szlovákia közútjain dokumentált (szlovákiai magyarnak tartható) haláljelekre összpontosít. Viga Gyula az EK másik sorozatát, a Lokális és regionális monográfiák címűt mutatta be, kötetenként, Gecse Annabella pedig a harmadik ismert szériát, az Interethnica címűt, melynek eddig a komáromi központ jóvoltából tíz kötete jelent meg. Végül a Fórum Kisebbségkutató Intézet negyedéves periodikájáról, a Fórum Társadalomtudományi Szemléről is szó esett: a folyóirat rendszeresen közöl néprajzi-etnológiai tárgyú tanulmányokat és recenziókat.

A kétórás bemutatón természetesen megtekinthető volt az Etnológiai Központ valamennyi könyve, a néprajzi bibliográfiáktól a sorozatokon kívüli kötetekig: csaknem négytucatnyi mű.