Szent György és napja a néphagyományban

A Bukaresti Tudományegyetem Hungarológiai Tanszéke és a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet már több alkalommal szervezett közös magyar-román tudományos konferenciát különféle néprajzi témákról (pl. szokás és erkölcs, népi mesterség és népművészet, napjaink folklórja) a magyar és román szakemberek részvételével. E tanácskozások célja egyfajta párbeszéd kialakítása a magyarországi, valamint a romániai magyar és román néprajzkutatók között. A konferenciák anyagát a szervezők rendszeresen megjelentetik, ezekben a magyar és román nyelvű előadások szövegén túl mindegyikhez kapcsolódik angol nyelvű összefoglalás is. Az idén a Kovászna megyei Sepsiszentgyörgyön találkoztak a szakemberek, ahol a Székely Nemzeti Múzeum adott otthont a tanácskozásnak. A szervezők választása nem véletlenül esett erre a városra, hiszen a tanácskozás témája éppen a város névadójához, azaz Szent Györgyhöz kötődött. Ekkor zajlott a városban a Szent György Napok című többnapos rendezvénysorozat is. A szóban forgó, Európa-szerte egyik legismertebb és legközkedveltebb szent neve számos országban több település nevében is szerepel, Szlovákiában ilyen például Garamszentgyörgy, Pozsonyszentgyörgy stb. Szent György napjához – április 24-hez – az egész európai kontinensen, számos szokás és hiedelem kapcsolódik, tehát ideáli téma egy nemzetközi konferencia számára. A konferenciát a főszervező, a bukaresti Hungarológiai Tanszék vezetője, Zsigmond Győző nyitotta meg, majd őt követően Gazda Enikő a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum munkatársa Magyar Zoltán közelmúltban megjelent Szent György a magyar kultúrtörténetben c. kötetét ismertette. A könyvbemutatót követően számos előadás hangzott el, váltakozva egyszer magyar, egyszer pedig román nyelven. A sort Pócs Éva Szent György és a boszorkányok kapcsolatáról tartott előadása nyitotta, majd Nicolae Constantinescu bukaresti professzor, a népi kalendáriumban előforduló katonaszentek kultuszáról beszélt, különös tekintettel Szent Györgyre. Pozsony Ferenc, a Kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem néprajzprofesszora Erdély vonatkozásában az eddigi kutatási eredményeket összegezve a Szent György alakjához kapcsolódó hiedelmeket vette sorra. Az ő előadását a bukaresti Silviu Angelescu A hős mint téma és antitéma, valamint Keszeg Vilmos (Babes-Bolyai Egyetem Néprajzi Tanszéke) Mit hoz a tavasz. A szerepek differenciálódása a tavaszi időszakban c. előadása követte. Antonaeta Olteanu azt vázolta fel, milyen szerepet tölt be Szent György az egyházi hagyományban és a néphitben, nagy hangsúlyt fektetve az egyezések és a különbözőségek bemutatására. Szlovákiából Liszka József, a Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központjának az igazgatója vett részt a konferencián. Ő „Verd a fejed a falba…” címmel egy Szent György napjához kötődő hiedelem kultúrtörténeti hátterét vázolta fel. Rodica Zane előadásában arról számolt be, hogyan jelenik meg Szent György kultusza a román fővárosban, Bukarestben. Verebélyi Kincső, az ELTE Folklore Tanszékének vezetője a szokáskutatás néhány fontos új szempontjára hívta fel a figyelmet, rámutatva arra is, miben tér el a Szent György napjához kötődő magyarországi szokáshagyomány más népekétől, melyek azok a jelenségek, amelyek a magyarországi Szent György kultuszban nem jelennek meg. A konferencia délutáni blokkja Voigt Vilmos budapesti néprajzprofesszor előadásával folytatódott, aki számos illusztráció segítségével szemléltette, hogyan változtak Szent György sárkány-csodájának ábrázolásai az idő folyamán az orosz fémikonokon. Otilia Hedesa, a Temesvári Egyetem néprajzprofesszora arról értekezett, milyen szerepet tölt be Szent György és a napjához kapcsolódó hiedelmek és szokások egy konkrét román település, Tresnjevica vonatkozásában. Magyar Zoltán, a MTA Néprajzi Intézetének tudományos munkatársa előadásában a mondahagyományban előforduló sárkányölő hősöket vette sorra, különös tekintettel Szent György alakjára. Narcisa Stiuca bukaresti kutató A dobrudzsai Szent György-napi görög ünnepről beszélt. A konferencia utolsó blokkjában a konferencia főszervezője, Zsigmond Győző egy mezőségi falu, Botháza vonatkozásában számolt be a Szent György napi szokások interetnikus vonatkozásairól, Bogdan Neagota kolozsvári tanár filmvetítéssel egybekötött két előadásában pedig a Szent György naphoz kapcsolódó növényekkel kapcsolatos rítusokat, szokásokat mutatta be. Európa különböző helyeihez hasonlóan a románság körében is él az a szokás, hogy a fiúk lombos ágakba öltözve zöld-Györgyként járják végig a falut különféle adományokat gyűjtve, miközben meglocsolják a lányokat és asszonyokat is. A konferencia élénk vitával zárult. A következő napon a szervezők tanulmányi kirándulásra vitték a résztvevőket. Idegenvezetőként a Székely Nemzeti Múzeum egykori igazgatója, Kakas Zoltán is csatlakozott a társasághoz. Meglátogattuk többek közt Mikes Kelemen szülőhelyét, Zágont, Kőrösi Csoma Sándor szülőfaluját Csomakőröst, valamint Kovásznát, Gelencét és Zabolát is. Gelence erődtemplomában megcsodálhattuk a festett kazettás mennyezetet és a Szent László legendát ábrázoló csodálatos falfreskót is. Zabolán a közelmúltban nyitotta meg kapuját a moldvai csángók kultúráját bemutató Csángó Múzeum. Az intézmény a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum része, s azon a telken áll, amelyet Pozsony Ferenc, ma Kolozsváron élő néprajzprofesszor szülőháza szomszédságában vásárolt meg. Az itt álló eredeti lakóház egy nagyon gazdag helyi néprajzi gyűjteménynek ad otthont, amelyet szintén a nevezett hozott létre. A csernátoni szabadtéri néprajzi múzeum is nagy élmény volt a résztvevőknek. Az itt található kastély helytörténeti múzeumként funkcionál, s az épületben található egy öntöttvas-kályhákat bemutató nem mindennapi gyűjtemény is. A kirándulás záróprogramjaként Gazda Enikő kalauzolásával megtekinthették a résztvevők a konferenciának is helyet adó sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum állandó kiállítását, valamint a húsvéti képeslap- és tojás-gyűjteményt bemutató időszaki kiállítást is. A másik időszaki kiállítás anyagával az összeállító, Zsigmond Győző ismertette meg az érdeklődőket. A nevezett egyik fő kutatási témáját a gombák képezik, ezen belül alaposan feltárta a taplógomba gyűjtésének és feldolgozásénak hagyományát, amelyről kötetet is írt. A szóban forgó kiállításon láthatók a taplógomba feldolgozását bemutató eszközök, valamint számos, az egyes munkafolyamatokról készült fénykép. A vitrinekben a taplógombákból készült különféle tárgyakat (kalapokat, papucsot, terítőket, táskákat stb.) vehették szemügyre a látogatók. A rendezvény kapcsán meg kell említenünk az igazán profi teljesítményt nyújtó szinkrontolmács, a marosvásárhelyi Csortán Ferenc nevét, aki a tanulmányi kirándulásra is elkísérte a résztvevőket, s mint idegenvezető is kiváló teljesítményt nyújtott.

Fotógaléria