A Fórum Társadalomtudományi Szemle idei második száma több tanulmányával is méltán tarthat igényt az olvasók érdeklődésére

A Fórum Társadalomtudományi Szemle idei második száma több tanulmányával is méltán tarthat igényt az olvasók érdeklődésére. „Az 1999. június 19-én 29 európai ország oktatási minisztere által aláírt bolognai nyilatkozat indította el az európai felsőoktatás harmonizálásának, átalakulásának gyakorlati megvalósítását.

Ettől kezdve beszélhetünk ťbolognai folyamatŤ-ról, amelynek elsődleges célja az európai felsőoktatási rendszerek összehangolása, harmonizálása” – olvasható László Béla részletes tanulmányában, amely azt vizsgálja, milyen hatással van a bolognai folyamat a szlovákiai és a szlovákiai magyar felsőoktatásra, s kitér egyebek mellett a bolognai folyamatban rejlő lehetőségekre és a hazai magyar felsőoktatás problémáira is.

Bukovszky László abba nyújt betekintést, milyen volt a menekültügy Komárom vármegyében a második világháború végén. „A menekültügy kérdése Komárom vármegye Somorja járására leszűkítve is megdöbbentő újdonságokkal szolgál” – állapítja meg a szerző, hozzátéve: „Ha az 1947-1948-ban lefolyt magyar-szlovák lakosságcsere eseményeivel és következményeivel próbálunk párhuzamot vonni, akkor érzékeljük csak a probléma súlyát, nagyságát és analógiáját.”

Ugyancsak a múlt század derekának történéseit veszi górcső alá Michal Štefanský A szlovákiai magyar kisebbség 1945-1949 közötti helyzetének külpolitikai összefüggései című tanulmánya, amely azért is rendkívül időszerű, mert a jogfosztottság éveinek kérdése, a Beneš-dekrétumok kapcsán ma is erőteljesen rezonál a nagypolitikában.

Történelmi témát taglal Pomichal Richárd is, aki Csehszlovákia és Magyarország 1920-as évekbeli viszonyát mutatja be. Veres Tímea a 20. század szlovák történelmének ellentmondásos figurájával, Vojtech Tukával foglalkozik Tuka politikai visszatérése címmel. Az irredentának, magyar érzelműnek, ugyanakkor szlovák hazafinak és mártírnak tartott politikus Tiso mellett az akkori Szlovákia második legfontosabb emberének számított.

A Fórum Kisebbségkutató Intézet Etnológiai Központja és a Selye János Egyetem szervezésében zajlott 2006 őszén Komáromban a Jelek a térben elnevezésű konferencia – Klamár Zoltán A Magyarkanizsán élő etnikumok térkijelölő gyakorlata a 18-20. században címmel elhangzott előadása most írott formában kapott helyet a folyóiratban.

„A hazai magyar tannyelvű alap- és középiskolákban folyó szlováknyelv-oktatás színvonala körüli vita több évtizedre tekint vissza. Időnként – általában az éppen aktuális politikai-társadalmi helyzet függvényében – erőre kap, máskor elhalkul. Az viszont tény, hogy alap- és középfokú iskoláinkban a többségi nyelv oktatása többnyire nem felel meg a kommunikatív kompetencia követelményeinek, ezért esetenként igen szerény eredményesség jellemzi” – olvashatjuk Misad Katalin nyelvész tanulmányában, amely a szlovák nyelv oktatásának helyzetéről ad képet.

Az utcanevek, illetve az utcanév-változtatások jó néhány dolgot elárulnak egy-egy történelmi korszakról – Lovisek Júlia írása, amely Pozsony utcaneveinek az első Csehszlovák Köztársaság utáni, politikai indíttatású névváltoztatásaival foglalkozik, bizonyára nem csupán a főváros lakói számára tartogat érdekességeket.

Kiss-Szemán Zsófia művészettörténész Pór Bertalan Kompozíció című képét elemzi mélyrehatóan A szlovák Lohengrin című tanulmányában.