A lap III. évfolyamának (2001) legújabb, 2. számában ezúttal is kitűnő tanulmányokat olvashatunk.

Árendás Zsuzsanna a Szlovákiai magyar kitelepítettek Hirden: a lakosságcsere elszármazottjai című tanulmányában az 1947-es csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény keretében a szlovákiai Taksonyról, Hidaskürtről, Kosútról és Galántáról a Pécs melletti Hirdre (Baranya megye) kitelepítettek „történetét”, beilleszkedését, a szülőfölddel való – nemzedékről nemzedékre egyre gyengülő – kapcsolattartását rekonstruálja egyéni narratívák alapján.

Terebessy Sápos Aranka a Középső-Zemplén migrációs folyamata a dualizmus korában című tanulmányában a mai Tőketerebesi járás 88 településének demográfiai vizsgálata után részletesen elemzi a megye lakosságának kivándorlását, amely az 1880-as évektől az első világháború kitöréséig tartott.

Danis Ferenc Hont vármegye mezőgazdasága a 18. századtól 1918-ig című tanulmányában átfogó képet ad a megye mezőgazdaságáról.

Boros Ferenc A trianoni „béke” születésének időszaka című tanulmányában a magyar kormányzat, Csehszlovákia, a leendő kisantant államok és az antanthatalmak politikai háttérmunkáját elemzi levéltári adatok alapján.

Hushegyi Gábor Brogyányi Kálmán szakírói, művészetkritikusi tevékenysége az első Csehszlovák Köztársaságban és a Szlovák köztársaságban című tanulmányában első komplex képet adja Brogyányi Kálmán ígéretesen induló, ám a későbbiekben szakmailag meghasonló művészetteoretikusi és -kritikusi munkásságáról.

A Tóth László és Filep Tamás Gusztáv által szerkesztett négykötetes A (cseh)szlovákiai magyar művelődés története 1918-1998 című monográfiát Kocur László és Kósa László tanulmánya elemzi. Különösen megszívlelendők Kósa Lászlónak a terminológiai kérdésének tisztázására és az alapkutatás megkezdésének fontosságára ösztönző megjegyzései, hiszen ezek nélkül művelődéstörténetünk tudományos igényű feldolgozása lehetetlen.

Az Oral history – Elbeszélt történelem című rovatban Sándor Eleonóra beszélget Szép Attilával a rendszerváltásról, az ellenzéki munkáról, a Diákszövetség tevékenységéről.

A Kronológia című rovat tovább folytatja Popély Árpád A csehszlovákiai magyar kisebbség történelmi kronológiája című feldolgozását, amely ezúttal az 1947-1949 közötti időszak „eseményekben” gazdag időszakát tekinti át.

A Műhely című rovatban Hunčík Péter a rendszerváltás utáni Csehszlovákia első alapítványának, az 1990-ben alakult Márai Sándor Alapítvány eddigi munkáját mutatja be.

A Könyvek című rovatban Hermann Bausinger, Heinz Tichy, Végh László, Margit Feischmidt, Dušan Kováč, Wick Béla könyvéről olvashatunk recenziót Liszka József, Varga Sándor, Puskás Tünde, Simon Attila, Hushegyi Gábor tollából. A lapot a tanulmányok angol nyelvű összefoglalója zárja.