A Fórum Társadalomtudományi Szemle újabb számáról – Fórum Kisebbségkutató Intézet | Fórum inštitút pre výskum menšín | Forum Minority Research Institute

Kérlek segíts az új filmünk elkészítésében! Támogasd Te is! »

A Fórum Társadalomtudományi Szemle újabb számáról

A Fórum Társadalomtudományi Szemle újabb számáról

Vádak, vádlottak, ítéletek címmel Vadkerty Katalin a szlovák népbíróságok 1945 utáni különös joggyakorlatának legtipikusabb magyarellenes megnyilvánulásait taglalja, számos adattal és példán. (Például Kolon, Zsére, Gímes és Lédec csaknem minden családfőjét háborús főbűnösként vádolták meg; rendkívül tanulságos dr. Mihálik Sándornak, az egykori Kassai Múzeum igazgatójának az esete is.) E tanulmányhoz, szerzője révén egy további anyag is tartozik: a napokban kerek születésnapját ünneplő neves történésszel Fazekas József beszélget a folyóirat hasábjain. „Dolgoztam, kutattam, írtam” – mondja pályaképében Vadkerty Katalin. Fazekas Józsefnek a ’68-as eseményekre vonatkozó egyik kérdésére ezt válaszolja Vadkerty Katalin: „Kapcsolataim a szlovák munkatársaimmal nem volt egyszintű. Voltak barátaim, és voltak ellenségeim. A legnagyobb nehézséget, feszültséget az váltotta ki, hogy soha nem tudtuk, kiből is lesz újabb »ellenség«.”

Magyarok kerestetnek az ukrajnai történelem- és földrajztankönyvekben című tanulmányában Fedinec Csilla (neve véletlenül kimaradt a Számunk szerzői rovatból) az Ukrajnában használatos tankönyvek elemzését nyújtja, szemléletes részletességgel, táblázatokkal, számos, a vizsgált tankönyvekből származó részlettel, összevető jelleggel, figyelemre méltó következtetésekkel. A gyakorlatban használatos tankönyvek (ukrán tankönyvek, ezek fordításai, valamint az Ukrajnában oktatási használatra jóváhagyott magyarországi tankönyvek) jellemzése mellett kiemeli ezek esetenként nem csekély (ténybeli, tartalmi, nyelvi) fogyatékosságait is.

A Fórum ez évi második számának legterjedelmesebb tanulmánya Lintner Anitáé. A szerző korábbi, a két háború közti időszak (cseh)szlovákiai magyar sajtójának bilingvizmusára irányuló figyelme most a somorjai hivatali nyelvre (hivatali kétnyelvűségre) összpontosul, tárgyai pedig helyi (jegyzői), járási és országos levéltárakban fellelt hivatali iratok. A témát közel hozó történelmi, társadalmi és nyelvi adottságok felvázolása után Lintner Anita hipotéziseket állít fel arra vonatkozóan, milyen iratok esetében mire számított kutatásait megelőzően, majd a dokumentumok elemzése, kiértékelése és az előfeltevések visszaigazolása vagy módosítása következik; mellékletként néhány tipikus egy- és kétnyelvű hivatalos irattal.

A nyelvi blokk következő fejezetében Bauko János dolgozata olvasható: A ragadványnévadás indítékai négy szlovákiai magyar településen. Mindazoknak, akiknek idejük vagy érdeklődési körük szűkebb annál, hogy a 172 oldalas negyedéves folyóiratot végigolvassák, ezt ajánlom: jellegénél (tartalmánál és frappáns előadásánál) fogva regényszerűen élvezetes. Néhány példa arra, hogy a ragadványnevek és viselőjük közt mi az összefüggés: Bigyó (alacsony termet), Lenin (szakálla után), Tölötölö (hadar), Rézmáj (alkoholista), Efkettőefkettő (rendőr), Fityipaldi (gyorshajtásért megbírságolták), Ződtaknyú (nomen est omen).

Andrej Tóth tanulmánya (Habsburg Károly első magyarországi restaurációs kísérletének eredménye 1921 tavaszán – a csehszlovák–román szövetségi egyezmény megkötése; Bondor Sándor fordításában) Magyarország fokozatos külföldi elszigetelődésének és az ország ellenében fogant kétoldalú védelmi szövetségek okait, körülményeit és következményeit vizsgálja.

N. Tóth Anikó életműösszegző dolgozata (Tündéri, titokzatos) ritka nagy öröm az irodalombarátok számára: egyrészt új szempontokat hasznosítva mérlegeli a Kovács Magda-próza hozadékát, másrészt az is örvendetes, hogy az irodalomtudomány ismét szóhoz jutott ebben a gondosan szerkesztett társadalomtudományi folyóiratban, ahová, most már tegyük hozzá ezt is, rang és elismerés bekerülni.

Szlovákiai magyar református vonatkozású könyvek válogatott bibliográfiája (1990–2007) címmel A. Kis Béla minden tekintetben hiánypótló könyv- és könyvben megjelent tanulmányjegyzéket ad közre, rövid eligazító bevezetővel.

Az Agora rovatba ezúttal Gaucsík Iván dolgozata került (A szlovák pártstruktúra 1945–1948 között), ugyanitt Kocsis Aranka az OS folyóirat tematikus számának ismertetése kapcsán (2007/6., Slovenská kultúra medzi rurálnosťou a urbánnosťou) falu és város, centrum és periféria, sajátosság és beolvadás jelenkori kérdéseit taglalja.

A tanulmányokhoz ezúttal is rövid angol nyelvű összefoglaló tartozik; a folyóiratszámot Vadkerty Katalin könyveinek címoldala illusztrálja, a hátsó borító jelentős friss könyvekre hívja fel a figyelmet.

KategóriaCikk