A Mátyusföld múltja

A Mátyusföld múltja

Egy régió kilenc évszázados története

A helytörténeti összefoglalások és monográfiák mellett egyre több olyan munka is napvilágot lát, amely egy-egy régió múltjának sokrétű bemutatására vállalkozik. Annak idején Pukkai László vállalkozott arra, hogy összegeze az egykori Galántai járással kapcsolatos legújabbkori fejleményeket (A Galántai járás társadalmi és gazdasági változása 1945-2000) összegezze. A Fórum Kisebbségkutató Intézet Lokális és regionális monográfiák sorozatának legújabb kötete (Mátyusföld II-Egy régió története a XI. századtól 1945-ig) a tágabb értelemben vett – és Mátyusföldnek nevezett – Galántai járás (amelybe történelmi, földrajzi és kulturális megfontolásból Szencet és környékét is besorolták, noha közigazgatásilag nem tartozik ide( történelmi keresztmetszetét tartalmazza az alcímben jelzett időszakban, tehát az Árpád-kortól a második világháború végéig. Általánosan elfogadott tény – olvashatjuk a kötetet szerkesztő Bukovszky László tanulmánynak is beillő Előszójában -, hogy helytörténet nélkül nincs országos történetírás. Az országos történelmi folyamatok ugyanis a helyi jelenséégeken, eseményeken keresztül valósultak-valósulnak meg. Éppen ezért jelentős szerepe van a helytörténeti, régiófeltáró kutatómunkának. A kötetet alkotó tizennyolc tanulmány többségének elkészítését egy hosszabb feltáró munka előzte meg a hazai és a magyarországi levéltárakban. A levéltári források és a szakirodalom felhazsnálásával elkészült tanulmányok az általános történelmi korszakolást figyelembe véve a régió ezeréves történetét a politikai-gazdasági-társadalom-kultúra beosztásához igazodva, tárgykörökre bontva tárgyalja. A módszertani megállapításhoz csak annyit tennék hozzá, hogy Bukovszky Lászlónak (aki korábban a Vágsellyei Levéltár munkatársa volt, jelenleg pedig a Nemzeti Emlékezet Intézete Levéltárának vezetője) sikerült olyan csapatot megszerveznie, amely a kitűzött feledatot szinte maradéktalanul teljesítette, s ezzel egy figyelemre méltó tudományszervezői tettet is végrehajtott, ami legalább annyira érdekes, mint maga a szóban forgó kötet. Az említett Előszó mellett további öt tanulmánynak (A Mátyusföld közigazgatásának alakulása; Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc mátyusföldi eseményei; Államhatalmi változások a Mátyusföldön 1918-1919-ben és 1938-ban; A műveltség és közművelődés évszázadai a Mátyusföldön; A közegészségügy alakulása és jótékonysági intézmények a Mátyusföldön) is ő a szerzője, s már a címek felsorolása is jelzi szerteágazó érdeklődését. A kötet másik kulcsembere Novák Veronika, a Pozsonyi Állami Levéltár Vágsellyei Fióklevéltárának igazgatója, aki úgyszintén öt dolgozatot jegyez. (A Mátyusföld történelmi meghatározása; A mátyusföldi települések az okleveles források tükrében; A Mátyusföld a törökök szomszédságában és II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának idején; A mátyusföldi céhek; A vágsellyei jezsuita kollégium). Két tanulmányt írt Pokreis Hildegarda, ugyancsak a vágsellyei fióklevéltár munkatársa (A gyáripari termelés kialakulása a Mátyusföldön; Elemi oktatás a Mátyusföldön( míg egy-egy dolgozatot jegyez Strešňák Gábor levéltáros, a Nemzeti emlékezet Intézete Levéltárának munkatársa ( A Mátyusföld újkori nemes társadalma), Pálinkás László levéltáros, a vágsellyei fióklevéltár munkatársa (Politikai pártok és mozgalmak és a politikai renndszer a Mátyusföldön az első Csehszlovák köztársaság időszakában), Pukkai László helytörténész (A mezőgazdaság, a szövetkezeti mozgalom és a kereskedelem alakulása a Mátyusföldön 1848-1945 között), Gaucsík István történész, a vágsellyei fióklevéltár munkatársa (Regionális jellegű kereskdelmi bankok a Mátyusföldön – 1867-1950), Szabó Eszter történelemtanár (Mátyusföldi egyháztörténet) és Németh Erika történelemtanár (A Mátyusföld társadalmi, nemzetiségi és vallási összetételének alakulása). A kötete számos korbeli rajz és kép reprodukciója, fényképfelvétel és grafikon teszi teljesebbé, csak azt sajnálhatjuk, hogy az illusztrációk minősége nem a legjobb. Az eligazodást segítik a különböző mutatók, sőt a szlovák és angol nyelvű összefogalók alapján a magyarrul nem tudók is fogalmat alkothatnak a kötet tartalmáról. A recenzens, aki maga nem szakértője a témának, nem kívánja minősíteni az egyes tanulmányok tartalmát vagy szakmai színvonalát. Az írások nyelvezete olvasmányos és jól követhető, az összefüggések a szerzők közérthetően taglalják és az olvasónak nem marad különösebb hiányérzete, jóllehet a szóban forgó tájegységről végeredményben csupán mozaikdarabokat kap, amelyből magának kell a teljes képet kiraknia. A hivatkozásul felhasznált forrásokat és műveket természetesen minden tanulmány végén megtaláljuk, és amikor ezeket végigböngészi az ember, igazából csak akkor derül ki, hogy milyen kevés összefoglalás jelent meg a múltban a szóban forgó tájegységről és az egyes témákról. Ezért is üdvözölhetjük ezt a hiánypótló művet, amelynek megjelenését a dunaszerdahelyi Lilium Aurum kiadó vállalta el.

KategóriaCikk