A Fórum legújabb számáról

A somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet negyedéves folyóirata a Fórum Társadalmi Szemle, 2004/4-es számában – a hagyományokhoz híven – ismét nagy teret szentel a múlt bemutatásának, és sok érdekes dokumentumot is közöl. Vajda Barnabás tanár, irodalomtörténész a múlt század húszas-harmincas évei sokat emlegetett magyar kultuszminiszterének, Klebelsberg Kunónak (1875-1932) a levelezéséből szemelgetve a politikusnak a külföldi magyar kultúrintézetek alapításával kapcsolatos elképzeléseiről és az indítékokról ír. Mint Vajda megjegyzi, Klebelsberg kissé eltérően vélekedett a határon túli magyarokról, mint Bethlen kormányfő, s inkább a jelentősebb európai fővárosokban szorgalmazta a magyar kultúra intézményes bemutatását, mint azoknak az országoknak a fővárosaiban, amelyekbe jelentős számú magyar kisebbség került a történelmi Magyarország széthullását követően. A német gyökerekkel rendelkező Klebelsberg – meglepő módon – igyekezett a magyar kultúra hagyományos német orientációján lazítani és nyitni az olasz és az angolszász kultúra irányába. Ugyancsak érdekes és eddig nem túlságosan sokat elemzett témával foglalkozik Rácz Kálmán, aki folytatja a korábbi számban megkezdett tanulmányát – Esztergomi érsekség kontra csehszlovák állam – egyházi birtokperek a hágai bíróság előtt. A dolgozatból kiderül, hogy a csehszlovák államnak sokáig sikerült elodáznia még a tárgyalást is, miután a peren kívüli megegyezés eleve kudarcra volt ítélve. A Vatikán számára is komoly problémát okozott az ügy, amelyet aztán a müncheni egyezmény és Dél-Szlovákia visszacsatolása átmenetileg „rendezett”, de 1945 után ismét nyílttá vált, amelyet tulajdonképpen az önálló Szlovákia megalakulása után sem lehet lezártnak tekinteni, jóllehet a Nagyszombati Érsekség a saját tulajdonaként követelte vissza az államtól a vitatott birtokokat és ingatlanokat.
Azt hiszem sokak számára érdekes és újat mondó Szabó Eszter tanulmánya a csallóközi vasút történetéről. A szerző, a szenci magyar gimnázium tanára a kezdetektől az 1918-as impériumváltásig követi nyomon a vasút történetét.
Rathmann János egy 18. századi késmárki líceumi tanárról, Genersich János teológusról és pedagógia szakíróról értekezik, akinek elsősorban a hazaszeretetről alkotott államelméleti gondolatait boncolgatja.
Ugyancsak a múltat idézik azok az 1989 végéről származó dokumentumok, amelyek voltaképpen a rendszerváltás napjaiban-heteiben megjelent magyar nyelvű újságcikkek és publikációk. A folyóirat ezzel az összeállítással emlékezik az 1989. november 17-i események és a csehszlovákiai rendszerváltás 15. évfordulójára.
A folyóirat egyéb cikkei közül három nyelvészeti tanulmányt említhetünk meg (Kolláth Anna: Kontaktusjelenség vagy nyelvhelyességi hiba? Muravidéki nyelvhasználati jelenségek és megítélésük, Kontra Miklós: Tannyelv, (felső)oktatás, nyelvpolitika és Lanstyák István: Az Európai Unió nyelvpolitikája és a Szlovákiában beszélt nyelvek), s minden bizonnyal érdeklődésre tarthat számon Hodosy Szabolcs Az alapvető emberi jogok és szabadságok Szlovákiában és az Európai Unió c. dolgozata is. Beszámol a lap három szakmai tanácskozásról is, amelyek közül kettőt a dunaszerdahelyi Gramma Nyelvi Iroda szervezett (egyet Paláston I. Alkalmazott Nyelvészeti Műhelytalálkozó, egyet pedig Párkányban III. Gramma Nyelvészeti Napok címmel), a harmadikat pedig (amelynek címe A Magyar Tudomány Ünnepe volt és egy tudományos könyvkiállítással kapcsolták össze) a tornaljai Kulturális Antropológiai Műhely a Fórum Kisebbségkutató Intézettel és a Szlovákiai Magyar Írók Társaságával karöltve valósította meg Tornalján.