A szlovákiai magyarság helyzetével kapcsolatos kérdések iránt még nagyobb az érdeklődés: csupán 1,6%-ot hagynak teljesen hidegen…

Hosszú évek után a szlovákiai magyar közvélemény-kutatás új dimenziókkal bővülhet. A közéletben olyan változások álltak elő, amelyek új lehetőségeket teremtettek, illetve új problémákat vetettek fel, s ezeket érdemes megvizsgálni.

1998 óta Szlovákiában újra több magyar párt létezik. 2009. július 11-én több hónapos előkészületek után megalakult a Most – Híd (a továbbiakban Híd). Ez jelentős elmozdulást jelent a szlovákiai magyar közéletben. Az utóbbi hetekben közölt közvélemény-kutatások már az új párt választóival is számoltak, így országos szintű felmérések adatai adhattak választ néhány kérdésre. Ezek a főleg pártpreferenciákról szóló adatok viszont nem adnak lehetőséget mélyebb összefüggések meglátására.
A Fórum Kisebbségkutató Intézet feladatának tekinti kutatni a szlovákiai magyarok politikai orientációját ebben az új helyzetben is, amely nem csak arról szól, hogy ki kire adja majd a voksát a választásokon.

A felmérés körülményei

A felmérést 2009 augusztusában a Fórum Kisebbségkutató Intézet megbízásából Mészáros Magdolna (kutatásvezető), Mrva Marianna, Szilvássy Tímea és Kelemen Zsófia szociológushallgatók Szlovákia magyarlakta vidékein, Pozsonytól Királyhelmecig végezték. A minta reprezentatív, tehát tükrözi Szlovákia magyar nemzetiségű lakosságának összetételét. 771 kitöltött kérdőív állt rendelkezésünkre, szociológiai szempontból az ilyen mennyiségű adat már megbízható képet nyújt a szlovákiai magyarok politikai orientációjáról, értékrendjéről.

Mennyire érdekli önt a politika?

A bevezetőben először általánosságban arról érdeklődtünk, hogy kit és milyen mértékben érdekel a politika. Saját bevallása szerint a szlovákiai magyarok 72%-a fontosabb politikai eseményekkor figyel a történésekre, és ugyancsak magas, 60%-hoz közelítő azok aránya, akik habár nem naprakészek, de az aktuálpolitikai eseményekkel tisztában vannak.
A válaszadók harmada ugyan azt vallja magáról, hogy egyáltalán nem érdekli a téma, ám a további válaszaikból mégis az derül ki, hogy 60%-uk az aktuális történésekkel azért tisztában van.
A szlovákiai magyarság helyzetével kapcsolatos kérdések iránt még nagyobb az érdeklődés: csupán 1,6%-ot hagynak teljesen hidegen, a többséget, a válaszadók több mint felét nagyon vagy elég nagy mértékben foglalkoztatják.

Magyarnak lenni…

Azzal kapcsolatban, hogyan élik meg a magyarságukat, hogy mit jelent számukra magyarnak lenni Szlovákiában, a válaszadók körében viszonylag nagy volt az egyetértés. 80,7%-uk büszke arra, hogy magyar, háromnegyedük pedig felelősséget is érez a kultúrája megőrzése iránt, és tudatosítja, hogy ezen múlik a fennmaradása. 15%-nyian vannak azok, akiket nem foglalkoztatja a nemzetiségük, és ugyanennyien, akik szerint veszélyes dolog ilyen kérdésekkel foglalkozni.

Az ideális párt

Arról, hogy milyennek kell lennie egy szlovákiai magyarokat képviselni akaró pártnak, határozott és egybehangzó vélemények születtek. A válaszadók közel 90%-a tartja fontosnak, hogy részletes, a választók számára is átlátható programja legyen. Nem sokkal volt kisebb az egyetértés akkor sem, mikor konkrétumokra kérdeztünk rá. Több mint 80%-nyian értettek egyet azzal, hogy az őket képviselni akaró pártnak törekednie kell a gazdaságilag fejletlen szlovákiai magyar régiók felzárkóztatására (88,9%), a magyar iskolarendszer fenntartására és bővítésére (88,2%), a magyar nyelvhasználat széles körű biztosítására (82,7%), a szlovákiai magyar kulturális intézmények működésére és fejlesztésére (86,2%), valamint a szlovákokkal való jobb viszony kialakítására (86%).
Leginkább megosztóak az autonómiával és a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos kérdések voltak. A megkérdezettek harmada szerint egy szlovákiai magyarokat képviselni akaró pártnak törekednie kellene a szlovákiai magyarok autonómiájának mielőbbi megteremtésére. Ugyanakkor a válaszadók egyharmada teljes mértékben elutasítja az effajta törekvéseket. Azzal, hogy a választott pártnak foglalkoznia kell a Beneš-dekrétumok kérdésével a közéletben, 39,6% ért egyet, 27% pedig az egyet nem értők aránya.
A nemzetiségi kérdés gyakori téma, szerettük volna megtudni, fontos-e a szlovákiai magyar választópolgárok számára, hogy az, aki képviseli jogaikat, magyar nemzetiségű legyen. A megkérdezettek fele ért egyet azzal, hogy az őáltaluk preferált párt összes képviselője legyen magyar nemzetiségű, 20%-uk pedig nem nagyon vagy egyáltalán nem ragaszkodik ehhez.
Említésre méltó, hogy a megkérdezettek több mint háromnegyede szerint fontos, hogy a választott pártnak legyen egy karizmatikus vezetője, ám a fontossági listán az első mégiscsak a szakértelem. A válaszokból kiderül, hogy amikor eldöntjük, melyik politikust támogatjuk, további fontos szempont a jelült kommunikációs képessége, a megfontoltsága és bölcsessége, az erkölcsössége, valamint szlováktudása. Sokat nyom a latban a politikai tapasztalat és az ígéretek is, de a válaszadók több mint felének az is fontos, hogy akire szavaz, szimpatikus legyen.

Kedvenc politikusaink

A kedvenc politikusok listáját Bugár Béla vezeti, aki a válaszadók 32,8%-ának kedvence. Őt követi Csáky Pál 10,8%-kal, harmadik pedig Bauer Edit 5,7%-kal, a válaszadók harmadának viszont nincs kedvenc politikusa. A válaszokból kitűnik, hogy mind Bugár, mind Csáky népszerűsége megalapozott, hiszen a Bugár Bélát kedvencüknek jelölők 66%-a nyilatkozott úgy, hogy az egységes MKP megalakulása, tehát 1998 óta ő a kedvenc politikusa, Csáky Pálnál ugyanez az arány 56%.
Hasonló eredmények születtek akkor is, mikor a felmérés résztvevőinek 4 olyan politikust kellett választaniuk, akiket szívesen látnának a parlamentben. A legtöbben, a válaszadók csaknem fele, 48,9%-a látná szívesen Bugár Bélát, 32,6%-a Csáky Pált. A harmadik helyen szerepel Bauer Edit, aki csak 4%-kal maradt el az MKP elnökétől. Őt követi Szigeti László 17,8%-kal. 10% fölötti értéket ért el még sorrendben Bárdos Gyula (16,9%), Duray Miklós (12,6%) és Simon Zsolt (10,3) is.

Több magyar párt?

Vessünk egy pillantást először arra, hogy mi a véleményük a szlovákiai magyaroknak az MKP kettészakadásáról és annak okairól. A válaszadók döntő többsége, közel 60%-a véli úgy, hogy nincs szükség több magyar pártra Szlovákiában. A fennmaradó negyven százalék fele-fele arányban oszlik meg a több magyar pártot helyeslők és a választ adni nem tudók között.
Ezt az eredményt erősíti meg az a tény is, hogy hasonló válaszokat kaptunk akkor is, mikor azt a kérdést tettük föl, hogy a megkérdezettek jó döntésnek tartják-e, hogy az MKP-ból egyes politikusok kiváltak. Az előző kérdéshez képest ugyan 10%-al kevesebben vannak azok, akik szerint ez rossz döntés volt, ám ez az arány nem a helyeslők, hanem a választ adni nem tudók javára tolódik el.

A szétválás okai

Az egyes politikusok kilépését az MKP-ból tárgyalások és viták előzték meg, de amint az ismeretes, az eredmény végső soron mégiscsak az új párt, a Híd megalakulása mellett lett. Az okokat és az eseményeket mindkét fél a maga nézőpontjából kommentálta, s így a szétválásnak számos, egymásnak gyakran ellentmondó interpretációja született. Az MKP-n belüli vitákkal elkezdődött folyamatot, ami egyes politikusok kiválásán át egy új párt megalakulásáig vezetett, a média segítségével nyomon követhettük. Kutatásunkban kíváncsiak voltunk, hogyan látják a külső szemlélők, mik voltak a fő indokok, amik miatt egyes politikusok kiváltak a Magyar Koalíció Pártjából. A válaszokból kitűnik, hogy a megkérdezettek határozott és viszonylag egybehangzó véleményen vannak. 42%-uk elsősorban személyes konfliktusokat lát az ügy hátterében, 27%-uk a pártvezetés módszereit teszi felelőssé, és ugyanennyien vannak, akik szerint hatalomszerzés céljából távoztak. 8% körüli azok aránya, akik szerint a pártot elhagyók hitelesebb politizálásra törekednek, és ugyanennyien vélik, hogy a saját céljaikat akarják megvalósítani. A megkérdezettek negyede nem tudott állást foglalni, vagy egyáltalán nem is érdekli a téma.

Mennyire elégedett az MKP szétválás előtti politikájával?

Kutatásaink egyik célja többek köz9tt az volt, hogy felmérjük, mit gondolnak a szlovákiai magyarok az MKP munkájáról, valamint arról, hogy befolyásolja-e az újonnan létrejött párt az MKP népszerűségét helyi, megyei, kerületi, ill. országos szinten.
A szlovákiai magyarok közepes mértékben elégedettek az MKP szétválás előtti teljesítményével. A többség közepesnek ítélte a kormányzati teljesítményt (40,3%), a megyei (36,4%) és helyi vezetők munkáját (33,7%), valamint a Magyar Koalíció Pártja önkormányzati (36,7%) és a parlamenti képviselőinek munkáját is.(40,2%).
Megkérdeztük azt is, vajon befolyásolja-e a Híd az MKP népszerűségét. Ebben az esetben is vizsgáltuk mind a négy fő politikai teret, a már említett helyi, megyei, kerületi, ill. országos szintet. Érthető módon minden esetben alacsony volt azoknak az aránya, akik úgy vélték, javít a Híd az MKP népszerűségén. Ezzel szemben sokan gondolták úgy, hogy az új párt megjelenésének nincs különösebb hatása az MKP-ra. A többség véleménye szerint a Híd riválisa népszerűségén a legtöbbet országos szinten, a legkevesebbet pedig helyi szinten ront. Felvetődik a kérdés, hogy milyen esélyeket jósolnak a külső szemlélők a Hídnak, mennyire érzik erősnek. A szlovákiai magyarok harmada véli úgy, hogy van esély arra, hogy a Híd politikai sikereket érjen el mind helyi, mind megyei, kerületi és országos szinten. 10% körül mozog azok aránya, akik szerint semmilyen szinten nem lesz sikeres, ugyanakkor a 10%-ot sem éri el azok aránya, akik nagy sikert jósolnak az új szlovákiai magyar pártnak.

Melyik pártra szavazna?

De vajon hogy mutatkoznának meg ezek a vélemények, ha már a következő hétvégén parlamenti választásokra kerülne sor?
Először azt kérdeztük, hogy egyáltalán elmennének-e szavazni. Az eredmények pozitív választási hajlandóságot mutatnak: 45,9 biztosan, 29,3! Pedig valószínűleg elmenne.
A válaszadók elenyésző hányada adná voksát szlovák pártra, és úgy tűnik, a döntő többség az MKP-hoz is hű maradna, hiszen 49% szavazna rájuk. A Hídra 23% voksolna. 20%-on fölüli azok aránya, akik nem tudják, kire szavaznának.
Azok közül tehát, akik elmennének szavazni, és valamely magyar pártra adnák voksukat, 68% választaná a Magyar Koalíció Pártját, 32% pedig a Hidat.
A választásukat a legtöbben azzal indokolták, hogy ők védik legjobban a szlovákiai magyarok érdekeit (23,5%), valamint hogy megbíznak bennük (18,9%)
Az MKP-t választók 60,3%-a biztos abban, hogy elmenne szavazni, a Híd szimpatizánsai között ez az arány 52,6%.

Miben látjuk a különbséget?

Az esélyek latolgatásán kívül természetesen szerettük volna megtudni, hogy mi a legfontosabb eltérés a két párt között. Mivel nyitott kérdésről volt szó, a válaszadókra bíztuk, mit tartanak fontosnak közölni. Ez a lehetőség egyrészt változatos válaszokat szült, másrészt azonban a megkérdezettek egy része egyszerűen nem tudott válaszolni. A „nem tudom” és a „nem érdekel” az összes válasz több mint egyharmad részét teszi ki.
Ezek mellett összeállt egy rövid lista a leggyakrabban elhangzott véleményekből. A válaszadók egynegyed része képviseli azt a véleményt, hogy az új párt semmiben sem különbözik az MKP-tól: „csak a nevük lesz más”, „egyik kutya, másik eb”. Gyakori válasz volt a „majd elválik”, ill. a „majd az idő megmutatja” frázis is, amelyeken nem lepődhetünk meg, hisz még viszonylag rövid idő telt csak el a Híd megalakulása óta.
Ennek ellenére kifejezésre kerültek konkrétabb válaszok, vélemények is. Voltak, akik pozitívan vélekedtek a Hídról, és ez a válaszaikban is érződik: „hitelesebb, korrektebb, jobb” lesz az új párt, „toleránsabb, nyitottabb, liberálisabb” stb. A szlovákiai magyarok úgy vélik, a Híd a „szlovákokhoz fűződő viszonyában” fog leginkább különbözni politikai partnerétől. Természetesen nem csak pozitív visszhang érkezett. Egyesek úgy jellemezték az új pártot, hogy „rosszabb lesz, kétszínű”, „kevésbé fogja képviselni a magyarokat”, ill. hogy „megalkuvó lesz a hatalommal szemben”. Néhány választ teljes lehangoltság jellemzett: „Mit tudom, mit akarnak, biztos nem nekünk akarnak jót, hanem maguknak.”

Együttműködés

Az a többségi vélemény, hogy nincs szükség két szlovákiai magyar pártra, visszaköszönt akkor is, mikor azt kérdeztük, milyen mértékben tartják fontosnak kutatásunk résztvevői a Híd és a Magyar Koalíció Pártja közti együttműködést. A válaszokból kiderül, hogy 55,9% tartja nagyon vagy inkább fontosnak, 11,7% szerint pedig nem igazán, vagy egyáltalán nem fontos. Azok közül, akik a hídra szavaznának, 67% mondta, hogy együtt kéne működnie a két szlovákiai magyar pártnak, az MKP-ra szavazók közül ezt a véleményt 58,1% osztja.
Ha a szlovák pártokkal való együttműködésről van szó, a legtöbben úgy gondolják, hogy az általuk preferált pártnak az SDKÚ DS-szel (40,7%), illetve a KDH-val (18,2%) kellene együttműködnie. A harmadik helyen a Smer áll 9,7%-kal.
Ez azt mutatja, hogy bár megoszlik a szlovákiai magyarok szavazótábora a két magyar párt közt, a szlovák pártokkal való együttműködést ez a megosztottság nem befolyásolja.
A magyarországi pártok közül a válaszadók 33,5%-a a Fideszt javasolná partnernek. Megemlítendő, hogy a Fideszt jelölők több mint fele az MKP-ra szavazna, míg 18,7%-uk a Híd támogatója. 21,5% véli úgy, hogy az egyik magyarországi párttal sem kéne együttműködnie az általa preferált szlovákiai magyar pártnak. 28% a kérdésben nem tudott állást foglalni.
Azt, hogy Magyarország beleszóljon-e a szlovákiai magyarokat érintő kérdésekbe 30,7% nem helyesli, 24% szerint viszont aktívan beavatkozhat a bennünket érintő kérdésekbe. A többség, 45,3% szerint a megfelelő mérték az, ha Magyarország csak kommentálja az eseményeket.
A szlovákiai magyarok elleni támadásokat érintő kérdésekben újra megjelenik az a vélemény, hogy fontos az együttműködés a Híd és az MKP között. A válaszadók 42,3%-a szerint ugyanis a magyarok ellen irányuló támadásokkal szemben egységesen kell fellépni a belpolitikai életben. Sokan válaszolták, hogy a szlovákiai magyarság képviselőinek nemzetközi fórumokon kell védelmet keresniük (34%).
Ha már magyarellenességről beszélünk, kíváncsiak voltunk arra is, hogy érzékelne-e egyáltalán ilyesmit a szlovákiai magyarok, és ha igen, milyen reakciókat vált ki belőlük. 67% nyilatkozott úgy, hogy ugyan aggasztja a helyzet, de a szlováksággal való viszonyát nem befolyásolja. A megkérdezettek közel negyede pedig egyáltalán nem is foglalkozik ilyesmivel, ugyanúgy biztonságban érzi magát, mint eddig. Megkérdeztük azt is, hogy válaszadóink mennyire vannak kapcsolatban szlovák nemzetiségűekkel. Szinte mindenkinek, a válaszadók 95%-ának van szlovák ismerőse, szlovák barátja 82%-nak, szlovák munkatársa 70%-nak, közeli szlovák családtagja pedig 54%-nak.
A válaszadók 81%-a az ismeretségi körében nagyon jónak vagy jónak találta a szlovák-magyar viszonyt, a lakhelyén 72%-a, a munkahelyén pedig a megkérdezettek 60%-a. A legkevésbé jónak országos szinten értékelték, ahol a válaszadók harmada egyenesen rossznak találta a két nemzet kapcsolatát. A többség, 40% szerint is csak közepes.

Véleményformáló média

A politikai eseményekről a legfrissebb információkkal a média szolgál. Arra voltunk kíváncsiak, melyek a legnépszerűbbek, hogy melyek azok a hírforrások, amelyekből válaszadóink értesülnek az őket, szlovákiai magyarokat érintő politikai eseményekről. A megkérdezettek 60%-a olvassa a szlovákiai magyar nyomatott sajtót, körükben a legnépszerűbb az Új Szó (90,3%). Az internetes hírportálok a válaszadók 18%-a körében népszerűek, ennyien nyilatkozták, hogy a politikai eseményekről innen (is) szereznek tudomást. Köztük a legnépszerűbb a Bumm (39,1%), a Felvidék Ma (30,4%), a Paraméter (14,4%, a szlovák hírportálok közül pedig a Zoznam (9,4%).
A legnépszerűbbek a tévécsatornák. A válaszadók 70%-ának szolgálnak információforrásként többek között a politikai helyzetről is. A legtöbben, a tévénézők fele a Markízából tájékozódik, 40%-a a szlovák állami televíziók valamelyikéből, harmaduk pedig a magyar televízió csatornáit nézi. Népszerűek továbbá a magyar kereskedelmi televíziók.
A rádióállomások kevésbé népszerűek, mint a tévé vagy a nyomtatott sajtó. A megkérdezettek 36%-a válaszolta, hogy rádiócsatornákból értesül a politikai eseményekről. Ők leggyakrabban a Pátriát (68%), a Kossuth Rádiót (22%) és a szlovák kereskedelmi rádiók (15%) valamelyikét kapcsolják be.

Demográfiai mutatók

Az eredmények feldolgozása magába foglalta a demográfiai mutatók elemzését is. A neme, az életkor, az iskolai végzettség vagy a vallás nem differenciáló tényező. Egyedül a településtípus mint demográfiai mutató jelentett számottevőbb különbséget, ez sem jellemző minden kérdésnél, de megfigyelhető például a pártreferenciáknál. Leginkább a két szlovákiai magyar politikai párt esetében: a Hídra szavazók közel 60%-a városi, 40%-a pedig falun lakik, az MKP esetében viszont fordított a helyzet, azok közül, akik rájuk szavaznának, 53% falusi, 47% pedig városi.

Összegzés

A felmérés megpróbált objektív összképet nyújtani a szlovákiai magyarok politikai orientációjáról és értékrendjéről. Kiderült, hogy az itteni magyarok fontosnak tartják a magyarsággal kapcsolatos kérdéseket, büszkék nemzetiségükre és felelősséget éreznek a kultúrájuk megőrzése iránt. Érdeklődést mutatnak a politika iránt is, és választókként konzervatív értékeket vallva, visszafogottan viszonyulnak az új helyzethez.
A felmérésből kiderül, hogy a változás optimista és pesszimista véleményeket is eredményez. Ez valószínűleg a jövőben még erőteljesebben oszlik majd meg, többen formálnak majd határozottabb véleményt.
Kilenc hónap múlva parlamenti választások lesznek. A politikai pártok már megkezdték a közvetett választás előtti kampányukat. Mindenki sajátos módon próbálja megszólítani a választókat, és várhatóan régen látott verseny lesz a szlovákiai magyar politikai színtéren is. Ez a felmérés nemcsak a szlovákiai magyar lakosság politikához és politikusokhoz való viszonyáról mutat képet, hanem értékrendjükről, magatartásukról, szempontjaikról is, melyek semmiképp sem elhanyagolhatóak akkor, ha egy párt valóban az általa megcélzott réteg érdekeit szeretné képviselni.