Acta Ethnologica… 4. – Fórum Kisebbségkutató Intézet | Fórum inštitút pre výskum menšín | Forum Minority Research Institute

77 éve történt a tornaljai robbantás! Kérlek segíts Te is emlékezni, támogasd a filmünket »

Acta Ethnologica… 4.

Acta Ethnologica… 4.

A rendkívül dinamikusan dolgozó komáromi Etnológiai Központ az Acta Ethnologica Danubiana negyedik számát a következő rovatokban jelentette meg: Tanulmányok, Anyagközlés, Kisebb közlemények, Szemle, Fórum, Krónika, és sajnos az In memoriamban is volt kikről írnia. Az Évkönyv összesen 32 írást tartalmaz szép kivitelben, gondos szerkesztéssel.

Az Acta Ethnologica Danubiana kötetei nem kizárólagosan tematikusak, azért az eddig megjelenteknek (1. és 2—3.) mindig volt egy-egy tárgyköri vezérfonaluk. A jelenlegi 4. kötetnek vallási néprajz a fő témája. Ezen belül is szakrális (kis)emlékek néprajzi, művelődéstörténeti kutatása. Az első tanulmány Nepomuki Szent János ikonográfiáját gazdagítja konkrét, a szerkesztő-szerző Liszka József által jórészt elsőként felkutatott tényekkel. A szerző a szlovákiai Kisalföldön 105 szobrot és 7 kápolnát talált, illetve fedezett fel s dokumentált Nepomuki Szent Jánosról, egy templom esetében pedig védőszentként teljesedett ki a szent kultusza. Az objektumok a XVIII. és a XIX. századból származnak, legtöbbjüket földesurak jóvoltából, illetve kívánságára állították. A szent kultuszával kapcsolatos szokások, cselekedetek, legendák vonatkozásában is számos új ismeretről szól a tanulmány.

Lukács László egy levéltárban talált, vándorló templomokról szóló monda nyomába eredt, és azt az élő néphagyománnyal vetette össze. Végül a gazdag analógiákat felsorakoztató dolgozat egy tág nemzetközi teret rajzol fel az elemzett monda kapcsán.

Az Actát megjelentető komáromi székhelyű Etnológiai Központ már több ízben bizonyította magas szintű tudományos-szervezői képességét. 2002. május 10—12. között rendezte meg a Kisemlékkutatók XV. Nemzetközi Konferenciáját neves osztrák, német, belga, szlovák, magyar kutatók részvételével. Liszka József és társa, L. Juhász Ilona ezt a feladatot is nagyszerűen oldották meg, annak ellenére, hogy világosan látják, a magyar néprajztudomány még ma sem érzi, nem látja tisztán azt az utat, melyet e témakörrel kapcsolatban a valósághoz és tudományhoz méltóan kell bejárniuk a kutatóknak. A konferenciához kapcsolódó írások világos képet adnak a kisemlékek kategóriájához tartozó objektumok típusairól, a kutatásuk nemzetközi történetéről s közép-európai helyzetéről, archívumokról, védelmükről, fórumairól. Majd Klaudia Buganová Kassán és környékén található kereszteket, kápolnákat, Danter Izabella Nagyfödémes község szakrális kisemlékeit bemutató előadásait közli az Évkönyv. L. Juhász Ilona nálunk újszerűnek tűnő témával csatlakozott a konferenciához. Emlékoszlopok és kopjafák mint a nemzeti identitás kifejezői címmel elemezte azt a folyamatot, amint református temetők fejfáit kopjafákká, majd történelmi emlékhelyet jelölő művészeti alkotásokká, később, így Szlovákiában 1977-től nemzeti szimbólumként állított emlékoszloppá alakították a magyar kultúra szereplői és ünneplői. E témacsoport végén egy rövid, de nagyon fontos és követésre méltó bemutatkozó tájékoztató olvasható a Komáromban létrehozott Szakrális Kisemlék Archívum felállásáról, dokumentációs anyagáról.

Az Anyagközlés című rovatban a gömöri Tornalján lakó Pusko Gábor egy szűk helybeli munkacsoport mindennapi beszédében felfigyelt a szólások, közmondások sokszínűségére. Alig több mint egy év alatt 354 országszerte ismert szókapcsolatot jegyzett le. Érdemes követni gondos és pontos adatgyűjtését.

A Kisebb közlemények rovatban Juha Pentikäinen a Kalevala mint mítosz és történelem, a finn tudatvilág formálódásáról szól, miközben egy új tudományos fogalom, a mitográfia meghatározását adja. Klaus-Jürgen Hermanik az ausztriai Stájerországban lakó szlovén kisebbség gazdasági, politikai, egyházi és oktatásügyi tényezők miatt kialakult rejtettség-szindrómát összegzi: etnikai, váltakozó identitás, mi és a többiek, szupra- és mikrorégió, kétnyelvűség, generációk közötti szakadék szempontjai alapján. Varga Lídia a csallóközi népi táplálkozási kultúra XX. századi földrajzi tagolódásáról ír. A Szemle rovatban 10 terjedelmes könyvismertetés és 78 kiadvány annotált bibliográfiája található.

Az Acta Ethnologica Danubiana 4. kötete tág horizontú, komparatív távlatokra mutató kiadvány, melyből szinte minden magyar néprajzi kutató hasznos tanulságokat vonhat le.

KategóriaCikk / Cikk / Cikk