Interjú Nagy Myrtillel, az Információs Központ igazgatójával és Tóth Károllyal, a Fórum Intézet igazgatójával

Pár hete fogadta el a szlovák parlament az ún. 1%-os törvényt. Bár már egy éve előkészületben van a jogszabály, sokan nem tudják, miről is van szó. Tóth Károly: Valójában az 1%-nak nevezett törvény a személyi jövedelemadóról szóló törvény része. Senkinek sem kell magyarázni, hogy mindannyian adózunk az államnak.

#
Pár hete fogadta el a szlovák parlament az ún. 1%-os törvényt. Bár már egy éve előkészületben van a jogszabály, sokan nem tudják, miről is van szó.

Tóth Károly: Valójában az 1%-nak nevezett törvény a személyi jövedelemadóról szóló törvény része. Senkinek sem kell magyarázni, hogy mindannyian adózunk az államnak. Az azonban már szokatlanabbul hangzik, hogy ezek az adóknak mindannyiunkat szolgálniuk kellene. Az állam kötelessége ezekből az adókból biztosítani azokat a szolgáltatásokat, juttatásokat, amelyek egy jóléti társadalomra jellemzők. Van azonban az adózásnak más formája is, mint amit a kormányzat a költségvetésen keresztül valósít meg. Ez az ún. közvetlen adó intézménye, amikor az állampolgárok maguk határozhatják meg, megfelelő jogi keretek között, hogy az adójuk egy részét mire kívánják fordítani. Az 1% erről szól. Az adóm egy részét, esetünkben az államnak fizetendő jövedelemadóm 1%-át, olyan szervezetnek juttatom, amelyben megbízom, amelyről tudom, hogy megfelelően fogja hasznosítani. Az 1%-os törvény lényegében ennek a lehetőségét és módját szabja meg. Amikor a 2001-es év után a személyi jövedelemadómat az államnak bevallom, a törvény lehetőséget ad arra, hogy a befizetendő összeg 1%-t olyan nonprofit intézményhez irányítsam, juttassam, amelyet erre érdemesnek tartok.

Nagy Myrtil: Nem plusz kiadásról van szó, azt az 1 százalékot egyébként is be kell fizetni az államnak. A törvény arra ad lehetőséget, hogy az adóm egy része felett én rendelkezzem. Nem bízom tehát a kormányzatra, meg a parlamenti képviselőkre, hogy mire fordítsák azt, hanem elküldöm egy általam megjelölt szervezethez, amely a maga munkájára fordíthatja. Természetesen az 1%-ot befogadó jogi személynek, szervezetnek és az 1%-ról nyilatkozó fizikai személynek teljesítenie kell a törvény által megszabott követelményeket.Más országokban is van erre példa?

Tóth Károly: A legközelebbi példa Magyarország, ahol már 5 éve létezik ez a lehetőség, ráadásul ott 1+1%-nak nevezik, mert az állampolgárok (fizikai személyek) a társadalmi, kulturális stb. szervezeteknek, az egyházaknak is juttathatnak az adójukból. Nálunk a törvény csak a kulturális, társadalmi, ifjúsági és egyéb szervezeteknek adja meg ezt a lehetőséget. Közvetlenül az egyházaknak nem, az egyházi jótékonysági intézményeknek azonban igen. A másik példa Németország, ahol szintén adott ez a lehetőség, de még sok országot lehetne említeni.Mivel nagyon új dologról van szó, hogyan szerezhetnek erről tudomást az emberek?

Nagy Myrtil: Ez most a legnagyobb probléma. Az állam a törvény által garantálja az 1%-os intézmény létjogosultságát, arról azonban már nem köteles gondoskodni, hogy ez az intézmény megfelelő reklámot kapjon. Mivel egy új lehetőségről van szó, a törvényt csak nemrég fogadták el, annak részleteivel pár hét alatt kell megismertetni az állampolgárokat. Ez Magyarországon is nagyon nehéz volt, pedig ott nagyobb várakozás és társadalmi vita előzte meg a törvényt. Ezért döntöttünk úgy, hogy a Fórum Intézet Információs Központja országos információs kampányt kezdeményez a lakosság és a civil szervezetek körében, hogy minél többen éljenek ezzel a lehetőséggel.

Tóth Károly: Évek óta dolgozunk azon, hogy a civil szektor minél erősebb legyen Szlovákiában. Fontosnak tartjuk, hogy különösen a dél-szlovákiai régióban a magyar szervezetek minél nagyobb szervezeti és gazdasági önállóságra tegyenek szert. Ebben az 1%-os törvény nagy segítséget jelenthet, hiszen itt nem célirányos adományról van szó, amelyet csak az adott keretek között lehet elnyerni és felhasználni, hanem olyan juttatásról, amely a szervezet legfontosabb kiadásait, a működési költségeket fedezheti.Milyen feltételekkel kaphatják meg a szervezetek az 1%-ot?

Nagy Myrtil: Ez kétirányú folyamat. A befogadók esetében a szervezeteknek regisztráltatniuk kell magukat valamelyik jegyzői hivatalban, ezt 2002. január 1-től január 31-ig tehetik meg. Különböző igazolásokat kell megszerezniük, hogy nincs az állammal, valamint a biztosítókkal szemben tartozásuk. A személyi jövedelemadó bevallása után a fizikai személyek nyilatkozhatnak, hogy melyik bejegyzett szervezethez kívánják eljuttatni az adójuk 1%-át. Nagyon oda kell figyelni, mert kevés az idő. A szervezetek január 1-je után azonnal kezdjék el a regisztrációt, és folytassanak maguk is kampányt annak érdekében, hogy minél több ember nyilatkozzék a javukra. Az állampolgárok pedig ne feledkezzenek meg erről a lehetőségről. Külön nyomtatványon kell megtenni ezt a nyilatkozatot; a munkahelyeken is megtehetik azok, akik csak béradót fizetnek, és nem készítenek külön adóbevallást. Minden esetben azonban az állampolgárnak kell ezt kezdeményeznie, helyette senki nem nyilatkozhat.

Tóth Károly: Fel kell hívni a figyelmet, hogy csak civil szervezetek jogosultak az 1%-ra. Az állami és önkormányzati szervezetek, tehát a múzeumok, színházak, könyvtárak nem. Ezek ugyanis eleve költségvetési támogatásból élnek. De ha ezen intézmények mellett működik valamilyen bejegyzett civil szerveződés (polgári társulás, alapítvány stb.), az már folyamodhat a támogatásért. Ugyanez érvényes az iskolákra is. A másik fontos szempont, hogy csak a jogi személyként működő szervezetek jogosultak a támogatásra, tehát olyanok, amelyek a belügyminisztériumban vagy a kerületi hivatalnál vannak bejegyezve. A 2001-ben bejegyzett szervezetek is folyamodhatnak a támogatásért. Ezt azért hangsúlyozom, mert egy korábbi változat szerint a törvény csak az egy éve létező szervezeteknek adta volna meg a lehetőséget.

Kik kaphatják meg az 1%-ot?

Nagy Myrtil: Négy törvény szabályozza a civil szervezetek működését Szlovákiában. Ennek megfelelően négyfajta civil szerveződés élhet a lehetőséggel: alapítványok, polgári társulások, jótékonysági alapok és közhasznú szervezetek. Ezenkívül az egyházi és vallási közösségek szervezetei, nemzetközi részvételű szervezetek és a Szlovák Vöröskereszt. Amennyiben az adott szervezet teljesíti a törvény által előírt követelményeket, és bejegyeztette magát a Szlovák Köztársaság Jegyzői Kamarája által vezetett befogadók jegyzékébe, támogatásért folyamodhat. Az adóhivatalokban február 15-én függesztik ki a szervezetek végső hivatalos jegyzékét, de külön erre a célra készített weboldalunkon is hozzáférhető lesz, tehát mindenki kikeresheti azt a szervezetet, amelyiknek adományozni akar.Ezzel a pénzzel senkinek sem kell elszámolni?

Tóth Károly: A támogatás költségvetési támogatásnak számít, tehát erre is vonatkoznak a megfelelő jogszabályok. Előnye azonban, hogy nincsenek kikötések, mire lehet fordítani. Egy fontos kikötés van, hogy a szervezet tevékenységét kell szolgálnia. Az 1%-os támogatást mindig az adott adóévet követő év végéig kell a szervezetnek elköltenie.Szlovákiában tehát az Információs Központ vezeti az 1%-os kampányt. Mit jelent ez konkrétan?

Tóth Károly: Több hónapja foglalkozunk a kampány előkészületeivel. Hátráltatta a munkánkat, hogy a törvény végső formáját csak pár hete fogadta el a parlament. Folyamatosan konzultáltunk a magyarországi NIOK-kal, amely évek óta szervezi a magyarországi kampányt, és hasznos tapasztalatokkal rendelkezik. A kampány két részből áll. Az első részében a szervezetekre irányul. Ez a szakasz lényegében január végéig tart. A második része pedig az állampolgárok irányába egyfajta felvilágosító kampány, hogy minél többen éljenek a lehetőséggel. Etikai szempontokat követve az Információs Központ, illetve a Fórum Intézet nem folyamodik az 1 %-os támogatásért, mi inkább a kis szervezeteknek szeretnénk segíteni, hogy minél nagyobb támogatásra tehessenek szert.

Nagy Myrtil: Információs kampányunk célcsoportja három részből áll: 1. a befogadók, tehát maguk a nonprofit szervezetek, 2. az adójukat saját maguk befizető fizikai személyek és 3. a munkaadók. Mindhárom célcsoport részére szolgáltatáscsomagot alakítottunk ki, melynek célja hatékonyan tájékoztatni mindenről, ami az 1%-kal kapcsolatos. 14 regionális koordinátorunk segít ebben, akik helyben tájékoztatják az érdeklődőket. Külön weboldalt szentelünk az 1%-nak, tanfolyamokat szervezünk, kézikönyveket adunk ki, és egy nagyszabású médiakampányt indítunk. Mivel ez a tevékenység rendkívül széleskörű, az Információs Központ partnerei segítségével valósítja meg a programot. Partnereink a 1. slovenské neziskové servisné centrum Pozsonyból és a Nonprofit Információs Oktató Központ (NIOK) Budapestről. A program megvalósításához a SAIA-SCTS is hozzájárul. Az Információs Központ és partnerei nem folyamodnak az 1%-ért, tehát kampányunk nem saját jövedelmünk növelésére szolgál, legfőbb célunk a széles körű tájékoztatás és az 1%-os intézmény hatékony bevezetése Szlovákiában.Milyenek a magyarországi tapasztalatok?.

Tóth Károly: Ott ma már szinte mindenki ismeri ezt a lehetőséget, és nagyon sokan élnek is vele. Fontos tapasztalat, és itt vannak előnyben a kis régiókban működő szervezetek, hogy az emberek a közvetlen környezetükben működő szerveződéseket támogatják elsősorban, azt, amelyet ismernek. A támogatottak között az első helyen az egészségkárosultakkal foglalkozó, valamint a gyermekekhez, iskolákhoz kötődő szervezetek állnak. A nagy, országos szervezetek a lista végén vannak. Egy jó kampánnyal komoly bevételre tehet szert egy szervezet.

Nagy Myrtil: Most volt karácsony, a szeretet, az ajándékozás ünnepe. Az elkövetkező hónapokban gondoljunk arra, hogy a szűkebb környezetünkben működő ifjúsági, jótékonysági, kulturális szervezetnek, vagy akár az iskola mellett működő alapítványnak mekkora segítség lehet pár száz korona is. Az állam helyett ajándékozzuk nekik az adónk egy százalékát. Nem kell sokat tenni, csak egy nyomtatványt kell kitölteni.

http://www.ujszo.com/clanok.asp?cl=12315