Čaplovič szerint jó, ami nekünk rossz
A kisebbségi kormányfő-helyettes a Fórum Kisebbségkutató Intézet felmérését támadja
Pozsony. Megkérdőjelezte a Fórum Intézet felmérésének eredményeit Dušan Čaplovič miniszterelnök-helyettes. A szlovákiai magyarok körében végzett kutatás szerint 2006-ban jelentős törés következett be: addig a többség javuló helyzetről beszélt, viszont a kormányváltás után ez a kedvező trend megfordult.
A Fórum Kisebbségkutató Intézet júniusban szervezett felmérése alapján az utóbbi két évben szinte minden területen romlott a magyar kisebbség helyzete, az iskolaügyben történt változásokkal például a válaszadók 63%-a elégedetlen. Hasonló adatokat mutat a kisebbségi jogok, a szlovák–magyar viszony vagy a szlovákiai politikai kultúra megítélése is. A 2006 előtti időszakban ezzel szemben inkább javulást érzékeltek az emberek. A kutatás vezetője, Lampl Zsuzsanna közölte: a válaszokba, bármelyik területet vesszük is, mindig begyűrűzik a szlovák–magyar viszony. „A kisebbség érzékeli, hogy 2006-tól változott a helyzet, azt, hogy a magyarokat mindig támadják” – árulta el a felméréssel kapcsolatban Lampl. Véleménye szerint a helyzet romlásának okait kutatva nem kell rögtön botrányos eseményre gondolni, ezektől függetlenül is érzékelik az emberek a negatív változást. „Az iskolaügy területén érzékelt romlás mögött valószínűleg regionális problémák bújnak meg, amelyeket egy adott térség lakosai érzékelnek. Ilyenek közé tartozhat például a támogatások csökkenése is” – fejtegette a lehetséges okokat Lampl. Dušan Čaplovič az egyik szlovák hírügynökségnek azt állította, hogy a Fórum Intézet felmérése tendenciózus. „Amíg olyan intézmény készíti, mely a magyar kisebbségpolitika alapjain áll, más eredményeket nem is várhatunk” – jelentette ki Čaplovič. Lapunknak ennél óvatosabban nyilatkozott; azt mondta, a felmérésekben általában nem bízik. „Ismernem kellene a készítés módszereit, a feltett kérdéseket” – jelentette ki Čaplovič. Szerinte a magyar kisebbség helyzete politikai szempontból sem romlott. A készítők kitartanak a felmérés eredményei mellett, és visszautasítják a vádakat. „A politikusok valószínűleg nem tudnak belenézni a tükörbe, amelyet nem politikusok tartanak eléjük, és ez a lehető legegyszerűbb reakció” – reagált lapunknak Lampl Zsuzsanna. Hangsúlyozta: minden közvélemény-kutatást szakmai alapon végzünk, ha nem így lenne, akkor egy politikus is szervezhetne felmérést. „Egy szakembernek ne politikus mondja meg, hogyan kell a kérdéseket feltenni. Az a lényeg, hogy mit akarunk megtudni, ebből vezetjük le a kérdéseket” – reagált a szociológus a kérdések feltevésével kapcsolatos kritikára. Lampl Zsuzsanna a politikusokat dilettánsnak tartja ebben a kérdésben, nem hiszi hogy a véleményük meghatározó lenne. Megszólítottunk egy másik, ugyancsak szociológiai kutatásokat végző szervezetet, az Etnicitás- és Kultúrakutató Központot, melynek munkatársa, Elena Kriglerová elmondta, a felmérés teljesen standardnak tekinthető. „Nem ismerem ugyan pontosan a kutatást, de ez egy szokványos felmérés. A Fórum Intézet elismert intézmény, sokéves tapasztalata van a szociológiai kutatásokkal, munkatársai nem holmiféle dilettánsok” – véli a szociológus.