Látnunk és láttatnunk kell önmagunkat. Tudatni kell, hogy ennek a maroknyi közösségnek a társadalmi élete semmivel sem marad el másokétól

A szlovákiai magyar intézményrendszer az elmúlt tíz évben rendkívül nagy változáson ment keresztül. Gondoljunk csak arra, hogy tízegynéhány évvel ezelőtt még csak egy kulturális szervezetünk volt, egy nőszövetség, egy ifjúsági szervezet stb.

A szlovákiai magyar intézményrendszer az elmúlt tíz évben rendkívül nagy változáson ment keresztül.

Gondoljunk csak arra, hogy tízegynéhány évvel ezelőtt még csak egy kulturális szervezetünk volt, egy nőszövetség, egy ifjúsági szervezet stb. Alapítványokról nem is tudtunk, a polgári kezdeményezések csak titokban, párt- és kulturális álcába bújtatva érvényesülhettek. Klubok születtek, klubmozgalmak, biciklitúrák, titkos és féltitkos szervezetek, szűk baráti körök, amelyek mind-mind azt jelezték, hogy az igazi társadalmi életre szükség van, hogy a tenni akarás nem lankad, hogy csak megfelelő teret kell biztosítani a megannyi kezdeményezésnek és akaratnak.

1989 után ennek a jogi keretei megszülettek. A szlovákiai magyarok társadalmi, kulturális, politikai élete újabb szakaszába lépett. Egy pillanat alatt született meg – szinte a semmiből – a szlovákiai magyar civil társadalom. És mint minden civil társadalom, ez is nagyon sokszínű volt. És mint minden új dolog, kereste a helyét a közéletben, a közakarat megjelenítésében, a köz szolgálatában.

Nem mindig ment ez könnyen. A sokszereplős új környezet megannyi összeütközésnek, konfliktusnak, személyeskedésnek, szóváltásnak volt a színtere. Hosszú időnek kellett eltelnie, amíg az egyes szereplők felismerték, nem ők az egyedüli ilyen vagy olyan szervezet. Sokan vagyunk, más-más értékekkel, más-más elképzelésekkel, más-más célokkal. De éppen ez a sokszínűség adja az erőnket. Ez az, ami biztosítékot jelent, hogy akár tévedhetünk is, lehetnek rossz meglátásaink, elképzeléseink, mindig ott van a másik, partnereink, akik új ötletekkel, új ideákkal, új célokkal korrigálni tudják a hibákat, és a diszharmóniának tűnő sokszínűség harmonikus egyként szolgálja a közösséget.

Ebben rejlik a civil szervezetek, a harmadik szektor, az önkéntesség ereje.

A szlovákiai magyar civil szektor teljes képének, spektrumának, szerkezetének felmérése, felkutatása még várat magára. Nincsenek egzakt adataink arról, hogy milyen is ez a szektor. A szlovák oldalról nézve egy nagy fehér folt Dél-Szlovákia. Szlovákiai magyar oldalról nézve pedig egy zárt intézményrendszer negatív vagy pozitív képe sejlik fel előttünk. Tudjuk, hogy nagyon széles skálán mozog, tudjuk, hogy gyakorlatilag lefedi az egész közösséget. Tudjuk, hogy a kis helyi kezdeményezésektől kezdve egész az országos kulturális, érdekvédelmi, szakmai szervezetekig terjed. Tudjuk, hogy az intézményi keretek is nagyon változatosak: vannak, akik tudatos intézményépítésbe kezdtek, és vannak, akik megelégednek a laza öntevékeny mozgalmi munkával. Aligha lehetne értékítéletet mondani ezekről, mindenki a maga helyén, minden szervezet a maga módján fontos az adott régióban, kis- és nagyközösségben.

Ugyanakkor mégis kell látnunk és láttatnunk önmagunkat. Tudatni kell, hogy ennek a maroknyi közösségnek a társadalmi élete semmivel sem marad el más régióétól. Hogy ez egy érett, a maga szabály- és értékrendjével együtt a közösségi élet minden jegyével rendelkező társadalom. Sokra vágyó, de intézményi rendszerén keresztül önszervező közösség is egyben.

Ennek a számvetésnek az állomása ez a kötet.

Az elmúlt időben sok próbálkozás született a szlovákiai magyar szervezetek adattárának megjelentetésére. Változó korunkban minden adattár a megjelenés pillanatában már elavultnak mondható, hiszen az egyes intézmények, és azok adatai olyan gyorsan változnak, hogy a nyomdatechnika lassúsága nem ragadhatja meg azt a maga dinamizmusában.

Ez a kötet mégis egy ilyen próbálkozás. Talán az eddigi legteljesebb.

Mert nem pusztán a fontosabb szervezeteket veszi számba, hanem mindenkit, aki él és mozog Dél-Szlovákiában. Az adattár egyik nagy érdeme, hogy a jogilag bejegyzett szervezeteken túl megpróbálta számba venni azokat az öntevékeny csoportokat, társaságokat, köröket is, amelyek valamilyen nagy szervezet, önkormányzat, kultúrház stb. mellett működnek, de önálló értékmegőrző és értékteremtő életet élnek.

Az adattár a nemzetközileg elfogadott adatgyűjtést és adatközvetítést követi, tehát teljesen kompatibilis más hasonló civil adattárakkal: a szervezetek alapadatain túl meglehetősen részletes képet ad az intézmény felépítéséről, képviselőiről és tevékenységéről egyaránt.

A kötet nem önmagáért van. Amit a nyomtatott forma nem tud megoldani, megoldja az az adatbázis, amely a számítástechnika jóvoltából a kötet megjelenésével egy időben az interneten jelenik meg. A Fórum Intézet honlapján a teljes kötet megjelenik olyan adatbázisként, amelyet folyamatosan lehet bővíteni és frissíteni. Tehát az, akihez nem jut el ez a kötet, vagy aki a legfrissebb adatokra kíváncsi, az interneten is hozzáférhet azokhoz (www.foruminst.sk).

A kötet és az internetes feldolgozás egymást kiegészítik. A kötet rögzíti a mai állapotokat, hírt ad a szlovákiai magyar civil szektor helyzetéről, belső tartalékairól. Az internetes feldolgozás pedig dinamikusan és napra készen követi és közvetíti annak további változásait, fejlődését.

Az Információs Központ céljaival összhangban olyan kötetet ad az olvasó kezébe, amelynek minden magán-, intézményi és kézikönyvtárban helye van. A jövő legfőbb kihívásának, a kapcsolatépítésnek, a partnerkeresésnek, az együttműködésnek egyik legfontosabb eszköze ez a kötet mindennemű határon innen és határon túl.

A könyv három fő fejezetből áll: 1. Szlovákiai magyar szervezetek adattára

A fejezet célja, hogy számba vegye a Dél-Szlovákiában működő nonprofit szervezeteket jogi szubjektivitásukra való tekintet nélkül, teret biztosítson számukra a bemutatkozásra. Alkalmat szeretnénk adni a szervezeteknek egymás megismerésére, és mivel a nonprofit szektor jövője a partnerségen működő programokon alapszik, új kapcsolatok születését is igyekszünk elősegíteni.

A nonprofit, vagy civil szervezetek adatait az 1999–2001-es időszakban gyűjtöttük. Az adatgyűjtést a Fórum Társadalomtudományi Intézet kezdte, majd az időközben önállósult Információs Központ folytatta. Talán nincs is Dél-Szlovákiában olyan szervezet, melyhez adatlapunk ne jutott volna el, de a publikációban csak azok a szervezetek kaptak teret, melyek kitöltötték és visszaküldték adatlapjukat. Sajnos az adatlapokat sokszor nagyon hiányosan kaptuk meg, és bár nagyon sok energiát fektettünk az adattárba, fizikai képtelenség a mintegy 650 szervezet pontos adatait kikutatni. Igyekeztünk azonban minden szervezetről legalább a legfontosabb útmutatókat (név, cím, vezető, működési terület) begyűjteni.

Nagyon fontos tudni, hogy egy szervezet nem attól kezd létezni, tevékenykedni, egy bizonyos küldetést teljesíteni, hogy bejegyezték. A bejegyzés csupán egy jogi lépés, mely lehetőséget ad a szervezetnek, hogy jogi személyként léphessen fel (pl. bankszámlát nyithasson, önállóan pályázhasson stb.). Könyvünkből is látszik, a be nem jegyzett szervezetek száma sokkal nagyobb, mint a bejegyzetteké. Ebben a kategóriában jelennek meg többek között azok az egyletek, egyesületek, csoportok, melyek általában valamely nagyobb intézmény vagy szervezet anyagi, illetve erkölcsi támogatása segítségével, ennek szárnyai alatt fejtik ki önálló tevékenységüket.2. Hazai és külföldi források

E fejezet célja segítséget nyújtani a szervezeteknek a forráskeresésben. 44 adományosztó szervezet részletes leírását tartalmazza, melyek Szlovákiában, illetve Szlovákiából elérhetők. További 8 intézmény kontaktusait is megtalálja az olvasó ebben a fejezetben, melyek küldetése nem az adományosztás, viszont időről időre nyújtanak támogatást. Mivel ezen intézmények pályázati kiírásai és feltételei gyakran változnak, nagyon nehéz a támogatási terület pontos leírásával szolgálni.

Természetesen nem lehet teljes ez a lista, hiszen számos olyan szervezet létezik még, mely támogatást nyújt szlovákiai szervezeteknek, magánszemélyek részére, mi azonban csak a legnagyobbakat vettük számba.

Az itt felsorolt adományosztó szervezetek küldetése állandó, nem változik, előfordulhat azonban, hogy könyvünk megjelenése idejére pár alapítvány kiírása megváltozik, ezért ajánljuk a pályázóknak, hogy részletes és pontos információkért lépjenek kapcsolatba az adott alapítvány, intézmény kapcsolattartójával, vagy az Információs Központ regionális irodáiban érdeklődjenek az aktuális pályázati kiírásokról (az irodák elérhetősége a kötet hátsó borítóján található).

3. Adománygyűjtési útmutató

Az adománygyűjtési útmutató című fejezet, mint a neve is elárulja, az adománygyűjtés területén kíván hasznos tanácsokkal, tapasztalatokkal szolgálni. Bevezeti az olvasót az adománygyűjtés filozófiájába, részletesen, példákkal illusztrálva mutatja be az adománygyűjtés módjait, betekintést nyújt az adománygyűjtés technikáiba, megtanítja az olvasót tervei projektummá formálására, ismerteti azokat a kötelezettségeket, melyeket a pályázónak teljesítenie kell. Ez a kiadvány az Információs Központ tervezett publikációi sorában az első. Úgy is mondhatnánk, hogy hároméves csapatmunkánk gyümölcse. Létrejöttében nagyon sokan segédkeztek, akiknek ezúton szeretnénk kifejezni köszönetünket. Köszönet illeti a Fórum Intézet és az Információs Központ munkatársait, az adatgyűjtésben aktív külső munkatársainkat, önkénteseinket, és nem utolsósorban azokat a szervezeteket, amelyek munkájukkal nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy adattárunk ilyen bő és részletes legyen.

Kívánjuk, hogy legyen ez a könyv mindenki hasznára, segítse szervezetük hatékony működését.

(Szlovákiai magyar szervezetek adattára, Szerkesztette Nagy Myrtil, Lilium Aurum Könyvkiadó, 2002, 444 oldal)

http://www.ujszo.com/clanok.asp?cl=19463