CSAK A SZLOVÁKIAI MAGYAROK 5 SZÁZALÉKA AKAR TERÜLETI AUTONÓMIÁT – Fórum Kisebbségkutató Intézet | Fórum inštitút pre výskum menšín | Forum Minority Research Institute

Kérlek segíts az új filmünk elkészítésében! Támogasd Te is! »

CSAK A SZLOVÁKIAI MAGYAROK 5 SZÁZALÉKA AKAR TERÜLETI AUTONÓMIÁT

CSAK A SZLOVÁKIAI MAGYAROK 5 SZÁZALÉKA AKAR TERÜLETI AUTONÓMIÁT

Csak a szlovákiai magyarok kevesebb, mint 5 százaléka akar területi autonómiát, míg 19 százaléknyian a kulturális autonómia hívei vagyunk – derül ki a Fórum Intézet közvélemény-kutatásából. Ugyanakkor a megkérdezettek 85 százaléka fontosnak tartja, hogy a szlovákiai magyarok dönthessenek az őket érintő ügyekben, tehát valamilyen önkormányzati modell, autonómia híve. A felmérés során 800 Dél-Szlovákiában élő magyart kérdeztek meg. A projekt vezetője, Lampl Zsuzsanna szociológus a Bumm kérdésére elmondta, egy komplex közvélemény-kutatásról van szó, melynek részletes eredményeit várhatóan csak három hét múlva teszi közzé a Fórum Intézet.

Lampl közölte, 85 százaléknyian ugyan támogatják, hogy a minket érintő ügyekben magunk dönthessünk, viszont azt már nem tudják megmondani, ez milyen formában valósuljon meg. A válaszokból egyértelműen kiderült, hogy az emberek nincsenek tisztában az önkormányzati modellekkel, az autonómia fogalmával.

A szlovákiai magyarok több, mint fele semmilyen kisebbségi önkormányzatot nem helyesel, míg közel 50 százalék nem válaszolt arra, hogy elképzelhetőnek tartaná-e valamilyen autonómia létrejöttét a közeljövőben.

„Bósza kezdeményezése hülyeség“

A felmérés ugyan nem foglalkozott Bósza János komáromi autonómia-harcos területi autonómiára vonatkozó elképzeléseivel, ám Lampl úgy véli, ezek a gondolatok a magyarok többségét teljesen hidegen hagyták. „Hiszen a túlnyomó többség nem akar területi autonómiát“ – mondta.

„Bósza kezdeményezése hülyeség, de ezt nem lehet elmondani valamennyi kisebbségi önkormányzati modellről“ – vélekedett Öllös László politológus, a Fórum Intézet vezetője a Pravdának nyilatkozva. Megjegyezve, hogy ezen modellek közül többnek egyáltalán nincs köze azokhoz az autonomista törekvésekhez, melyektől az SNS politikusai annyira félnek.

Maroknyi svéd a finn paradicsomban

Európában Finnország biztosítja a legtöbb jogot kisebsége számára. A svédek csak a lakosság 6 százalékát alkotják, ám az egész országban kétnyelvű feliratok vannak, a svéd nyelv oktatása pedig a finn tannyelvű iskolákban is kötelező. „A minisztériumok és más központi hivatalok mellett is olyan szervek működnek, melyek a svéd kisebbség problémáival foglalkoznak“ – mondta Öllös.

A többségében osztrákok lakta Dél-Tirolban – mely Olaszországhoz tartozik – más a helyzet. Itt a kisebbség egy tömbben él, a lakosság 70 százaléka osztrák, ennek megfelelő jogkörökkel rendelkeznek. „Ez Szlovákiában nem megvalósítható modell, mert a magyarok nem tömbben élnek, hanem egy közel 700 kilométeres sávban“ – véli Ölllös.

Öllös szerint bármilyen autonómia-modell működhet jól és rosszul is, példa rá Spanyolországban Katalónia és Baszkföld. „Többnyire ott működik jól, ahol alkotmányos egyetértés van abban, milyen döntési jogköröket kapjanak a kisebbségek, hogy továbbra is fejlődhessenek“ – mondta a politológus, hozzátéve, hogy Szlovákiában a területi autonómia kérdésében nincs ilyen egyetértés, ezért nincs értelme azt követelni.

A kulturális és oktatási autonómia fontos

Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Inézetének vezetője szerint Szlovákiában az eurorégiók segítségével oldható meg a problémamentes együttélés, de a kulturális és oktatási autonómia is fontos, mivel ezek segítségével garantálható, hogy a kisebbség indentitása, nyelve és kultúrája megmarad.

Štefan Markuš volt budapesti nagykövet úgy véli, hogy az MKP politikusainak egy része már most is azt szeretné, ha jelentős mértékben bővülne a szlovákiai magyarok kulturális autonómiája. Szerinte oktatási, gazdasági és szociális téren is bővebb jogköröket szeretnének, de ezt nem mondják hangosan, ami miatt feszültség keletkezik a szlovák oldalon.

Milyen autonómia-modellek vannak?

A kulturális és oktatási autonómia azt jelenti, hogy egy kisebbség saját maga irányítja kulturális és oktatási ügyeit. Ez nem kapcsolható egy konkrét területhez. Jelenleg ilyen modell vonatkozik a magyarországi szlovákokra, illetve a szlovéniai magyarokra is.

Közigazgatási-területi autonómia földrajzi adottságok nyomán, illetve történelmi határok alapján jön létre. Ide sorolható például a Vajdaság Szerbiában, vagy Szícília és Szardínia Olaszországban.

Tisztán területi autonómia ott jöhet létre, ahol egy tömmbben él a kisebbség. Általában speciális etnikai státuszt kap, saját önkormányzati szerve van, mely nemcsak a kultúrára és oktatásra vonatkozik, de a gazdasági és szociális területre is. Ilyen modell szerint élnek a korzikaiak, dél-tiroliak, vagy a katalánok és baszkok.

KategóriaCikk