Internetes honlap és kézikönyv készül a cseh-szlovákiai magyarok történelméről

A Madách Kiadó igazgatója, Dobos László 2005. nyarán megállapodott Magyar Bálint oktatási miniszterrel, hogy a magyarországi Sulinet program rendelkezésére álló forrásokból támogatásban részesül a csehszlovákiai magyarok 20. századi történetét feldolgozó internetes honlap és a Kiadó által tervezett kisebbságtörténeti kézikönyv. Az ebben a hónapban elkezdődő munkát az amerikai Lauer család és a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma is támogatni kívánja, megteremtve a lehetőséget akár a honlap, akár pedig a könyv szlovák nyelvű működtetésére, illetve megjelentetésére is. A Madách Kiadó Szarka László történészt, az MTA Kisebbségkutató Intézetének igazgatóját bízta meg a történeti honlap és kézikönyv munkálatainak megtervezésével és irányításával.
Sokféleképpen értelmezték, ábrázolták a kisebbségi magyar közösségek 20. századi történetének egy-egy szakaszát, jelenségét az elmúlt évtizedekben. Égtájainkon legtöbbször a kisebbségek történelme az államok és nemzetek történetének egyfajta kiegészítő részeként, nem ritkán apró betűs appendixként jelenik meg, akárcsak a történelem-tankönyvek kevésbé fotos információi. Magában a kisebbségi történeti önképben is vannak olyan rögzült reflexek, amelyek a 20. századi folyamatokat hajlamosak pusztán mint elszenvedett történelmet értelmezni. Mintha a 20. századi történelmünk, amely nagyobbik része kisebbségi léthelyzetben talált bennünket, a nagyhatalmak és a többbségi nemzetek, államok által a kisebbségi közösségünkkel szemben annak aktív részvétele nélkül elkövetett eseménysorozat lenne.
Kérdés viszont, lehet-e, szabad-e a kezdetben közel egymilliós s ma is hatszázezres felvidéki magyar népcsoport négy-öt generációnyi törtémetét csupán mint kényszerközösség történetét elképzelni, elemzni és leírni. Az a tény, hogy a cseh-szlovákiai magyarok saját akaratuk ellenére, a történeti döntések következtében, valójában tehát történelmi kényszerhelyzetekben váltak külön közösséggé, valójában tényleg alpvetően fontos kiindulópontja az egy évszázadot átfogó elemzésnek, de látni, érzékelni és vizsgálni kell a kisebbség belső önszerveződési törekvéseit, a magyar-magyar kapcsolatok alakulását, a nemzeti együvé tartozás és a szolidaritás mellett a szétfejlődési folyamatokat is. A 20. század folyamán sokféle képét megmutató, hol integráló, hol asszimiláló, hol meg etnikai homogenitásra törekvő csehszlovák, szlovák nemzetállamon belül a felvidéki magyarság puszta megmaradásával is kelet-közép-európai régió aktív közösségi történeti szereplőjévé vált.
Az államhatárok és nyelvhatárok közé zárt, de a mindenfajta hátárátlépések csínját-bínját kiismerő, megtanuló, áthagyományozó felvidéki magyarok helyi, térségi és országos közösségeikben megtanultak együtt élni történelmükkel: sajátos többes kötődések és lojalitások rendszere tartja egybe ezt a több történeti régióra tagolódó kisebbségi magyar világot. A folyamatosan változó kisebbségi léthelyzetekben azonban eddig mindig sikerült kialakítani és betartani, illetve helyreállítani az együttélés fő játékszabályait: a régi és új szomszédokkal, a betelepülőkkel és a befogadókkal, a szlovákiai magyarok szülőföldjét államkereteibe foglaló csehszlovák és szlovák nemzetállamokkal, a mostoha, hol meg nyájas arcát mutató, távolságtartó és támogató, hol közömbös, hol meg aggódó és együttműködő anyaországgal, anyanemzettel.
A történészekből, levéltárosokból, könyvtárosokból, muzeológusokból, szerkesztőkből és informatikusokból most összeálló szerzői csoport 15 tematikus egységre bontva dolgozza fel a Habsburg-monarchia, illetve a történeti Magyar Királyság felbomlásával 1918-1920 között kialakult csehszlovákiai magyar kisebbségi közösség nyolc és fél évtizednyi történetét. A történeti magyar államkeretek megszűnését követően a két világháború közötti korszak önszerveződési, intézményalapítói törekvéseit, a kisebbségi magyar közösség kialakulását, a felvidéki magyar társadalom szociális rétegzettségét éppúgy bemutatják, mint az első Csehszlovák Köztársaság 1938-1939. évi válságához és megszűnéséhez vezető bel-és külpolitikai folyamatokat.
Fontos újdonsága lesz a most kezdődő munkának, hogy a 1938-1945 közötti magyar idők, a hontalanság évei mellett az eddig kevés figyelemben részesült szövetkezesítés, a Husák-korszak két évtizedét is elemzik. A földtulajdon mellett az igavonó és más gazdasági haszonállatok, termelőeszközök beadása, a hagyományos paraszti értékrend felforgatása, a termékek kötelező beszolgáltatása nyomán kialakult ellenkezést miként törték le a kulákperekkel és más hatósági beavatkozásokkal. Új, eddig nem használt források alapján választ lehet keresni arra is, miként működött kisebbségi körülmények közt a husáki normalizációs gépezet : az ideológiai tisztogatások és tilalomfák gyakorlatától egészen a titkosrendőrségi módszerekig és a megfélemlítésnek szánt Duray-perig.
Hogyan váltak ezt követően jó három évtizeden keresztül mégis a szövetkezetek a dél-szlovákiai magyarok legfontosabb munkahelyeivé? Hogyan működtek a JRD-k, az egységes földműves-szövetkezetek, amelyek az egész régió számára munkát, megélhetést és pártállami keretek közt megnyíló modernizációs lehetőségeket is biztosítani tudták? Miért alakultak ki mégis a dél-szlovákiai magyarság és a többségi társadalmak közötti külömbségek a műveltségi, urbanizációs, foglalkoztatási szerkezetekben? Miért kényszerültek az apák és nagyapák generációiból ezerszámra ostravai, karvinái szénbányákba, távoli csehországi, szlovákiai munkahelyekre, napi pozsonyi, kassai ingázásra? Milyen hatása volt és van a szlovákiai magyar férfinépesség tudatára, világképére a csehországi laktanyákban eltöltött két esztendőnyi katonaság? A felvdéki magyar közösség csehszlovák identitásának ilyen és sok más, eddig alig vizsgált elemét kívánja feltárni ez a munka, amely a hagyományos sérelmi megközelítés kutatási eredményeit beépítve, de azon túllépve igyekszik kiegyensúlyozott képet kialakítani.
Mit jelent a mindennapi, de jórészt virtuális, kulturális, mediális, szellemi (televíziós, rádiós) kapcsolódásunk Magyarországhoz, a magyarországi, erdélyi, vajdasági, kárpátaljai magyarokhoz? Volt-e, van-e felelősen átgondolt gondolat, cselekvési terv, magatrtás akárcsak Csehországba került magyarokkal való kapcsolattartás? Mit jelentett és mit jelent ma a Csemadok-világ, a politikai pártok miliője, hatása a közművelődésében, önszerveződésben, a szlovákiai magyar közösségi identitás kialakításában működtetésében? Milyen háttere volt az időről időre kiújuló, felerősödő nemzetiségi vitáknak, konfliktusoknak? Miként hatottak a magyarlakta települések etnikai jellegét megváltoztató telepítési, migrációs folyamatok a falusi, városi közösségek életére? Ilyen és sok más kérdésre is válaszoltak, értelmezési kereteket ad majd ez a munka a szlovákiai magyar közösségépítés belső és egyetemes magyar folyamataira, jelenségeire vonatkozóan.
A tervek szerint képekkel, táblázatokkal és más melléklettel, eredeti forrásokkal illusztált munka egyszerre lezárja az eddigi kutatásokat, és lehetőséget teremt az elmúlt években már elkezdődött szervezet történeti, társadalomtudományi, feltáró és elemző munka megalapozásához. Ebben nagy segítséget jelentenek a szerzői csoporthoz csatlakozó levéltárosok, muzeológusok, akik az itthoni és külföldi levéltárakban, múzeumi gyűjteményekben található levéltári, hang-kép-és filmanyagokból válogatásokat készítenek, amelyeknek egy része az internetes honlapról közvetlenül is elérhető lesz. A munka elkészülte után segítséget adhat az oktatás különböző szintjein, az általános iskoláktól kezdve egészen az egyetemi tanulmányokig.
A Szarka László által elkészített előzetes vázlatok, tervezetek alapján olyan korszerű-digitális és könyvformában egyaránt elérhető-összefoglaló az első teljes magyar kisebbségtörténeti feldolgozás lesz,amely az elmúlt tizenöt évben elkészült magyar, szlovák, cseh alapmunkák (lexikonok, kronológiák, Angyal Béla, Popély Gyula, Vadkerty Katalin, vagy Štefan Šutaj monográfiái, fiatal történészek doktori disszertációi, továbbá a párhuzamosan több intézetben folyó forrásfeltárások stb.) eredményeire építhet. a cseh-szlovákiai magyar érdeklődők, illetve a magyar történelmet bárhol a világon oktató és tanuló tanárok, diákok számára kínánál új ismeretanyagot és megközelítést.
Valamennyi korszakban mind a honlapon, mind pedig a kézikönyvben a szerzők a politikatörténeti folyamatok mellett a vizsgált éveket, időszakokat gazdaság-, művelődés- és mikrotörténeti megközelítésben elemzik. Az egyre gazdagabb hazai helytörténetei irodalom mellett helyet kapnak majd a generációk, családok, személyek történetét bemutató fejezetek is. Ezek az 1918-1919, illetve az 1938-1939, és az 1945. évi határváltozásoknak, a rendszerváltozásoknak, a migrációs és asszimilációs folyamatoknak, a gazdasági, társadalmi átalakulásoknak, az elsőgenerációs értelmiségi, politikai elitek kialakulásának, de a munkanélüliségnek a hatását az egyes ember, a városi és falusi a magyar családok történetén keresztül vizsgálják. és ábrázolják.
A honlap sajátosságainak megfelelően a szerzők nagy súlyt helyeznek az elemzés dokumentációs, illusztrációs hátterének kiakítására. A minden eddiginél átfogóbb munkához a Kiadó és az akadémiai intézet előzetesen megnyerte a legfontosabb hazai kutatóhelyek és gyűjtemények támogatását: a Fórum Intézet, a komáromi Selye János Egyetem Történeti Tanszéke, a dél-szlovákiai levéltárak és múzeumok, tudományos gyűjteményének munkatársainak közös tudásával a történeti forrásokból összeálló szöveg-, hang-és kéziratanyaga az év végéig elkészül 2007 tavaszára válik mindenki számáraelérhetővé. A Madách Kiadó által tervezett kézikönyv előkészületei ezzel párhuzamosan folynak, a szerzők és szerkesztők rendszeresen együttműködnek.