Ágh Attila: sok modernizációs vonás a baloldalon jelenik meg, Európában pedig nem értik, mi ebben a baloldali

A magyarországi választások tanulságairól tartott előadást a Márai Sándor Alapítvány és a Fórum Intézet múlt heti somorjai rendezvényén Ágh Attila. A budapesti politológust erről és a közép-európai országok politikai rendszeréről kérdeztük. Ön úgy fogalmazott, hogy Magyarországon még nem ért véget a választás, és ezzel nem arra célzott, hogy rövidesen önkormányzati voksolást tartanak.

A választás egy folyamat, amikor az emberek sajátos állapotba kerülnek. Az embereket négy éven keresztül nem érdekli a politika, míg választáskor a társadalom jelentős részében intenzívebb érdeklődés alakul ki iránta. A rousseau-i tétel szerint mindenkiben lakik egy állampolgár és egy magánember. Rövid időre előtérbe kerül az állampolgár, majd visszaszorul. Ezt egy normális ciklusnak is tekinthetjük. Magyarországon nagyon intenzív választási kampány kezdődött, és ez az átpolitizáltság a lakosság döntő többségében megmaradt. A felmérések szerint hetven százalék fölötti azok aránya, akik izgalmi állapotban maradtak. Ez az állapot a mindennapi életben mikrokonfliktusok millióit okozza. A Fidesznek nagyon rossz ötlete volt, hogy kitalálta a kokárdázást. Minden tankkönyvvel – amely dicséri ezt a fajta bevontságot – ellentétben ez terhes az embereknek, fárasztó, és egy északír helyzetbe torkollhat, ahol a katolikus ember katolikus boltban vásárol, katolikus postán adja fel a levelét stb., de ugyanez elmondható a protestánsokról is. Itt még nem tartunk, de, sajnos, modellezhető a helyzet. Családok, rokonságok és barátságok válnak szét.

Miért van ez?

A társadalomban volt egyfajta elégedetlenségi potenciál, ami minden közép-európai társadalomra jellemző. A Fidesz talált az elégedetlenség kiélésére egy mozgósító elvet, a kommunistázást. Ez azért nevetséges, mert ha ezt Csehszlovákiában csinálják, ahol a kommunizmus 1989. november 17-én este tíz órakor bukott meg – pontosan tudjuk, hogy ekkor vonták vissza a készenléti rendőrséget a Vencel téren –, rendben van. Magyarországon százszor megbukott a kommunizmus a hetvenes-nyolcvanas években, nem volt fordulópont. Most pedig kiderült, a Fidesz teljes vezetése érintettebb, mint az MSZP, az Orbán-kormányban magasabb a volt párttagok aránya, mint az előtte levőben vagy az utána jövőben, ugyanez a helyzet a titkosszolgálati múlttal is. A kommunistázást Orbánék egy pillanatig sem gondolják komolyan, de kitűnő mozgósító erő volt, ami bizonyos értelemben már elszabadult, a maga útját kezdte járni. Ha gyűlölöm a szomszédomat, mert valami rosszat tett valaha nekem, lekommunistázom, de lehet, hogy a kommunistázó volt egy vadkommunista és párttag, míg akit lekommunistáztak, sose volt érintett. A kommunistázás valójában azt jelenti, hogy én téged utállak. A Fidesz nem tudja elfogadni a választási vereséget, ami erre a kényszerpályára tereli, de ebbe rövidesen látványosan belebukik. Nemcsak a társadalom fáradtsága miatt, hanem amiatt is, hogy a társadalom rákényszeríti, tartson önvizsgálatot, és ezzel nem vesztes, hanem nevetséges helyzetbe hozza magát.

A Fidesz elvesztette a választásokat vagy az MSZP nyerte meg?

Közhely, de a kilencvenes évek eleje óta – beleértve a Németh-kormányt is – minden kormány elvesztette, és nem az ellenzék nyerte meg a választásokat. Egészében véve azonban minden belépő kormány hozott valami markánsan újat és előrevivőt, vagyis a másik érvrendszer is megállja a helyét. Szerintem a ‘98-as választás volt az, ahol nyilvánvaló volt, hogy a kormány vesztette el. Idén egyenlő erővel mindkét tényező közrejátszott.

A visegrádi négyekből csak Szlovákiában nincs baloldali kormány. Persze nálunk nehéz meghatározni, milyen színezetű a kormány, sőt, a következő választások után talán még nehezebb lesz.

Mindig is nehéz volt Szlovákiáról ezt meghatározni. Például aki megmondja Ficóról, milyen jellege van, az huncut, mert Fico nagyon furcsa képződmény. Két tényező van, amely baloldali fölényt mutat ebben a térségben. Az egyik az, hogy a jobboldalnak nehéz az európaizációs tényezőt feldolgoznia, tehát sok olyan dolog, ami Nyugat-Európában nem számít baloldaliságnak, az nálunk igen. Számos modernizációs vonás a baloldalon jelenik meg, az EU-ban pedig nem értik, mi ebben a baloldali. A másik, hogy természete szerint a jobboldal fragmentált, mert – ezt a lengyel példa mutatja a legjobban – rendkívül értékorientált. Értékviszonyok és nem érdekek mentén bomlanak, és értékek mentén nem lehet kompromiszszumokat kötni. A baloldal dominanciája technikai kérdésekből is adódik: minden választási rendszer a nagy pártokat favorizálja, a baloldal pedig egységesebb, képes nagyobb pártokban tömörülni. ‘95-ben Lengyelországban 35 százaléknyi választó elvesztette szavazatát, mert az öt százalék alatti pártok kipotyogtak, a jobboldali pártok romhalmazává lett a választás. Nem nyertek volna a szociáldemokraták, ha a jobboldal egységesebb. Ezt megtanulta a lengyel és a magyar jobboldal is. Más kérdés, hogy tudja-e működtetni. A Fidesz tapasztalata azt mutatja, hogy más hibát is el lehet követni. Szavazatmaximálásban el kell menni egy bizonyos mértékig, de nem szabad az egész jobboldalt egyesíteni. Nem szabad befogadni a szélsőjobbot, mert az terhelő, taszít középen, nem szabad az egész középet lenyelni, mert van olyan, aki hajlandó egy jobboldali centrista pártra szavazni, de nem hajlandó a nagy jobbra szavazni, s akkor ezek a választók gazdátlanokká válnak. Ezt Orbán Viktor nem értette meg.

Magyarországon kétosztatú politikai rendszer alakult ki, hasonló a helyzet némileg Csehországban és Lengyelországban is, míg Szlovákia kilóg a sorból. Nem az a furcsa, hogy 26 párt indul a választáson, hanem hogy tíznek esélye van parlamentbe kerülni. Miért lehet ez?

Fiatal a nemzet. A nemzet mint politikai közösség nem létezik, nem tudja kiforrni magát. A nemzeti kérdésnek szükségképpen rendkívül erős hangsúlya van, megosztóvá válnak az etnikai vonalak, ez rendkívül torzítja az egész modellt. Nehéz azt mondani, hogy az lesz a jövő, ha majd az MKP-ra nem szavaznak az emberek, és mindenki arra szavaz, akire kell. Ha például lenne két magyar párt, amelyik meg tudna állapodni egymással, és nyitott lenne mindkettő a szlovák szavazók előtt is, az etnikai kérdés háttérbe szorulna, s alábbhagyna az átlag szlovák szavazó sértettsége és eufóriája. Szóltunk Magyarország kettéosztottságáról, bizonyos mértékben analógia alkalmazható: itt még az emberek túlságosan sokat foglalkoznak azzal, hogy van Szlovákia.

Az, hogy Szlovákia nem vevő a baloldali pártokra, a baloldali eszmékre, azért van, mert felértékelődik a nemzet fogalma?

Egyrészt, másrészt a jobb- és baloldal terminológia értelmezésében, legitimitásában és politikai szerepében nagyon nagy szerepet játszik az, hogy a rendszerváltás állapotában mit csinált ez a két oldal. Szlovákia helyzete nem egyedülálló: ha az ember Romániában azt mondja az embereknek, hogy baloldali, legfeljebb azt éri el, hogy megverik, mert nekik Ceausescu jut eszükbe. Ki a fene mondaná magáról azt, hogy baloldali Mečiarral együtt?

Mečiar azt mondja magáról, hogy jobboldali.

Mondott ő már sok mindent, vele kapcsolatban is irrelevánsak ezek a kifejezések. Ezek fennálló nómenklatúradarabok, amelyek még úsznak a víz színén, tehát nem érdemes ráerőltetni azt, hogy jobboldal vagy baloldal.

El tudja képzelni, hogy Szlovákiában egy Mečiar-mentes kormány alakul, és Pozsony a többi három visegrádi országgal együtt az Európai Unió tagja lesz?

Ennek hetven-nyolcvan százalékos sanszot adok, bár lehet látni a beépített fékeket: Schuster Mečiart mint a legnagyobb párt vezetőjét felkéri-e kormányalakításra, bár valószínűleg mindegyik párt húsz százalék alatt lesz, úgyhogy Mečiarnak sem lesz nagyon mire felvágnia. Legitim lesz őt nem felkérni. Az Európai Uniónak más követelménye nincs, csak hogy ne legyen balhé. Szlovákiának nagy szerencséje van az ország formáját tekintve, hiszen ha nem veszik be az unióba, be kell állni egy olyan rendszerre, amelyben ezer kilométerrel hosszabb schengeni határt kell őrizni. Ha most van belépés, akkor a következő 2009-ig is kitolódhat. Ugyanez a helyzet a NATO-val is. Ha Szlovákia nem csinál nagyon nagy balhét, beveszik a buliba.

http://www.ujszo.com/clanok.asp?cl=35689