Feltárni az autonómia lehetőségeit – Fórum Kisebbségkutató Intézet | Fórum inštitút pre výskum menšín | Forum Minority Research Institute

77 éve történt a tornaljai robbantás! Kérlek segíts Te is emlékezni, támogasd a filmünket »

Feltárni az autonómia lehetőségeit

Feltárni az autonómia lehetőségeit

Sólyom László: Nem baj, ha ez egyes szomszéd népeknél indulatokat vagy értetlenséget kelt, nekik is szembe kell nézniük a saját történelmükkel

A magyar államfő tegnap a Határon túli magyarság a XXI. században című konferenciasorozat harmadik találkozóján arról is beszélt: örül, hogy előtérbe került a háború utáni történelem.

Ezeknek a konferenciáknak a célja az, hogy együtt keressük a magyar nemzetstratégia útjait és jövőjét, hogy hogyan lehet a magyar nemzetet egységesíteni, illetve hogyan lehet ezt az egységet kifejezni a mostani „új körülmények között” – mondta a köztársasági elnök a határon túli és magyarországi tudósok, értelmiségiek részvételével rendezett konferencián. A szlovákiai magyarságot Öllős László politológus, a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet elnöke és Lelkes Gábor, az említett kisebbségkutató műhely tudományos munkatársa, területfejlesztési szakember képviselte.

Számolnak a hangulatkeltéssel

„Arra próbáltam felhívni a résztvevők figyelmét, hogy a kisebbségi autonómiával, önkormányzatisággal kapcsolatban értékrendi problémák tapasztalhatók a térségben, ugyanis magában a nemzeti identitásban is már valami veszélyeset látnak a Magyarországgal szomszédos nemzetállamok többségében” – nyilatkozta Öllős László politológus. Szerinte kommunikációs stratégiát kellene kialakítania Magyarországnak, illetve a határon túli magyaroknak, hogy ez változzon. Értékrendi változás nélkül ugyanis aligha képzelhető el jelentős alkotmányos változás a kisebbségek jogállásában, fűzte hozzá. „Erre most jelentős tér mutatkozik az Európai Unión belül, az itt kialakuló stabilitásban, és nem is igazán akadályozható meg állami eszközökkel, ha egyszer erre elszánják valakik magukat” – mondta Öllős. Szerinte elképzelhető, hogy ennek a mostani konferenciának külföldön megpróbálnak negatív visszhangot adni, „ugyanakkor a szakmai tanácskozás résztvevői közül többen elég világosan kifejezésre juttatták, hogy a közép-európai politikai stabilitást nem átmeneti, hanem tartós állapotnak tekintik”. A komáromi Commora Aula petíciójával kapcsolatban Öllős lapunknak csak annyit mondott, a kilencvenes évek óta vannak ilyen kezdeményezések. Lelkes Gábor lapunknak elmondta, szóba került a nemzeti regionális fejlesztési terv kialakítása is. „Ebben Magyarország fontos koordinációs szerepet tölthetne be. A terv kidolgozása régióspecifikusan történhetne és a decentralizált megközelítést érvényesíthetné” – fűzte hozzá a területfejlesztési szakember.

„Politikusok nincsenek közöttünk”

Sólyom László kijelentette: szakítani kívántak azzal a „korábbi kötődéssel”, hogy a magyarság ügyét a napi politikához kötik. Ez civil kezdeményezés, politikusok nincsenek közöttünk – mutatott rá az államfő. Szerinte tudatában kell lenni annak, hogy az európai uniós csatlakozással egyes nemzetrészek, „úgy tűnik, hosszabb időre” az unión kívül maradnak. Ezért a nemzetrészek közötti kapcsolattal kiemelten kell foglalkoznunk – hangoztatta. Mint fogalmazott, ebben a politikának, a civileknek és a tudománynak is megvan a maga feladata. Sólyom örül annak, hogy „előtérbe kerültek a háború utáni történések”, így például a kitelepítések, a „délvidéki történések”, Erdély „bizonytalan sorsa”.

A köztársasági elnök szerint a magyar nemzet történetének feltárását folytatni kell, és be kell hozni a köztudatba. Nem baj, ha ez egyes szomszéd népeknél indulatokat vagy értetlenséget kelt, nekik is szembe kell nézniük a saját történelmükkel – tette hozzá az államfő.

Hisztérikus reagálások

Az autonómia és a regionalizmus kérdéséről azt mondta: bár a szomszéd államokban erre sokan hisztérikusan reagálnak, „a mi feladatunk, hogy tényszerűen tárjuk fel ennek az önigazgatási formának az európai lehetőségeit”. Ezt meg fogják érteni a többi országok is – fűzte hozzá. A cél az, hogy tényszerűen és tudományosan megtárgyalják a lehetőségeket, majd közös álláspontot alakítsanak ki. (-cz-e, mti)

Néhány száz aláírás az autonómiáért

Pozsony. Szlovákiában számottevő autonómiatörekvésről nem tudunk, ezzel kapcsolatban csupán a Commora Aula – Autonómia Mintaudvar nevű polgári társulás épp a napokban médiavisszhangot kiváltó kezdeményezés ismert. A Dél-Szlovákia területi és személyi autonómiáját követelő petícióra Ján Slota, az SNS elnöke csütörtökön hívta fel az ország figyelmét. A polgári társulás elnöke, Bósza János, akit hasztalan próbáltunk elérni telefonon, a TA 3 hírtelevíziónak elmondta, eddig néhány száz aláírást gyűjtöttek össze. Hangsúlyozta, nem politikai autonómiára törekszenek, hanem területire. Bósza a tévéadásban azt állította, hogy „tíz szlovákból kilenc mondta azt, igen, ez egy ésszerű dolog”. Noha az MKP elhatárolódott a kezdeményezéstől, Bósza szerint a párt néhány tagja is aláírta a petíciót. Erre az MKP elnökválasztó közgyűlésének helyszínén nyílt alkalmuk. Az aláírásgyűjtő akcióról akkor a média is beszámolt. (-cz-e)

KategóriaCikk