Tízéves a szlovákiai Fórum Kisebbségkutató Intézet

Nyolc évtizeden keresztül dédelgették a (cseh)szlovákiai magyar értelmiségiek azt az álmukat, hogy alakuljon olyan tudományos intézmény, amely elsősorban ennek a nemzeti közösségnek a történelmét, kultúráját, társadalmi helyzetét kutatja. Céljuk eléréséhez 1931-ben kerültek, legközelebb amikor Tomás Garrigue Masaryk államfő nyolcvanadik születésnapja alkalmából egymillió koronát ajándékozott a csehszlovákiai magyar tudományos, irodalmi és művészeti élet támogatására. A Masaryk Akadémia azonban távolról sem váltotta be a működéséhez fűzött reményeket – végül 1945. május 25-én a csehszlovák hatóságok feloszlatták.

Az elkövetkező négy és fél évtizedben is akadtak, akik nem adták fel a küzdelmet. Zalabai Zsigmond kritikus és egyetemi tanár kezdeményezésére 1989-ben jelentették meg elképzeléseiket a pozsonyi Madách Kiadó gondozta Új Mindenes Gyűjteményben. Tóth Károly, az egykori másként gondolkodó, a rendszerváltó Független Magyar Kezdeményezés, majd a Magyar Polgári Párt alapító tagja több nemzedéktársával együtt ezt a koncepciót vette alapul a tudományos intézet fokozatos kiépítéséhez. A politikus a rendszerváltás után néhány évvel elhagyta a politikai ringet, és kollégáival együtt hozzálátott a kutatómunka megszervezéséhez.

Így alakult meg a társadalomtudományi intézet, majd tíz éve a somorjai székhelyű Fórum Kisebbségkutató Intézet, nonprofit szervezetként. – A félmúltat is szem előtt tartó jelenkutatásban határoztuk meg fő feladatunkat. A rendszerváltás után dinamikus változásokon ment és megy keresztül a szlovákiai magyarság, szükséges hát elemezni, dokumentálni, mi is történik velünk társadalmi, különböző közösségi, továbbá szociális és gazdasági szinten, településszerkezetben, a nemzeti tudat és az identitás változásaiban – nyilatkozta lapunknak Tóth Károly igazgató.

A Pozsonyhoz közeli csallóközi kisvárosban alapítványi, pályázati pénzekből, magánszemélyek adományaiból mára már teljesen felépült a korszerű, emeletes székházuk, amelynek a telkét és az egykori helyi könyvtár épületét a helyi önkormányzat egyetlen koronáért adta el nekik.

A jelenkutatási programjaik közül a rendszerváltás éveit szubjektív elbeszélések révén felelevenítő Oral History és a Kárpát-medencei fiatalok értékrendjét, annak változásait feltérképező Mozaik 2001 érdemel megkülönböztetett figyelmet. A révkomáromi Etnológiai Központ és a szlovákiai magyar írásbeliséget és dokumentumokat gyűjtő Bibliotheca Hungarica integrálódásával számos újabb tudományos területtel gyarapodott a tevékenységük. A szlovákiai magyarság szellemi és stratégiai szükségleteit felismerve a civil szférában képzési programokat és kistérségi fejlesztési programokat is indítottak.

Sok értékes kiadványuk közül a Magyarok Szlovákiában című sorozat keltett nagy figyelmet, amelynek első kötete (Összefoglaló jelentés a rendszerváltástól az uniós csatlakozásig) már második kiadásban és szlovák fordításban is napvilágot látott. Nemrég az Osiris Kiadó és a csallóközi Lilium Aurum közös gondozásában jelent meg Liszka Józsefnek A szlovákiai magyarok néprajza című monográfiája. Készül a (Cseh)szlovákiai magyarok lexikona is, könyv- és elektronikus, valamint CD-változatban is. Dokumentumok, fényképek, hanggyűjtemények, neves felvidéki magyar személyiségek hagyatékai várnak feldolgozásra, digitális rögzítésre.

Több mint húsz főállású és kétszer annyi külső tudományos munkatársa van az intézetnek. Az utóbbiak között sok a pályakezdő fiatal. Amikor Öllős László neves politológust, az intézet főmunkatársát és Tóth Károlyt arról kérdeztem, miként sikerült anyagi és szellemi értelemben is gyarapodniuk, nagyot sóhajtottak, aztán elmosolyodtak. – Nálunk csak azok maradtak meg, akik a tudományos ambíciókon kívül kitartóak is. Mert bizony volt olyan időszak, amikor hónapokig késtek a fizetések, leálltak a kutatások. Az elmúlt években a szlovákiai és a magyarországi kormánytámogatások és pályázati pénzek révén javult az anyagi helyzetünk, de most a pozsonyi kormányváltás és a változó magyarországi támogatási rendszer miatt ismét nehezebb korszak jöhet – válaszolták.

Fennállásuk kerek évfordulóját több nemzetközi tudományos konferenciával ünnepelték. Neves vendégeik köszöntőjükben, előadásaik során ismételték meg azt, amit nemrég több pozsonyi tudóstól hallottam: immár nemcsak tudományos intézmény, hanem fogalom is a Fórum Kisebbségkutató Intézet.