Határ mentén az élet… – Fórum Kisebbségkutató Intézet | Fórum inštitút pre výskum menšín | Forum Minority Research Institute

77 éve történt a tornaljai robbantás! Kérlek segíts Te is emlékezni, támogasd a filmünket »

Határ mentén az élet…

Határ mentén az élet…

A napokban került közkézre a somorjai Fórum Intézet gondozásában A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata című tanulmány; egyik szerzőjével, Lampl Zsuzsanna társadalomkutatóval az érintett régió szociális átrendeződéséről beszélgetünk.

Azt hihetnénk, hogy mindent felmértünk, kimondtunk és leírtunk már a Dél-Szlovákiában élő magyarsággal kapcsolatosan, ám a tanulmányból az derül ki: vannak még fehér foltok térképünkön…
így igaz; a társadalomkutatás-miképp tárgya, a társadalom is-nagyon gyorsan fejlődik, s egy-egy közösség vagy réteg teljes felmérése időigényes és összetett feladat. A szlovák-magyar határtérség vizsgálata a Magyarország-Szlovákia-Ukrajna Szomszédsági program elnevezésű projekt keretében történik, melyet az Európai Unió és a Magyar Köztársaság finanszírozott. A Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársai-így jó magam is-a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja győri székhelyű Nyugat-magyarországi Tudományos Intézetének felkérésére vettünk részt az elemzésben.
Ön, valamint Hardi Tamás a határon át való ingázást vizsgálta a szlovák-magyar határtérségben. Milyen specifikumokkal találkoztak?
Tanulmányunkban a régióban kialakuló, határon átnyúló mozgások egyik válfajával, a napi ingázással foglalkoztunk. Valamennyi idevonatkozó állításunkat tapasztalati adatokkal támasztottuk alá, melyeket a térségben szereztünk az elmúlt években. Fő kérdésünk az volt, hogy mi gátolja vagy segíti elő a határon átnyúló ingázást, hol és milyen intenzitással alakulhat ki, s milyen hatással van a terület gazdaságára és lakosságára.
Bár a határok gyakorlatilag megszűntek, nekem úgy tűnik, képtelenek vagyunk megszokni az új helyzetet…
Kutatásaink egyértelműen rávilágítanak az államhatár fetisizált szerepére. Magyarország és Szlovákia között vagy a magyar-osztrák-szlovák térség viszonylatában az elmúlt másfél-két évtized távlatában csaknem mindenféle határ létezett-a teljesen eltérő ideológiai-politikai rendszerek elzárt határaitól a liberalizált schengeni belső határokig, ám mára ezek is csupán a nemzetállami rendszerek térbeli érvényesülésének egyfajta adminisztratív megjelenítőivé váltak.
Jelentenek még valamiféle akadályt?
A határ funkciója jelentős mértékben leépült; olyannyira, hogy míg a peremtérségben eddig az elválasztó szerepet töltötte be, jelenleg az eltérő rendszereket összekötő funkciója van előtérben, minden pozitív és negatív hozadékával együtt. A határnyitás nem általában a mozgások intenzitásának növekedését hozta magával, hanem a gazdasági szereplők és a lakosság bizonyos csoportjainak-így a munkaképes lakosság egy részének-a mozgását eredményezte.
Milyen csopportokat szólítottak meg a legutóbbi kutatás alkalmával?
Az elemzés három részre oszlott. Az elsőben a határ két oldalán élő magyarok és szlovákok vonatkozásában próbáltuk megállapítani, milyen kapcsolataik vannak a választóvonal túloldalán, milyen céllal lépik át a határt, és hasonlók. A kutatás második részében mintegy háromszáz, Ipolyság környékén élő, naponta ingázó munkást kérdeztünk meg, végül pedig olyan, szintén Magyarországon dolgozó személyeket szólítottunk, akik nem munkaközvetítő cégeken keresztül helyezkedtek el.
Mennyiben tekinthetők pontosnak, reprezentatív értékűnek egy-egy felmérés eredményei?
A magyarországi munkavállalás kapcsán számos mekérdőjelezhető adattal találkozhatunk: egyes források például több mint harmincezer szlovák állampolgárról beszélnek, míg mások tizenhétezer főt említenek.Tény, hogy a legtöbb alkalmazott a nyugat-szlovákiai térségben él, s döntő többségük munkaerőközvetítő cégeken keresztül dolgozik Magyarországon.
A sarkalatos kérdés az, mi készteti az embereket a magyarországi munkavállalásra.
Elsősorban a magasabb jövedelem; ez a válaszadók 36%-ánál volt döntő tényező. Ezt a kedvezőbb körülmények (15%) követik, majd az, hogy Szlovákiában vagy a szakmájukban itthon nem tutak elhelyezkedni (15 és 11%). A megkérdezettek 6%-a számára a határon túli munka az itthoni kereset kiegészítését szolgálja.
Hol marad a karriervágy vagy más, magasabb szempontok…?
Motivációként ezek nem igazán jelennek meg, miképp a nemzeti elkötelezettség vagy a földrajzi közelség s az anyanyelven való boldogulás sem. A kulcsszó a magasabb jövedelem-ezt az is bizonyítja, hogy a megkérdezettek 5%-a csak addig akar Magyarországon dolgozni, amíg anyagilag megéri neki. A többség egyértelműen a szülőföldjén szeretne élni, majd amint lehetővé válik, dolgozni is.
Milyen jövőbe mutató tanulságok szűrhetők le a felmérésből?
Egyértelműen kimutatható például az, hogy egyre nehezebb munkát találni Magyarországon, és hogy nincs akkora szükség a szlovákiai munkaerőre, mint korábban. A dél-szlovákiai magyarok megbecsültsége inkább nőtt, mintsem csökkent a magyarországi cégeknél, ám egyre keményebben kell megdolgozniuk a bérért. A vásárlóérték viszonylatában rosszabbul fizetnek, mint korábban, s az eurónak a szlovák oldalon való bevezetése nyilván vissza fogja vetni a munkaerőmozgást, ám teljesen megszüntetni nem fogja. A határon átnyúló munkaerő-piaci térségek megerősödésének kulcsa a szak-és átképzés szorgalmazása volna; ennek megoldása a két ország munkaügyi szakembereire vár.

KategóriaCikk / Cikk