Komáromban kerül sor jövő szerdán a Magyar Televízió népszerű közművelődési sorozata, a Mindentudás Egyeteme első, határon túli felvételére. A szervezők a Fórum Kisebbségkutató Intézet által ajánlott tudósok közül erre a megtisztelő feladatra Agócs Zoltánt, a pozsonyi Műszaki Egyetem professzorát választották. Ő a nagyközönség előtt a Párkány és Esztergom közti híd megtervezésével vált ismertté. Az utolsó csonka Duna-híd felújítása az uniós támogatási ajánlat ellenére még a kilencvenes évek közepén is teljesen bizonytalan volt. Amikor azután Orbán Viktor magyar és Mikuláš Dzurinda szlovák kormányfő úgy döntött, hogy a két ország kapcsolatáról pozitív jelzést küld Európa felé, már az sem számított, hogy a bős–nagymarosi vízlépcsővita miatt sokáig a híd magasságában sem tudtak megegyezni. A szlovákok ugyanis az eredetileg tervezett nagymarosi víztároló szintjét tekintették kiindulási alapnak, a magyarok viszont a mostani vízszintet. A mai hajózási követelmények miatt végül az eredetinél magasabbra, de frappáns műszaki megoldással korhűen állították helyre a hidat, a vízszintben pedig félúton egyeztek meg. A híd forgalma hónapok alatt utolérte a legfontosabb átkelőnek számító komáromi hídét, és ma már komoly harc folyik azért, hogy a lengyel–horvát autópálya tervezett újabb hídja Párkány vagy Komárom mellett legyen. A Mindentudás Egyeteme csapata egyébként azt tervezi, hogy a jövőben rendszeresen lesznek határon túli felvételek.
Dél-Szlovákia régóta fájó gondja, hogy miközben a régi cégek is jórészt tönkrementek, a külföldi befektetők is elkerülik. Az utóbbi hónapokban viszont minden különösebb hírverés nélkül egy nagyon komoly munkaadó nőtt ki a régióban. Galánta környékén nemrég még az számított új, komoly lehetőségnek, hogy a több mint hatvan kilométerre fekvő Győr multinacionális cégeibe ingázhattak az emberek. Tavaly viszont odatelepedett a dél-koreai SAMSUNG, amely ma már 1100 embernek ad munkát. Igaz, nem túl jól fizetett szalagtermelésről van szó, viszont úgy néz ki, hogy a cég az európai logisztikai központját is a városba telepíti. Ezzel jövőre 2500 embert alkalmazva 65 milliárd koronás forgalomra számítanak. Ez azt jelentené, hogy Galántán lenne Szlovákia harmadik legnagyobb forgalmú vállalata, ami valószínűleg alapjaiban változtatná meg a szlovák–magyar nyelvhatáron fekvő régió életét. Egyelőre úgy néz ki, hogy bár nemrég még a munkanélküliség volt a legnyomasztóbb gond, ma már a legrosszabban fizető állásokra Kelet-Szlovákiából kell toborozni alkalmazottakat.