Hézagpótló szociológiai kutatás – Fórum Kisebbségkutató Intézet | Fórum inštitút pre výskum menšín | Forum Minority Research Institute

77 éve történt a tornaljai robbantás! Kérlek segíts Te is emlékezni, támogasd a filmünket »

Hézagpótló szociológiai kutatás

Hézagpótló szociológiai kutatás

Az ifjúsággal foglalkozó felmérés eredményei különböző ajánlások elkészítésére is szolgálhatnak, amelyek javíthatják az érintettek életkörülményeit

Ezekben a napokban több dél-szlovákiai település lakosai találkozhattak a Fórum Társadalomtudományi Intézet kérdezőbiztosaival, akik ezúttal 15-29 éves fiatalokat keresnek meg a kérdőívükkel. Miért?

Nincsen olyan társadalmi réteg vagy csoport, amelynek életét érintetlenül hagyták volna az elmúlt évtized társadalmi-gazdasági változásai. Ezek közé a csoportok közé tartozik az ifjúság is. Bár a fiatalokról rengeteg szó esik akár az iskoláztatás, akár a munkaerőpiaci helyzet, akár a jövő emberi erőforrása a témakör – vagy ellenkezőleg, az olyan visszahúzó tényezők kapcsán, mint például a bűnözés, drogozás -, tudományosan megalapozott szociológiai felmérésekből származó adatunk aránylag kevés van, s ezek is inkább csak részterületeket ölelnek fel. Említhető például P. Sehnal és J. Luha 1994-es munkája Szlovákia ifjúságának értékrendjéről és szabadidős tevékenységéről, M. Hargašová 1995-ös felmérése a fiatalok kognitív stílusáról, M. Pétiová 1996-os helyzetjelentése, valamint az ifjúság körében tapasztalható patologikus jelenségekről szóló ismételt felmérései, vagy a szlovák ifjúságkutató, L. Macháček tavalyi regionális felmérése a fiatalok munkanélküliséggel kapcsolatos véleményéről, attitűdjeiről. Az első, összegző szándékkal készült kutatást L. Macháček végezte 1996-ban, de igazából ő is egy részterületre koncentrál, mégpedig az ifjúság és a polgári értékrend viszonyára.

A szlovákiai magyar fiatalokról még annyit sem tudunk, mint a szlovákokról. Az első próbálkozás a Fórum Társadalomtudományi Intézet tavalyi szociológiai felmérése volt, amely azonban nem országos, hanem regionális méretekben zajlott, s nem egy átfogó kutatásként fogalmazódott meg, csupán az oktatási-nevelési folyamat néhány vetületének vizsgálatát tűzte ki célul. Emellett ugyancsak regionális kutatásokat végeztünk a fiatalok szakképzettségéről a Márton Áron Szakkollégiummal kooperálva.

Mindez nem azért van, mintha az ifjúság témaköre érdektelen lenne a szociológia számára. Inkább arról van szó, hogy az ifjúságszociológia maga is aránylag fiatal ágazata a szociológiának – bár gyökerei Rousseau Emil-jéhez nyúlnak vissza -, igazából hiányoznak a kutatás intézményes keretei, és nem csak Szlovákiában.

Akkor most miért „vadásznak” mégis a kérdezőbiztosok a fiatalokra?

A budapesti Nemzeti Ifjúságkutató Intézet tavaly reprezentatív szociológiai kutatást végzett „Ifjúság 2000” címmel. Ez ugyancsak hézagpótló vállalkozás volt, s nyomában megszületett az ötlet: olyan nemzetközi összehasonlító kutatásra lenne szükség, amely feltárná a Kárpát-medence magyar fiataljainak életviszonyait és értékrendjét. Az ötlet megvalósult. Jelenleg Szlovákia, Románia, Jugoszlávia és Ukrajna magyarlakta vidékein zajlik a „Mozaik 2001 – magyar fiatalok a Kárpát-medencében” című kutatás, helyi partnerintézmények bevonásával. Szlovákiában a Fórum Társadalomtudományi Intézet a partner. A kutatás pénzügyi hátterét a Magyar Köztársaság kormánya biztosítja az Ifjúsági és Sportminisztériumon keresztül.

A kutatás során 15-29 éves magyar fiatalokat kérdeznek meg kiképzett kérdezőbiztosaink. A Szlovák Statisztikai Hivatal 1999. December 31. Adatai szerint ebbe a korcsoportba összesen 123 947 magyar nemzetiségű fiatal tartozik. A mintát 1000 megkérdezett alkotja, s ez a minta nem, korösszetétel (15-19 évesek, 20-24 évesek, 25-29 évesek), településnagyság és a település lakosainak nemzetiségi részaránya szerinti megoszlás alapján reprezentálja az alapsokaságot.

Mit vizsgálunk? A kutatás kitér a megkérdezettek családi viszonyaira, iskolai életútjára, szerzett képességeire, mint például a nyelvtudás, a számítógépes ismeretek, amelyek manapság elengedhetetlen feltételei a munkaerőpiacon való érvényesülésnek. A további témakör épp a munkaerőpiaci helyzet. Fontos információkat kaphatunk a megkérdezett életviszonyairól, életszínvonaláról bizonyos fogyasztási cikkek birtoklásának számbavételével, de fontos mutató a szabadidő eltöltésének módja is. Ezek mellett vizsgáljuk a társadalmi közérzetet, a fiatalok értékrendjét, életmódjukat, s nem utolsósorban identitásuk mibenlétét. Már a felsorolásból is kiderül, hogy egy széleskörűen koncipált kutatásról van szó, amely azonban nem nélkülözi a „mélyfúrást” sem, hiszen az egyes témakörökben lehetőség nyílik a részletes adatfelvételre, esetenként a vélemények részletes kifejtésére. Joggal mondható el tehát, hogy egyedülálló és úttörő jellegű kutatásról van szó, amelynek további specifikuma, hogy az érintett területeken lakó többségi – esetünkben 500 szlovák – fiatalt is megszólítja, épp azért, hogy kiderüljön, egyediek, azaz nemzetiségspecifikusak-e a válaszok, vagy az azonos területeken élő magyar és a szlovák fiatalok között több a hasonlóság, mint a különbség.

Egy szociológusnak minden felmérés a saját édes gyermeke. Bár a „Mozaik 2001” kérdőíve elsősorban a magyar kutatóműhelyben született, ezt a kutatást a Fórum Társadalomtudományi Intézet is a magáénak tekinti, nemcsak azért, mert tevőlegesen részt vett a kérdőív végső változatának létrejöttében és az egyéb előkészítő munkálatokban, hanem azért is, mert az eredmények rólunk, a mi fiataljainkról szólnak majd, s a tudományos felhasználáson kívül olyan különböző ajánlások elkészítésére is szolgálhatnak, amelyek megfelelő befogadókészség esetében javíthatják az érintettek életkörülményeit. Mindehhez persze az is szükséges, hogy a kutatás jelen szakaszában magukban a fiatalokban is legyen befogadókészség, vagyis ne utasítsák el a válaszadást, amit előre is köszönünk. Szeretném hangsúlyozni: a kutatás anonim, a válaszadó nevét sehol sem jegyezzük, ugyanis a kutatás céljai szempontjából a név, a konkrét személyes identitás nem játszik szerepet. A kérdezőbiztosoknak azonban van megbízólevélben is megnyilvánuló személyes identitásuk, így nem kell attól félni, hogy illetéktelent engednek be a lakásukba.

KategóriaCikk / Cikk