Nemzetközi nemzetiségi szakkönyvtár nyílt a szlovákiai Somorján

A megnyitót nem előzte meg különösebb hírverés, pedig megérdemelte volna, hiszen a csallóközi Somorján – amely a Bibliotheca Hungarica könyvtár és adattár székhelye – néhány napja Szlovákia első nemzetközi nemzetiségi szakkönyvtárát nyitották meg. – Évek óta egyre nagyobb szükségét éreztük ilyen intézmény létrehozásának. Minduntalan szembe találtuk magunkat ugyanis azzal, hogy az immár ötezer kötetes gyűjteményünkben – amelyben a Csehszlovákiában, illetve a Szlovákiában megjelent magyar nyelvű, valamint a szlovákiai magyarsággal foglalkozó kiadványok találhatók – nagyon kevés a nemzetiségi szakirodalom. Márpedig egy nemzetiségi könyvtár alapvető feladata, hogy beszerezze és hozzáférhetővé tegye ezeket a forrásműveket is – tájékoztatta lapunkat Végh László, a könyvtár igazgatója.

Öllős László, a Fórum Társadalomtudományi Intézet elnöke sorolta tovább az érveket: – Szlovákiai politikusok parlamenti felszólalásait és más közéleti személyiségek különböző vitafórumokon elhangzott véleményeit hallgatva döbbentem rá, hogy mennyi indulat sistereg, és nagyon kevés kivételtől eltekintve milyen kevés szakértelem tükröződik ezekben a megnyilatkozásokban. Ennek a kedvezőtlen jelenségnek az egyik oka kétségtelenül az, hogy nagyon szegényes a nemzetiségi kérdéssel foglalkozó szlovák szakirodalom, és a honi könyvtárak gyűjteményében még az angol nyelvű alapművek sem találhatók meg – tájékoztatott a neves szlovákiai magyar politológus, aki ezeknek a tényeknek az ismeretében szorgalmazta a szakkönyvtár mielőbbi megalapítását. Több magyarországi szakember önzetlen baráti segítségével, továbbá az Illyés Közalapítvány és a Nemzetiségi Kulturális Örökség Minisztérium jelentős anyagi támogatásával, valamint PHARE-forrásokból másfél éve láttak munkához.

– Ma már csaknem ezer kötet található a polcokon, többek között Rogers Brubakernek, a neves szociológusnak a német és a francia nemzetfelfogást elemző monográfiája, továbbá Will Kymlickának, az ottawai egyetem professzorának és Anthony Giddensnek a forrásértékű tanulmánykötetei. Majdnem minden olyan alapművet sikerült beszereznünk, amely az európai országok huszadik századi és jelenlegi nemzetiségi gondjait elemzi jogi, filozófiai, morális és egyéb tudományos szemszögből. A gyűjtemény többsége angol nyelvű, de megtalálhatók a magyar és a cseh alapművek is. A pozsonyi Kalligram Kiadó jóvoltából pedig már szlovák fordításban is olvasható Tove Skutnabb-Kangas Kisebbség, nyelv, fajgyűlölet című tanulmánya, amely a nyolcvanas évek derekán svédül, dánul és finnül jelent meg és a kétnyelvűség ma is időszerű problémakörét elemzi.

Hozzájutottak azokhoz a kiadványokhoz is, amelyek a Közép-Európában rendezett nemzetközi tudományos konferenciák előadásait és vitaanyagait tartalmazzák. Nemcsak a polcokon gyarapodik a gyűjtemény, hanem az interneten is, ugyanis megkezdte működését a virtuális könyvtár is.

Elsősorban a nyugati országok pozsonyi nagykövetségeinek, továbbá a szlovákiai Helsinki Emberjogi Bizottság munkatársainak a segítségével számos lényeges dokumentumot – például a kanadai multietnikus törvény vagy a svájci államszerkezet működését szavatoló jogi normák, vagy a vajdasági autonómiakoncepciók – ma már bárki tanulmányozhat a szakembereink révén kidolgozott keresőprogramunk segítségével – tájékoztatott Öllős László, aki közölte: ősztől nemzetközi konferenciákat szerveznek, elsőként az európai kisebbségek azonosságtudatának, emberi és kollektív jogainak időszerű problémaköréről. A politológus bízik abban, hogy nemcsak a tudományos kutatók, hanem a közéleti személyiségek is felkeresik majd ezt a legújabb szlovákiai nemzetiségi szellemi műhelyt, és részt vesznek az eszmecseréken is. – Minél többen jönnek el közülük, annál több lesz az esélye annak, hogy beszédeikben és gondolkodásmódjukban nem az indulatok, hanem az észérvek lesznek túlsúlyban, ami nagy előrelépés lenne a többnemzetiségű Szlovákiában – tette hozzá a Bibliotheca Hungarica és a nemzetiségi szakkönyvtár igazgatója.