Jobb a kereset a magyar cégeknél – Fórum Kisebbségkutató Intézet | Fórum inštitút pre výskum menšín | Forum Minority Research Institute

77 éve történt a tornaljai robbantás! Kérlek segíts Te is emlékezni, támogasd a filmünket »

Jobb a kereset a magyar cégeknél

Jobb a kereset a magyar cégeknél

A szlovák-magyar határtérség vonzáskörzetei fokozatosan átnyúlnak az államhatár másik oldalára is

A somorjai székhelyű Fórum Kisebbségkutató Intézet, illetve a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete tette közzé a Magyarország-SzlovákiaUkrajna Szomszédsági Programkeretében végzett, szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálatának eredményeit.
A kutatók munkájuk összefoglalójában leszögezik: a két ország európai uniós integrációja nyújtotta lehetőségeket megsokszorozza a tény, hogy Szlovákia és Magyarország esetében az államhatár olyan területeket választ szét, melyek együttes fejlődését elősegíti a szlovák ajkú lakosság többsége által is beszélt vagy megértett magyar nyelv. A határtérség városainak vonzáskörzetei fokozatosan átnyúlnak a határ másik oldalára is, s ez már nem csak elméleti szinten valósul meg, hanem gyakorlati hozadéka is van – a kapcsolatok ugyanis a mindennapi élet szintjén jelennek meg, s főként gazdasági hatásaik vannak. A munkavállalók és a vállalkozók számára egyre természetesebbé válik a határ túloldalának „használata“, ami Dél-Szlovákia esetében a térségben jelentkező munkahely-hiánnyal magyarázható, míg Magyarország esetében az összetettebb, a vállalkozókat hátránytalan helyzetbe hozó társadalombiztosítási- és adórendszerrel.
Bár pontos adatok nem állnak rendelkezésre, egyes becslések szerint ma mintegy 30 ezer szlovák állampolgár vállal munkát Magyarországon. A határon átnyúló kapcsolatokat ez esetben az teszi specifikussá, hogy főképp a napi ingázás szintjén valósulnak meg, s naponta nagy tömegeket hoznak mozgásba. A határon túl történő munkavállalásnak két nagy hulláma volt megfigyelhető a közelmúltban, mégpedig 2004-ben, majd 2007-ben. Az említett mintegy harmincezer fő többsége a Dunaszerdahelyi, Komáromi, Érsekújvári és Lévai járásokból jár be naponta határon túli munkahelyére, s becslésük szerint körülbelül 20%-kal keresnek többet Magyarországon, mint amennyit Szlovákiában ugyanazzal a munkával megkereshetnének. A válaszadók közel 30%-a tapasztal negatív megkülönböztetést a határon túl, s minden negyediknek beilleszkedési gondokkal kellett megküzdenie az eltérő munkakultúra és a munkahelyi elvárások miatt. A munkavállalás körülményeit vizsgálva a válaszadók többsége úgy látja, nincs már akkora szükség a szlovák munkaerőre, mint korábban, viszont nőtt a megbecsültsége; nehezebb ma munkát találni, mint néhány évvel ezelőtt, s a vásárlóértéket véve alapul rosszabbul is fizetnek. Végezetül pedig: a határ túloldalán keményebben meg kell dolgozni a fizetésért.
A kutatás felhívja arra a fordított folyamatra a figyelmet, mely Kassán és környékén tapasztalható. Itt a vállalkozók a térségben kimutatható magas munkanélküliségi ráta ellenére is keresik a szakképzett munkaerőt, melyre gyakorta Magyarországon akadnak rá. A térségben így a Magyarországról Szlovákiába irányuló napi ingázás egyere erőteljesebben bontakozik ki. Hasonló intenzitás jellemzi a szlovák állampolgárságú magyar nemzetiségű diákok ingázását is, ám helyzetük a munkavállalókénál annyival nehezebb, hogy Magyarországon még nincs meg a stabil törvényi háttere a határon túli diákok fogadásának. így a gyermeküket magyarországi oktatási intázményekben anyanyelvükön tanítató magyar nemzetiségű szlovák állampolgárok aránya az általános iskolák esetében 5,5%, a középiskolák esetében 6,85% a felsőoktatásban pedig 6,15% A kutatás rámutat, a jövőben mind a közép-, mind a felsőoktatásban a szlovákiai diákok számának fokozatos növekedésével kell számolni. Jövőbe mutató lehetőségként kínálkozik az együttműködés vállallati kapcsolatokon keresztül történő erősítése, mely elsősorban a tanulmányaikat sikeresen befejező diákok munkaerő-piaci esélyeit növelné, ugyanakkor hasznos lehetne egy szlovák-magyar felsőoktatási adatbázis elkészítése, mely tartalmazná a két ország felsőoktatási intézményeinek fő jellemzőit, a nemzetközi kapcsolatokat, a projekteket.
A Tér és társadalom című közlöny 2008. évi 3. számában közzétett és a Somorján ismertetett tanulmány rámutat arra is, hogy az elkövetkező egy évtizedben Szlovákia déli részének elmaradaottabb régiói akár több évtizedes hátrányt dolgozhatnak le a Nemzeti Stratégiái Referencia Keretben és a Nemzeti Stratégiai Vidékfejlesztési Tervben megfogalmazott prioritásoknak köszönhetően. Errre elsősorban a szlovák kormányok és önkormányzati régiók nacionalista fejlesztéspolitikai térszemlélete vethet árnyékot, melynek egyik ismérve, hogy a gazdaságilag fejlettebb, főképp szlovákok lakta térségeket részesítik előnyben a dél-szlovákiai régiókkal szemben.

KategóriaCikk / Cikk / Cikk