Immár hagyományosan november második felében rendezi meg a Katedra Alapítvány és a Katedra Társaság szakmai konferenciáját, az idén a XXVII. Katedra Napra került sor november 30-án, Dunaszerdahelyen.

Pintes Gábor, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Pedagógiai Karának dékánja egyben a Katedra Társaság elnöke beszámolt az elmúlt egy év történéseiről, és sajnálattal állapította meg, hogy a társaság pályázati eredménytelensége, s az ebből fakadó eszközi keretek hiánya miatt a Katedra nem tud olyan hathatós tevékenységet folytatni, mint amilyet eltervezett. Bár így is mindent megtesz annak érdekében, hogy a felvidéki magyar iskolák és pedagógusok szakmai segítője maradjon.

Reformtól-reformig – korparancs vagy kényszer-e az állandó megújulásra való törekvés?

Pintes Gábor, a Katedra Társaság elnöke szerint nagyon sajnálatos és elszomorító, hogy már több reformmal is találkoztak a pedagógusok, míg az igazi nagy reformok beindítását elodázzák, és azok évtizedek óta váratnak magukra.

„Az, hogy sokrétű és mélyreható változtatásra van szükség az iskolaügy terén, nem lehet vita tárgya. Sok elszalasztott lehetőségünk volt”

– summázta.

Fodor Attila, a komáromi Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója előadásának címe kissé provokatív volt, hiszen a következőképpen hangzik: Csak reformot ne?!?

Az igazgató nagyon érdekes előadásában összehasonlította a különféle külföldi reformokat, s azok eredményeit. Részletesen beszélt a kompetencia mérésekről, s az eredménytelenségek okairól, majd a szlovákiai iskolai reformok elbukásának okait ismertette.

Rámutatott arra, hogy a külföldi sikeres reformokban csak egy dolog a közös nevező, mindegyik középpontjában a TANULÁS FEJLESZTÉSE áll.

Tehát véleménye szerint nem felülről kell ráerőltetni az iskolákra a reformokat, hanem a személyre szabott tanulás tervét kell megvalósítani, s ez a tanulás fejlesztése.

Minden iskola legyen jó iskola, s emellett a pedagógusok társadalmi megbecsülését kell előmozdítani a finn mintára, mert ott csak a legjobbak mehetnek pedagógusi pályára. A délelőtti előadásokat nagyon élénk szakmai vita zárta, ahol többek közt felszólalt Albert Sándor a SJE alapító rektora, Andruskó Imre a komáromi Selye Gimnázium igazgatója, Fibi Sándor a Katedra szakmai lap szerkesztőbizottságának elnöke, Csizmadia Gabriella egyetemi oktató és mások.

Gyermekkultúra aktuális kérdései

A délutáni programban a gyermekkultúra aktuális kérdései kerültek napirendre. A szakavatott előadók a Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési karának tanárai voltak: Horváth Béla, Boronkai Dóra és Bús Imre. A téma kiváló ismerői a  gyermekirodalomról, a játék alapú tanulásról tartottak újszerű, érdekes előadásokat.

A szakmai napot jelenlétével megtisztelte Bárczi Zsófia a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának dékánja, Prékop Mária, az oktatásügyi minisztérium nemzetiségi főosztályának vezetője, Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke és Vörös Mária, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének alelnöke.

A Katedra-díj átadása

Az ismételt vita után került sor a 2018-as Katedra-díj átadására, melyet a Katedra Alapítvány Kuratóriuma egyhangúlag Simon Attilának, a Selye János Egyetem történelem tanszék vezetőjének  ítélt oda.

A laudációban Fibi Sándor a következőképpen mutatta be Simon Attila tevékenységét: „Simon Attila egész tudományos pályafutását választott tudományszakához, a történelemtudományhoz és a kibocsátó közösséghez, a szlovákiai magyarsághoz való szilárd elkötelezettség jellemzi. Teljesítménye kutatóként, oktatóként és vezetőként egyaránt kimagasló. A díjak mellett azonban nem elhanyagolható az a tény sem, hogy a Felvidéken, de a környező országok magyarlakta tájain is sok-sok száz ember tiszteletét, elismerését vívta ki magas színvonalú, ám mégis közérthető és reális tényeket közlő előadásaival, illetve az író-olvasó találkozásokon tanúsított közvetlenségével, emberszeretetével.”

Továbbá elhangzott: „Simon Attila a mai napon pedagógiai munkásságáért részesül a felvidéki magyar pedagógusnak adható egyik legmagasabb díjban, a Katedra-díjban.

A Katedra Alapítvány felvidéki magyar gimnáziumi tanárként és felvidéki magyar egyetemi oktatóként állítja őt példaként társai és az egész felvidéki magyar pedagógus közösség elé. Olyan pedagógusként, akit tisztelet és elismerés övez,

olyan egyetemi oktatóként, aki a feletteseivel folytatott szakmai vitában is nagyon határozottan kiáll elvei és meggyőződése mellett, és hangsúlyozottan kiemeli, hogy számára nem az az elsőrendű szempont, hogy sok fiatal kapjon tanári diplomát, hanem az, hogy szakmai és módszertani szempontból is a lehető legjobb és a legjobban felkészített tanárok kerüljenek a magyar iskolákba.”

A díjat Pintes Gábor adta át, aki zárszavában egy újabb sikeres napként könyvelte el a Katedra napot, melyet sikerült megtölteni nagyon tartalmas programmal.