Kisebbség papíron, interneten – Fórum Kisebbségkutató Intézet | Fórum inštitút pre výskum menšín | Forum Minority Research Institute

Kérlek segíts az új filmünk elkészítésében! Támogasd Te is! »

Kisebbség papíron, interneten

Kisebbség papíron, interneten

Egy könyvtár elsősorban akkor él, ha rá épülve különféle tudományos események, konferenciák zajlanak

Somorján a Bibliotheca Hungarica adott otthont a kisebbségi kérdésekre szakosodott könyvtárnak, mely két irányban fejlődik. Az egyik ág a fizikai – kézbe fogható könyvekkel, tanulmánygyűjteményekkel, folyóiratokkal; a másik a virtuális – az interneten hozzáférhető könyvtár. Öllős László történész agyában született a gondolat a szakkönyvtár létrehozásának jelentőségéről, időszerűségéről.
Miért éppen kisebbségi könyvtár, és miért Somorján?
A gondolat körülbelül másfél évvel ezelőtt született, mivel egyre érezhetőbbé vált, hogy a Bibliotheca Hungarica használatához szükség lenne egy olyan szakmai könyvtárra, amely a nemzetiségi kérdés alapinformációit és alapirodalmát gyűjtené össze. Anélkül ugyanis szinte lehetetlen a kisebbségi kérdés tudományos kutatása, hogy az ember ne jusson hozzá ennek a kérdésnek az Európában, sőt a világon megjelenő szakirodalmához. A Bibliotheca Hungarica pedig eleve a kisebbségkutatásra szakosodott könyvtár.
Honnan szerezték be az első dokumentumokat, és ami talán még fontosabb, honnan szereztek pénzt?
Gyűjteni jó háromnegyed évvel ezelőtt kezdtük. Végiglátogattuk a legfontosabb pozsonyi nagykövetségeket, melyek 60-70 százaléka nagyon segítőkész volt. Adott, megszerzett, amit csak tudott. Pályáztunk a PHARE-nál, az Illyés Alapítványnál, s a pályázatokon nyert pénzből vásároltuk a könyveket, fénymásoltuk a tanulmányokat. Eközben rájöttünk, hogy hatalmas információtömeg található erről a kérdésről az interneten. Ebből jött az ötlet, a fizikai könyvtár mellé építsünk fel egy virtuális részt is, amely még több információval rendelkezik, mint a fizikai. A virtuális részben a fizikairól vesz le terheket, mert az Európa Tanács minden olyan határozata rajta van az interneten, amely a kisebbségi kérdéssel kapcsolatos.
A legegyszerűbb megoldás az lehetett volna, hogy összelinkelik az interneten megtalálható adatokat, az érdeklődő pedig keresse ki, amire szüksége van. A Fórum Intézet honlapján azonban egy keresőrendszert is találunk a virtuális könyvtár használatára.
Ez a mi pluszunk, amelynek a lényege, hogy címszavakban van a megtalálható anyag, részben nemzetiségek, részben témakörök szerint. Ez azt jelenti, hogy bárki, aki érdeklődik ez iránt a kérdés iránt, az interneten megkeresheti a Fórum Intézet honlapját, ott a nemzetközi nemzetiségi szakkönyvtár adatlapját, s azon keresztül bármilyen információhoz eljuthat. A virtuális részen a fizikai könyvtár állományát is megtalálja, megnézheti, érdemes-e bekukkantani a könyvtárba.
Mennyi anyagot gyűjtöttek öszsze a háromnegyed év alatt?
Nagyjából 1000 tételnyi a fizikai állományunk, a nemzetiségi kérdés alapvető modern elméleti szakirodalma, ami azt jelenti, hogy a nyolcvanas-kilencvenes évek modern elméleti szakirodalmának számos fontos monográfiája és tanulmánygyűjteménye megtalálható a könyvtárban. Természetesen a régebbi irodalomból is van néhány fontos monográfiánk, dokumentumunk. A fizikai állománynak informatív része is van, például a kanadai multikulturális törvény – amit nemrég fogadtak el – már megtalálható nálunk, valamint sokféle további adat különböző országokról. Alapvető nemzetközi dokumentumok, valamint ezek interpretációi.
A kisebbségi kérdés, legyen bár nyitott Európa, ezen belül mindenütt demokrácia, soha el nem évülő kérdés.
A nemzetközi kisebbségi könyvtár fejlesztése ennek megfelelően egy soha véget nem érő folyamat. Azt szeretnénk, hogy Szlovákiában létezzen egy ilyen szakkönyvtár, mindenkinek a rendelkezésére álljon, aki a nemzetiségi kérdéssel foglalkozik, s annak is, akit csak amatőr szinten érdekel, vagy bármilyen problémája van ezzel kapcsolatban. Együttműködési szerződést próbálunk kötni egy hasonló budapesti könyvtárral, a Szlovák Helsinki Bizottság emberjogi könyvtárával pedig már aláírtuk az együttműködési szerződést. Egy könyvtár a mi felfogásunk szerint nemcsak akkor él, ha felkeresik, s olvassák az ott található könyveket, hanem elsősorban akkor, ha a könyvtárra épülve különféle tudományos események zajlanak. Kutatási programokat szeretnénk összeállítani, megvalósítani, konferenciákat, kerekasztal-beszélgetéseket szervezni ennek a könyvtárnak a szakirodalmára építve, a nemzetiségi kérdésről.

KategóriaCikk