A folyóirat tizedik évfolyamának harmadik száma hét tanulmányt, egy dokumentum-összeállítást és egy recenziót közöl. Ez utóbbiban Kovács Emőke elemzi Lesznyák Ágnes Communication in English as an International Lingua Franca című könyvét az angolnak mint érintkezési, pontosabban globális közvetítő nyelvnek a szerepéről.

Hogy a Fórum legfrissebb számából éppen ki-ki mit talál a legfontosabbnak és legérdekesebbnek, az valószínűleg szakmai érdeklődés és érintettség kérdése; de ugyanígy valószínűsíthető, hogy a pártatlan és a tudományágak egyikében sem elkötelezett olvasó A prágai tavasz című terjedelmes Popély Árpád-összeállítást olvassa majd elsőnek végig. A Válogatás a prágai tavasz és a normalizáció első éveinek szlovákiai magyar vonatkozású dokumentumaiból alcímű munka ugyanis e kényes terület érzékeny (körültekintő) szemléjét nyújtja a korabeli határozatoknak, állásfoglalásoknak, felhívásoknak. S persze következményeiknek is.

Lelkes Gábor tanulmánya (Területi különbségek a dél-szlovákiai vállalkozói térben) arra az előnytelen hasadtságra mutat rá, melynek következtében a dél-szlovákiai régiók kedvezőtlenebb gazdasági-vállalkozói feltételek közt (tehát lassabban) fejlődnek, mint az ország többi térsége.

Fedinec Csillának a folyóirat 2008/2. számában megjelent tanulmánya után a témához további kiváló adalékként szolgál Marián Gajdoš tanulmánya (Az ukrán nemzetiségi oktatás kialakulása és problémái Szlovákiában). Ugyanitt, ebben a mostani számban olvasható Stanislav Konečný tanulmánya: A ruszin és az ukrán kisebbség fejlődésének kulturális vonatkozásai Szlovákiában a második világháború utáni évtizedben (Kiss József fordítása).

Kisebbségi nyelvhasználat – anyaország nélkül; ez Kozmács István tanulmányának címe, tárgya pedig az oroszországi kis finnugor népnek, az udmurtnak a nyelve, kultúrája, jelenlegi gazdasági-társadalmi súlya. Az udmurtok helyzete nem éppen rózsás. („A könyvkiadás, a média, a színház helyzete sem sokat változott. Az anyanyelvi sajtó és könyv továbbra is szinte szamizdatként terjed: a könyvesboltokban és az újságoskioszkokban gyakorlatilag nem lehet udmurt nyelvű műveket beszerezni.”)

A Sztereotípiák és előítéletek nyomában: a magyarországi németség 1945-ben című tanulmány szerzője, Háhn Judit egyebek közt megállapítja: „A feszült helyzetben igazságos döntés helyett csak álmegoldás születhetett: a magyarországi németségnek a kollektív felelősség elve alapján való kitelepítése.”

Gaucsík István tanulmánya a két háború közti csehszlovákiai szövetkezetek (hitel-, mezőgazdasági, ipari, fogyasztási és lakásépítési szövetkezetek) szlovákiai magyar jellemzőit taglalja. Traser Julianna Sára dolgozata (Bevándorláspolitika és az EU) a migráció, valamint az európai integráció kölcsönviszonyát elemzi.