Kisebbségi létünk fehér foltjai – Fórum Kisebbségkutató Intézet | Fórum inštitút pre výskum menšín | Forum Minority Research Institute

77 éve történt a tornaljai robbantás! Kérlek segíts Te is emlékezni, támogasd a filmünket »

Kisebbségi létünk fehér foltjai

Kisebbségi létünk fehér foltjai

A Fórum Intézet 2005-ben egy tizenöt éves komplex értékelést készül adni a szlovákiai magyarság helyzetéről

Tavaly ősszel mérleget vont a Fórum Intézet. Felmérte eddigi tevékenységét, teljesítményét, értékelte programjait, kutatásait. Ennek során az is fölvetődött, hogyan alakítsa az elkövetkező éveket. Az intézet munkatársai akkor döbbentek rá, hogy bár a kutatások területén az elmúlt tíz évben nagyon sok hasznos munkát elvégeztek, de még vannak szűz területek, amelyekkel senki sem foglalkozik.
Ilyen az irodalomtudomány, az irodalomtörténet. A kilencvenes évekről egyetlen alapos irodalomtörténeti összefoglaló sem született. De más területekről is legföljebb a nyolcvanas évekről készültek tanulmányok, frissebb anyagokat, tanulmányokat, felméréseket nem tartalmaznak. – Elhatároztuk, hogy készítünk egy hosszú távú kutatási tervet. Fölmérjük, mi van meg, mi az, amit mások és mi elkészítettünk, feltérképezzük azokat a fehér foltokat, amelyeket feltétlenül föl kell dolgozni. És eldöntjük, mit kell feltétlenül megvalósítani ahhoz, hogy olyan gyűjteményünk legyen a szlovákiai magyarokról, ami naprakészen hasznos lehet bárki számára – mondja Tóth Károly a Fórum Intézet terveiről. – Eldöntöttük, hogy elkészítünk egy öt évre szóló kutatási tervet, melynek alapján 1990-től vagy 1989 végétől 2005-ig fölmérjük a szlovákiai magyarság helyzetét. 2005-ben egy tizenöt éves komplex értékelést tudunk adni a szlovákiai magyarság helyzetéről.
Az intézet két fontos részre osztotta a munkát: az első a kutatások, összegzések, a másik az adatbázisok létrehozása, mely nem csak öt évre szól. – A kutatási tervet tíz témakörre bontottuk szét, ez a tíz témakör felöleli mindazokat a területeket, amelyek a szlovákiai magyarságnak fontosak lehetnek identitástudata szempontjából – nyilatkozta a Fórum Intézet igazgatója. – A hangsúlyt az intézménykutatásra helyeztük, ez három témakört ölel föl, a kulturális és a politikai intézmények létrejöttét, tipológiáját, tehát az intézmények átalakulását. A másik intézménytípus a média, a kiadók, lapkiadók, a harmadik az oktatási intézmények. Szeretnénk a szlovákiai magyar népességet is megvizsgálni, milyen új rétegek jöttek létre, hogyan tagozódik, a belső struktúrája mennyire felel meg a mostani követelményrendszernek, az európai uniós kihívásoknak. Az ötödik a politikai rendszer vizsgálata, a pártok működése. Elsősorban a magyar pártoké, beleágyazva a volt csehszlovákiai viszonyokba, azt fogjuk elemezni, mit képviseltek, milyen módszerekkel próbálták érvényesíteni elképzeléseiket, programjaikat – beleértve az MKP-t és annak elődpártjait is.
Elkészül az intézmények története is, például a Csemadoké. Ezt a munkát olyanok végzik, akik nem vettek részt ebben a folyamatban, tehát a külső emberek szemével tudják vizsgálni a szervezetek tevékenységét, természetesen dokumentumok alapján, hiszen a legtöbb anyag össze volt gyűjtve.
– Ugyancsak fontos kutatási terület a szlovákiai magyarság jogi helyzete – vallja Tóth Károly. – Részben a hazai jogalkotás tükrében, részben a nemzetközi normák Szlovákiára gyakorolt nyomása tükrében; az európai integrációs folyamatra, a nyelvi chartára, azokra a nemzetközi egyezményekre gondolunk, amelyekhez Szlovákia, illetve Csehszlovákia csatlakozot. A következő témakör a nemzettudat és az identitás vizsgálata. Itt két nagy témakört szeretnénk egymással szembesíteni. Egyrészt az elmúlt időszakban megfogalmazott nemzetfölfogásokat, a kisebbségi lét ideologikus megfogalmazásait, valamint az identitástudat-vizsgálatokat. Azt, hogyan érzi magát a szlovákiai magyar magyarként.
Az irodalomtörténet és a művészettörténet megírása, értékelése is elengedhetetlen, nemcsak azért, mert az elmúlt tíz évben nem készült ebben a témakörben összefoglaló munka, hanem azért is, mert egy alapos értékelésre is igény van. A populáris, tehát a népi kultúrát, amely némileg eltér a hagyományos paraszti kultúrától olyan szempontból is megvizsgálják, hogyan váltak a szlovákiai magyar tárgyi kultúra részévé a székely kapuk, a kopjafák, hogyan hatott a populáris kultúrára a televízió.
– Az utolsó témakör a gazdasági folyamatok vizsgálata, amit országos szinten nem lehet megfogni, ezért regionális szinten mérjük föl a gazdasági folyamatokat, azt, milyen tőkeerővel rendelkeznek az egyes régiók, hogyan alakul a munkanélküliség, minden olyan kérdésre próbálunk választ keresni, ami hatással van a szlovákiai magyarok gazdasági helyzetére – összegzi Tóth Károly.
Az intézet tavasszal közzétett egy felhívást, hogy ehhez a munkához szakértőket keres. Nyolcvanhatan jelentkeztek, elsősorban velük szeretnének dolgozni, de azokkal is, akik ugyan nem jelentkeztek, de a maguk szakterületén jelentős munkát végeznek, értenek bizonyos témákhoz. Sok háttérmunkára lesz szükség: bibliográfiák öszszeállítására, ami nem attraktív, de elengedhetetlen ahhoz, hogy használható adatbázist hozzanak létre. Úgy tervezik, a kutatások eredményét tízkötetes könyvsorozatban jelentetik meg, a részeredményeket folyamatosan a Fórum Társadalomtudományi Szemlében, valamint egy szlovák és egy angol nyelvű összegző kötetet is kiadnak.
A Fórum Intézet munkatársai tisztában vannak azzal, hogy stabil pénzforrásra nem számíthatnak, de úgy ítélik meg, eddigi munkájuk, eredményeik alapján folyamatos pályázással tudnak elegendő pénzt szerezni.

KategóriaCikk / Cikk