Kisgéres

A Kisgérest bemutató könyvvel a Lokális és regionális monográfiák sorozat első kötetét
tarthatjuk kezünkben. A szerzők szándékuk szerint egy bodrogközi falu hagyományos
vagy hagyományosnak vélt népi kultúrájából adnak közre fejezeteket.
A 14 tanulmány többsége néprajzi adatokat és elemzéseket tartalmaz, a monografikus
felépítés által indokoltan ökológiai és történeti tárgyú írásokat is olvashatunk.
Nyitó írásában – Útravaló helyett – Liszka József ismerteti a Felső-Bodrogköz, az
Ung-vidék és az Ondava-mente néprajzi kutatásának történetét, emellett választ
próbál adni olyan – a XX. század végén egyre többet hangoztatott – kérdésekre,
amelyek a néprajz, néprajzi írás létjogosultságát firtatják. Sorra veszi a szlovákiai
magyar néprajzi tudományosság jelenlegi és kialakulófélben lévő könyvsorozatait.
Táj és ember című tanulmányában Boros László a falu ökológiai feltételeit, táj- és
emberföldrajzát elemzi. A természetföldrajzi jellemzők leírása után (geológia, éghajlat,
talaj, hidrológia) azok gazdaságra gyakorolt hatását vizsgálja. Külön fejezetet szentel a
település erőforrásainak leírására, melyek közül a legtöbb a helyi szövetkezet keretein
belül elérhető (pl. a szántó, a legelő, de a termelési eszközök is).
Bagoly János a falu növény- és állatvilágát ismerteti. A település történetét 1945-ig
Hőgye István vázolja, a középkorra vonatkoztatva urbáriumok, adóösszeírások
segítségével, az újkori történetet pedig többek között tanulságos – és további
elemzésre méltó – peranyagokkal szemlélteti.
Kisgéres népességének történeti statisztikáját adja Tamás Edit. Ehhez az 1715-ös, az
1720-as népességösszeírást, a II. József-féle népszámlálást, a 1869-es, első hivatalos
népszámlálást, valamint a 20. század összeírásait használja fel. Röviden kitér a falu
lakosságának anyanyelvi megoszlására is.
Keményfi Róbert és Csíki Tamás a falu társadalmának és térszerkezetének néhány,
kapitalizmus korabeli jellemzőjét (demográfia, foglalkozás, földbirtok, ipar,
településszerkezeti változások) veszi szemügyre. Az összetett megközelítés-módú
(néprajz, településföldrajz, szociológia) tanulmány második fele részletesen taglalja az
ONCSA-telepek létrejöttét és szerkezeti átalakulását.
Kisgéres nyelve Mizser Lajos dolgozatának címe. A szerző a hangzótörvényeket
elemezve arra a következtetésre jut, hogy a falu nyelvjárása a szabolcsival mutat
rokonságot. A folklórkutatások számára is értékesek lehetnek mondattani megfigyelései a kisgéresi emberek
történetmondásával kapcsolatban. Hosszan ismerteti és elemzi a helyneveket,
következtet azok keletkezésére.
A Település és építkezés fejezet általában a monográfiák nagyobb lélegzetű részét
képezi. Balassa M. Iván írásában a település – középületek – telekelrendezés –
építőanyagok – építés – épületek gondolati fonalra fűzi fel a téma tárgyalását.
A kötet talán legfontosabb – ha szabad egy monográfia kapcsán ilyen jelzőket
emlegetni – tanulmányában Viga Gyula és Viszóczky Ilona a paraszti gazdálkodás
változásait mutatja be. A fejezetben jól felismerhető Viga Gyula szemléletmódja, mely a
tér és a gazdaság társadalom általi együttműködtetését helyezi a vizsgálat előterébe. A
határhasználatot, a földművelést és az állattartást bemutató rész után a szerzők a
paraszti üzemszervezet jellemzőit tárgyalják. A megközelítésmódot az összegzés egyik
mondata jellemezheti legjobban: az üzemszervezetben, kapcsolatokban, az új
növénykultúrák megjelenésében -ha lassan is – érezhetők a géresiek nemzedékeinek
napi küzdelmei a tájjal, gazdasági és társadalmi kötelékeikkel.
A monográfia további részében négy, hagyományosabb szemléletű tanulmányt találunk:
Siska József népi táplálkozást, Sz. Tóth Judit a jeles napok szokásait, Pocsainé Eperjesi
Eszter vallás néprajzot bemutató munkáját, valamint egy Nagy Géza által összeállított
mutatványt Kisgéres szövegfolklórjából. Utóbbi különösen értékes részei a balladákat és
a népmondákat tartalmazó oldalak.
Viga Gyula összegzés helyett a kutatás szempontjait ismerteti és leszögezi: a
Bodrogköz nem tekinthető a magyar népi kultúra reliktumterületének, s – lassú tempója,
ellentmondásossága ellenére is – a változás, a modernizáció folyamatainak vizsgálata
ezen a vidéken is tanulságos eredményekkel jár.

[Ethnica 2001. III. évfolyam, 3. szám, 119-120. oldal]

<< Vissza

KategóriaCikk