Beszélgetés Végh Lászlóval, a Bibliotheca Hungarica igazgatójával

1. A nyáron Somorján elkészült a Fórum Intézet új székháza egy emeletráépítéssel a városi könyvtár épületére. Ez a ”közelség” jelent-e az önök számára előnyt?

– Mindenképpen előnyt jelent ez számunkra, hisz eredeti elképzeléseink szerint is nem egy öncélú könyvgyűjtemény létrehozása volt a célunk, hanem egy olyan kutatókönyvtár létrehozása, amely segíti a szlovákiai magyarok társadalomtudományi kutatását. A Bibliotheca Hungarica azáltal, hogy a Fórum Kisebbségkutató Intézet részévé vált sokkal hatékonyabban, közvetlenül tudja szolgálni a kutatókat.

2. Több mint tízéves a Bibliotheca Hungarica, mely 1997-től tagolódott be a Fórum Intézetbe. Mi tette szükségessé ezt a lépést?

– Ezt egyrészt a Meciar-kormányzat által jóváhagyott alapítványi törvény számunkra kedvezőtlen rendelkezései tették szükségessé, de döntésünket nagyban befolyásolta az is, hogy úgy láttuk, a Fórum Intézet által kínált intézményi keretek jobban tudják biztosítani a könyvtár további fejlesztésének és rendeltetésszerű működésének feltételeit.

3. A Bibliotheca Hungarica a szlovákiai magyarságra vonatkozó könyv- és sajtótermék összegyűjtésének szándékával alakult 1990-ben alakult. Az eltelt több mint tíz évben milyen változáson ment át a könyvtár, milyen a könyvállománya, s mennyiben sikerült a szakosodást megteremteni?

– Amikor 1997-ben a Fórum Intézettel szerződést kötöttünk a könyvgyűjtemény átadásáról a gyarapodási naplónk szerint 3822 tételből állt könyvállományunk, amely az azóta eltelt időszak alatt megduplázódott. Hasonló jelentős gyarapodás történt a kisnyomtatványtár, a fényképarchívum, a hagyatékok, a folyóirattár és a képeslapgyűjtemény stb. állományában. A kutatók szempontjából nélkülözhetetlen, ma már 2000-kötetes kézikönyvtárt is sikerült gazdagabbá fejlesztenünk. Ezek a számok magukért beszélnek, de fontosnak tartom azt is megjegyezni, hogy az új székház építésével párhuzamosan teljesen felújítottuk a könyvtári részlegünket is, ezáltal sokkal kulturáltabban tudjuk elhelyezni gyűjteményeinket és a kutatók számára is megfelelő nyugodt feltételeket tudtunk kialakítani.

4. A könytár részét képezi a Csemadok KB könyvtára is, benne Szabó Béla hagyatékával. Feldolgozták-e ezt a hagyatékot, s érkeznek-e Önökhöz írói hagyatékot érintő ajándékozások?

– A Csemadok könyvgyűjteményének és levéltári anyagainak megőrzéséről a Fórum Intézet szerződést kötött a Csemadok elnökével.Ezek a gyűjtemények továbbra is a Csemadok tulajdonát képezik, és intézetünk felvállalta azok kezelését, megőrzését és folyamatos levéltári feldolgozását. Az egykori központi Csemadok-könyvtár állományából 2000 kötet található a Bibliotheca Hungaricában, katalogizálva, külön állományként kezelve. A másik része a Komáromi Városi Egyetem könyvtárában található. Szabó Béla hagyatékáról részletes leltárjegyzéket készítettünk, mely nyolc oldalon több száz tételben nyújt eligazítást a kutatóknak az írói hagyaték tartalmáról (családi levelezés, kéziratok, kiadókkal, szerkesztőségekkel folytatott levelezés, fényképek stb.). További hagyatékok közül megemlíteném Wallentínyi Erzsébet (Győry Dezső húgának) hagyatékát, Ungváry Ferenc valamint Prandl Sándor mintegy tízezer fotográfiát tartalmazó hagyatékát és Haltenberger Ince örökösei által adományozott 300 könyvet.

5. A Csemadok OT-tól a Fábry Zoltán levelezése is átkerült Önökhöz?

– Fábry Zoltán levelezése nem került a Bibliotheca Hungaricába. Ma is a Csemadok pozsonyi székházában őrzik és ott áll a kutatók rendelkezésére.

6. Az év közepe táján terjedt el a hír, hogy Fábry Zoltán könyvtárát is ”megöröklik”, mivel az örökös, a Csemadok OT lemondana róla. Gonosz javaslat ez, hisz az örökhagyó nem ilyen sorsot szánt életművének, s a hagyatékának sem. Azt kérdezném, az örökség mai kezelői továbbra is ”lebegtetik”-e ezt a szándékot vagy levették a napirendről?

– Ilyen javaslatról a Csemadok részéről nem tudok.

7. Hogy állnak a köteles példányokkal, a könyvkiadók mennyire veszik komolyan ezt a kötelességüket?

– A szlovákiai magyar könyvkiadókkal a kapcsolatunk továbbra is jónak mondható, rendszeresen megküldik számunkra (néha egy kis utánjárás után) a legújabb kiadványaikat. Nehezebb beszerezni a különböző intézmények által kiadott vagy a magánkiadásban megjelent könyveket. Rendszeresen figyelemmel kísérjük azonban a Szlovák Nemzeti Bibliográfia információit, és ezek alapján igyekszünk beszerezni a szlovákiai magyar kiadványokat.

8. A kutatók mennyire tekintik műhelynek az Önök könyvtárát, s mik a jövőbeli terveik?

Örömmel mondhatom, hogy a kutatók érdeklődése könyvtárunk iránt nemcsak a szakdolgozatukat író egyetemi hallgatók, hanem főleg a PhD- tanulmányaikat végző fiatal kutatók száma is növekszik. Mióta a Bibliotheca Hungarica az intézeti kutatókönyvtár szerepét is betölti , természetesen a Fórum Intézet különböző kutatási programjaiba bekapcsolódó társadalomkutatóknak is napi műhelyévé, munkahelyévé vált könyvtárunk.

(fónod