Lelkes Gáborral, a kötet társszerzőjével, a kutatási program szlovákiai szervezőjével – Fórum Kisebbségkutató Intézet | Fórum inštitút pre výskum menšín | Forum Minority Research Institute

77 éve történt a tornaljai robbantás! Kérlek segíts Te is emlékezni, támogasd a filmünket »

Lelkes Gáborral, a kötet társszerzőjével, a kutatási program szlovákiai szervezőjével

Lelkes Gáborral, a kötet társszerzőjével, a kutatási program szlovákiai szervezőjével

VILLÁMINTERJÚ

Mi volt a kutatási program fő célkitűzése?

A vállalkozást az a szándék vezérelte, hogy a dél-szlovákiai régiók, városok, községek versenyképesen kapcsolódhassanak az európai területfejlesztési programokhoz. A kiadvány módszertani segítséget nyújt a dél-szlovákiai települések fejlesztési koncepcióinak megalapozásához, ajánlásokat fogalmaz meg a szlovák-magyar határ mentén fekvő, közel nyolc évtizeden keresztül perifériaként kezelt térség EU-kompatibilitásának erősítése érdekében. A program azt a célt szolgálta, hogy a modern területfejlesztés stratégiai megalapozó szakasza számára széles körű információs bázison nyugvó helyzetértékelő dokumentáció készüljön, mivel a kiindulási adottságok pontos ismerete nélkül a fejlesztési programok csak papírhalmazoknak tekinthetőek. A területfejlesztési programok alkotóinak tudatosítaniuk kellene, hogy a gazdasági és szociális tér adottságai községenként változnak, azt, hogy a fejlődés mozgatórugói regionális, lokális sajátosságokat mutatnak. Szlovákiában, a többi közép-európai reformországhoz hasonlóan, a területfejlesztési dokumentumok szerzői sajnos nem fordítottak kellő figyelmet a fejlődési elemek jelenlétének a fontosságára, a közöttük kialakult kölcsönhatások sokszínű kombinációjára, sok esetben a javaslatok mellőzik a változatos problémamegoldás lehetőségét. Minden régiónak, városnak és községnek saját magát kell megtalálnia – a nemzeti és az európai erőtértől nyilvánvalóan nem függetlenül -, a lakossága és a gazdasága számára legelőnyösebb fejlődést kínáló irányokat és alternatívákat. Ezek megválaszolásának kulcsa a tudományos alapossággal elvégzett helyzetértékelés: a térségben lezajló társadalmi, gazdasági és településszerkezeti folyamatok leírása, az azokat befolyásoló tényezők ok-okozati viszonyainak feltárása, az értékelés során kapott eredmények összevetése más, hasonló vagy eltérő adottságú térségekkel.

Minek alapján határolták be földrajzilag a kutatás által vizsgált területet?

A kutatás a magyar kisebbség által lakott 16 dél-szlovákiai járást vizsgálja. Ez a nyugat-keleti fekvésű makrorégió, kevés kivételtől eltekintve, az ország legelmaradottabb területének számít, szlovákiai területfejlesztési dokumentumok sok esetben nem is említik meg tényleges problémáit, illetve elnagyoltan fogalmaznak gazdaságának talpra állítását illetően. Vizsgálataink során igyekeztünk kicsiszolni a nemzeti fejlesztési tervdokumentumok hiányosságait is, melyek azért keletkeztek, mert az alkotók csaknem minden esetben a szigorúan vett országhatárok keretei közt gondolkodnak (például nem veszik figyelembe, hogy az ország déli határa mentén fekvő községek közlekedési adottságai helyenként jóval kedvezőbbek, mint ahogy azt e dokumentumokban feltüntetik).

A kötet 17 szerző jegyzi, ebből 9 fő alkotta a szlovákiai csapatot. Hogyan állt össze a szerzői-szakértői gárda?

A magyarországi kutatócsoportot az ottani és a nyugat-európai területfejlesztési kérdésekben illetékes legnevesebb szakemberek alkották, míg a kötet szlovákiai szerzői gárdája fiatal, de a regionális fejlesztésben már gyakorlattal rendelkező szakemberekből állt össze, akiket többfordulós pályázaton választottak ki. A kutatási program elején többhetes módszertani felkészítésen vettünk részt Pécsett az MTA Regionális Kutatások Központjában, amely kurzusokon ismertették velünk az uniós regionális fejlesztések megalapozását szolgáló legújabb kutatások kérdéskörét, az uniós regionális politika jelenlegi állapotát és annak várható alakulását az elkövetkező évtizedben. A képzéseken konkrét példákkal (elhangzottak magyarországi és nyugat-európai esetek egyaránt) szemléltették a hibás helyzetértékelésből származó zsákutcás fejlesztési programokat, a sablonos fejlesztési stratégiák okozta társadalmi katasztrófákat.

Milyen volt az együttműködés a szlovákiai területfejlesztés szereplőivel, az önkormányzatok és az állami szervek, a vállalkozások és a civil szektor képviselőivel?

Kevés kivételtől eltekintve az esetek többségében az állami szervek és a civil szektor inkább pozitív, támogató magatartást tanúsítottak, hajlandóak voltak az adatközlésre. A községi önkormányzatok azonban már kevésbé voltak segítőkészek, különösen a humán erőforrás vizsgálatánál sokszor attól tartottak, hogy az általuk közölt, a népességmozgásra vonatkozó adatokat esetleg felhasználhatják a község iskolájának vagy óvodájának bezárására, ami az elmúlt évtizedek során berögződött félelmek megnyilvánulásának tekinthető. A vállalkozások képviselői a legtöbb esetben megértették, hogy kutatásaink eredményei, valamint azok közlése növelheti versenyképességüket a piacon.

KategóriaCikk / Cikk