Tudományos konferencia a Fórumban

Somorja. A történészt végül is azért érdekli a múlt, hogy a saját korának a kérdéseit jobban megválaszolhassa – idézte Alain Guéryt az egyik előadó a Musaeum Hungaricum elnevezésű konferencia-sorozat idei, hatodik rendezvényén, melyet az elmúlt szerdán tartottak meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában.
Az elhangzott kilenc előadás legfőképpen a szlovákiai magyarság tárgyi emlékei és ezek múzeumi dokumentációja témakörét érintette. Nevizánszky Gábor régész a bodrogszerdahelyi honfoglalás kori temető közöletlen leleteiről értekezett, Pálinkás Tibor a kézművesipar emlékeiről beszélt egy Ipoly menti bronzkori lelőhely, az Őrhegy kapcsán, Ambrus Orsolya a kassai borbélycéh 1557-ből fennmaradt legkorábbi ismert szabályzatát ismertette.
Élénk vitát váltott ki a jelenlevők körében Gaucsik István Emlékezet, történelem, múzeum. A kommunikált emlékektől az intézményesített emlékekig című előadásának néhány megállapítása. A Szlovák Tudományos Akadémia Történeti Intézetének munkatársa szerint a Magyar kálvária 1945-1948 elnevezésű komáromi kiállítás az első kiállítás, amely tudatosan és ideologikus eszközökkel irányította a szlovákiai magyarok emlékezetét. A szakember kijelentette: történész muzeológusokra van szükségünk és nem történész ideológusokra.
A konferencia második részében Gecse Annabella, a szolnoki Damjanich János Múzeum műtárgy- és segédgyűjteményeit, Bendík Mária az Ipolyság környéki szakrális kisemlékeket, Pusko Gábor a tornaljai múzeumalapítási kísérleteket, Puskoné Bodnár Enikő pedig a szíjjártó mesterséget mutatta be előadásában.
Danter Izabella szervező lapunk érdeklődésére elmondta, hogy somorjai szakmai találkozóikon a történészek, művészettörténészek, régészek és néprajzkutatók évről évre bemutatják gyakorlati munkájuk friss eredményeit, beszámolnak kutatási projektjeikről és véleményt cserélnek a muzeológia időszerű kérdéseiről. Az előadások szövege könyv alakban is megjelenik.