Musaeum Hungaricum V.

2008. október 28-án már ötödik alkalommal találkoztak Somorján, a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában a dél-szlovákiai múzeumok munkatársai, hogy számot adjanak mindarról, ami intézményükben történik, illetve bemutassák legújabb kutatási eredményeiket. A rendezvény főszervezője a Mátyusföldi Muzeológiai Társaság, társszervezője pedig a Fórum Kisebbségkutató Intézet, a Nagyszombat Megyei Önkormányzat és a Galántai Honismereti Múzeum volt. A tanácskozás résztvevőit dr. Végh László, a Bibliotheca Hungarica igazgatója és Keppert József, a Galántai Honismereti Múzeum igazgatója üdvözölte. Nincs helyem rá, hogy a sok érdekes előadást és beszámolót részletesen ismertessem, csupán távirati stílusban foglalom össze a konferencián elhangzottakat.
Ján Chovanec, a Tőketerebesi Honismereti Múzeum munkatársa Dobó István – a keresztények Herkulese címmel a Dobóruszkán született és nagy valószínűséggel a közelmúltban feltárt kriptában eltemetett törökverő hadvezérről, Dobó Istvánról, valamint a dobóruszkai templomban folytatott régészeti feltárásokról beszélt. Egy másik templomban, a dunaszerdahelyi Szűz Mária Mennybemenetele-templom kriptájában folytatott régészeti feltárás eredményeiről adott számot Paterka Pál, a komáromi Duna Menti Múzeum munkatársa.
Ambrus Orsolya, a kassai Kelet-szlovákiai Múzeum munkatársa az orvosnak indult, de végül a felső-magyarországi muzeológia egyik megalapozójaként ismertté vált, kassai születésű Henszlmann Imre régész, művészettörténész és esztéta életpályáját vázolta fel, és ismertette a múzeumban őrzött Henszlmann-dokumentumokat. Megtudtuk azt is, hogy Henszlmann Imre születésének 195. és halálának 120. évfordulója alkalmából decemberben Kassán is nyitnak a jeles tudós hagyatékából, amelyben számtalan feljegyzés, utazásai során készült rajzok és több száz, hozzá írt levél is található.
Patrik Derfiňák, az eperjesi Pedagógiai Egyetem Történeti Intézetének munkatársa Az első múzeumi gyűjtemények Eperjesen a 19. században c. előadásában a Tarca-parti Athén-nak is nevezett iskolaváros jelentős szellemi múltjáról beszélt, számtalan felvétellel színesítve mondandóját. Olykor kritikus megjegyzésekkel illette a mai városvezetés haszonelvű szemléletét, amelynek több műemlék jellegű épület is áldozatául esett, vagy az egységes városképet megbontó korszerű épületekkel tömte be a foghíjakat.
Agócs Attila, a tavaly újjászületett Füleki Vármúzeum igazgatója előadásában először a Füleken hosszabb-rövidebb ideig működött múzeumi jellegű intézményekről beszélt, majd részletesebben is foglalkozott a mai viszonyokkal, különös tekintettel a füleki várban folyó állagmegőrző munkálatokkal, amelyek részeként hozták létre a Füleki Vármúzeumot, ahol a nyáron állandó kiállítás nyílt a város és a környék múltját, iparát és egykori hétköznapjait bemutató tárgyakból és dokumentumokból.
Katarína Holbová, a Lévai Barsi Múzeum vezetője Taby Ica – a lévai Arany Onyx formatervezője és tevékenységének dokumentációja a lévai Barsi Múzeumban c. előadásában egy rokonszenves és nem eléggé méltányolt szobrász- és keramikusművész életútját vázolta fel, míg Bendík Márta, az ipolysági Honti Múzeum és Simonyi Lajos festőművész munkásságát mutatta be.
Gaál Ida művészettörténész-etnográfus, a komáromi Duna Menti Múzeum dolgozója Egy magángyűjtemény bemutatása a múzeumban c. előadásában a Halász-Hradil Elemér festményeiből összeállított kiállítás születésének körülményeit, valamint pályáját ismertette.
A konferenciát két módszertani jellegű előadás zárta. Gaucsík István történész, a Szlovák Tudományos Akadémia Történeti Intézetének munkatársa Történeti források a közösségfejlesztésben és az identitásőrzésben címmel egyfajta kutatási beszámolót tartott, míg Papp Sándor történész, a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának munkatársa Multimediális lehetőségek kihasználása a Hosszú tavasz, forró nyár – 1968. c. kiállítás megvalósításában c. előadásában a Pozsonyban és Budapesten is bemutatott összeállítás születéséről és megvalósításáról tájékoztatott. A tanácskozás szünetéven Danter Izabella etnográfus, a Mátyusföldi Muzeológiai Társaság elnöke megnyitotta azt a kamarakiállítást, amely a szlovákiai múzeumokban látható magyar vonatkozású anyagról nyújtott áttekintést hat, egységesen szerkesztett ízléses tabló formájában. Az elképzelések szerint ezt a kiállítást vándoroltatni fogják, és idővel újabb tablókkal szándékoznak kiegészíteni.