„Néha úgy hiányzik a marihuána” (?) – Fórum Kisebbségkutató Intézet | Fórum inštitút pre výskum menšín | Forum Minority Research Institute

77 éve történt a tornaljai robbantás! Kérlek segíts Te is emlékezni, támogasd a filmünket »

„Néha úgy hiányzik a marihuána” (?)

„Néha úgy hiányzik a marihuána” (?)

Rövid értekezés a szlovákiai magyar fiatalok kábítószer-fogyasztásáról – a Mozaik 2001 elnevezésű nemzetközi kutatás eredményeinek tükrében

Egy amerikai pszichiáter, aki olyan kórházi osztályon dolgozott, ahol a kábítószerek rabjait igyekeztek leszoktatni a veszélyes, önmagukat és környezetüket egyaránt pusztító szenvedélyről, írta, hogy nem egy beteg sóhajtott fel, amikor már gyógyulófélben elolvasott egy-két népszerű felvilágosító füzetet: „Ha valaki nekem ezt így megmondta volna évekkel ezel#tt, hozzá sem nyúlok…” – olvashatjuk egy csaknem húsz évvel ezelőtt megjelent, kábítószerekről szóló könyvben. Ez a könyv a nyolcvanas években különlegességnek számított – most Dunát lehetne rekeszteni a drogfüggőség veszélyeit ismertető kiadványokkal, de a ma embere ugyanúgy hozzányúl a kábítószerhez. Sok fiatal rendelkezik alapos, részletekre kiterjedő információkkal a drogról, pontosan tudja, milyen tünetekkel jár, milyen függőséget okoz a kábítószer-fogyasztás, ennek ellenére nem tud neki ellenállni. Hozzányúl a droghoz. Nem egy szlovákiai magyar fiatal is.

A Fórum Intézet által épp egy éve lefolytatott Mozaik 2001 Magyar fiatalok a Kárpát-medencében című nemzetközi kutatás során ezt a fontos és aktuális kérdést sem hagyhattuk figyelmen kívül. Már csak azért sem, mert a megkérdezett 1000 szlovákiai magyar 15–29 éves fiatal a munkanélküliség és az alacsony keresetek után épp a kábítószer elterjedését tartja az ifjúság legégetőbb problémájának. Vajon mennyire érinti ez a probléma magukat a válaszadókat – s az általuk reprezentált, 124 000 főt számláló szlovákiai magyar ifjúságot?

A megkérdezettek többsége (80%) még nem kábítószerezett, de 20 százalékuk már fogyasztott valamilyen drogot, tudjuk meg a „kipróbált-e már (az alkoholon kívül) valamilyen drogot, hangulatjavító szert?” kérdésre kapott válaszokból.

A drogfogyasztás különböző mértékben jelenik meg a férfiaknál és a nőknél, továbbá összefügg az életkorral is. Az 1. ábrán jól látható, hogy a fiúk-férfiak közül kétszer annyian próbálták ki a kábítószert, mint a lányok-nők közül. A korcsoportok szerinti bontás azt mutatja, hogy a középiskolás korúak közül minden ötödiknek van tapasztalata a droggal, majd a drogot kipróbáltak részaránya a fiatal felnőttek korcsoportjában kissé megnövekszik, s a harmadik vizsgált korcsoportban 15 százalékra csökken, ami azonban még mindig arra utal, hogy a 25–29 éves fiatalok közül csaknem minden hetediknek van ezirányú tapasztalata.

A fiúk-férfiak nemcsak összesítve szárnyalják túl a lányokat-nőket a drogozás terén, hanem korcsoportonként is. Ezt az összefüggést a 2. ábra szemlélteti. Kábítószeres tapasztalattal tehát leginkább a 20–24 évesek rendelkeznek, legkevésbé pedig a 25–29 évesek, de mindhárom korcsoportban jól látható a férfiak „fölénye”. A lányok-nők közül a legfiatalabbak a legtapasztaltabbak, 15 százalékuk már drogozott, a következő két korcsoportban viszont csökken a kábítószeres tapasztalattal rendelkezők részaránya. A fiúk-férfiak esetében a legfiatalabbak közül csaknem minden negyedik, a 20–24 évesek közül minden harmadik kipróbálta már a kábítószert. S bár a 25–29 évesek korcsoportjában a nőkhöz hasonlóan a legkisebb a drogtapasztalattal rendelkező férfiak részaránya, ez még mindig azt jelenti, hogy közülük legalább minden ötödik már drogozott.

Az, hogy valaki kipróbálta-e már a drogot, nagyon fontos információ, de önmagában még nem árulja el, hogy az illető milyen gyakran fogyaszt kábítószert. A továbbiakban viszont erről is képet kapunk, de nemcsak általában a drogfogyasztás gyakoriságáról, hanem az egyes kábítószerfajták fogyasztásának gyakoriságáról is. Vegyük szemügyre az 1. táblázatot.

A drogfogyasztás gyakorisága kábítószerenként változó, de nem egyforma az egyes drogfajták „közkedveltsége” sem. A legtöbben marihuánát fogyasztanak, a drogtapasztalattal rendelkezőknek csupán 10 százaléka nem próbálta ki. A második legelterjedtebb drog a hangulatjavító gyógyszer, ezt azonban a marihuánához képest jóval kevesebben fogyasztják, a drogtapasztalattal rendelkezők 35 százaléka. Az is kiderül, hogy 16 százalékuk fogyaszt Amfetamint, 8 százalékuk szerves oldószert, 9 százalékuk pedig kemény drogot.

Az egyes drogfajták fogyasztásának gyakorisága csökkenő tendenciát mutat, abban az értelemben, hogy valamennyi drogfajtánál kevesebben vannak azok, akik a közelmúltban drogoztak, azokhoz képest, akik korábban drogoztak. Ez persze nem bizonyíték a csökkenő drogfogyasztásra, hiszen elképzelhető, hogy valaki az elmúlt évben szipózott, azt már abbahagyta, de az elmúlt hónapban marihuánát szívott, tehát továbbra is kábítószerezik.

A nemek szerinti különbség újfent előbukkan. A 3. és 4. ábrából nyomon követhető, hogy a szerves oldószerek és kemény drog nem minősíthetők „nemspecifikus” kábítószereknek, hiszen az ezeket sosem fogyasztó férfiak és nők, valamint az ezeket az elmúlt hónapban fogyasztó férfiak és nők részaránya szinte azonos. Ugyanakkor a másik három kábítószer közül a hangulatjavító gyógyszerek inkább női drognak, a marihuána és az Amfetamin pedig inkább férfi drognak számítanak. A férfiak csaknem háromnegyede soha életében nem fogyasztott hangulatjavító gyógyszert, a nőknek viszont csak a fele nem. Az elmúlt hónapban is ötször több nő fogyasztott altatót, nyugtatót, mint amennyi férfi.

Marihuánát és Amfetamint több férfi fogyasztott már, mint amennyi nő -– ez a marihuánáról még inkább elmondható, mint az Amfetaminról. Az elmúlt hónapban a nők 12 százaléka szívott marihuánát, a férfiak közül még egyszer annyian. Az elmúlt hónapban az Amfetamin-fogyasztás 2 százalékos volt, s ezt a két százalékot teljes egészében a férfiak alkotják.

E rövid ismertetés végén talán érdemes feltenni a kérdést: sok-e vagy kevés a 20 százalékos drogfogyasztási arány? Mondhatnám azt, hogy mindegyik elrontott élet, mindegyik megkárosult egészség számít, tehát az egy is sok, nem még a 20 százalék. Persze a szociológustól bizonyára „tényszerűbb” érveket vár az olvasó. Viszonyítási alapként szolgáljon a Kárpát-medencei magyar fiatalok drogfogyasztási aránya. Ez a részarány Vajdaságot leszámítva mindenhol kisebb, mint nálunk. Kárpátalján 8 százalék, Belső-Erdélyben 7 százalék, Székelyföldön 3 százalék. Csupán a vajdasági magyar fiatalok szárnyalják túl drogfogyasztásban a szlovákiai magyar fiatalokat, körükben a drogfogyasztók részaránya 39 százalék. A vajdasági kutatók szerint „elsősorban a 20–24 évesek próbálták ki ezeket a szereket, ami összefüggésbe hozható azzal, hogy a háborús évek problémái a három korosztály közül őket érintették a legintenzívebben, méghozzá a legnehezebb időszakban, serdülőkorukban”.

A szlovákiai magyar fiatalok kábítószerfogyasztásának hátterében egyelőre egyetlen meghatározó tényezőt sem sikerült felfedni, de ahogyan mondani szokás, „folytatása következik”.

http://www.ujszo.com/clanok.asp?cl=43295

KategóriaCikk / Cikk / Cikk