Tóth Károly, a Fórum Intézet igazgatója a Szlovákiai Magyarok Kerekasztaláról

Ma ül össze első alkalommal a Somorja melletti Csölösztőn a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala. A mintegy 70 résztvevő, közel 50 magyar szervezet, intézmény képviselője olyan témákat vitat meg, mint a szlovákiai magyarság helyzete, az asszimiláció és a népességcsökkenés veszélye, az anyagi lehetőségek vagy az oktatásügy állapota. A zártkörű konferenciáról az egyik szervezőt, Tóth Károlyt, a Fórum Intézet igazgatóját kérdeztük.
– Mi a célja a konferenciának?
Alapvetően az, hogy egy reprezentatív kör, a fontos szlovákiai magyar intézmények, az egyházak, a civil szervezetek képviselői, a gazdasági élet fontos szereplői, illetve jeles magyar személyiségek megvitassák azokat az alapvető kérdéseket, melyek a szlovákiai magyarokkal kapcsolatosak – most, húsz évvel a rendszerváltás után.
– Az utóbbi két évtizedben több hasonló fórum is létrejött, majd elhalt értékelhető eredmény nélkül. Mi a biztosíték arra, hogy ez hatékonyabb lesz?
– Ezt nagyon nehéz megjósolni, de a szándékunk, hogy rendszeresen – évente legalább egyszer összeülő fórumot hozzunk létre. Fontos eleme az elképzelésünknek, hogy a jelen lévő intézmények a megbeszélt dolgokat és a közösen kialakított álláspontokat magukra nézve kötelezőnek tekintik, beépítik tevékenységükbe. Az eredményeknek tehát az egyes intézmények munkájában is érvényesülniük kell. Ez azért is fontos, mert a tanácskozás legjelentősebb kérdése az asszimiláció, illetve a szlovákiai magyarság számának várható csökkenése. Ehhez a nagyon aggasztó problémához csatlakoztatni lehet sok olyan ügyet, mely fékezheti vagy megállíthatja ezt. Ilyen az oktatás, az identitástudat megőrzése és fejlesztése, de a meglévő, ám egyre kevesebb anyagi eszköz hatékony felhasználása is.
– A konferencián közel ötven civil és társadalmi szervezet képviselője, valamint cégvezetők és magánszemélyek is részt vesznek. Nem tart attól, hogy a szervezetek számára kötelező határozati lehetőség meggátolja, hogy a konferencia hatékonyan működjön és számon kérhető határozatokat hozzon?
– Nem, mivel olyan kérdésekről van szó, melyek mindenkit érintenek, melyek közvetlenül befolyásolják a jövőjüket. Példaként említem, hogy ha valóban csökken a magyarság lélekszáma, akkor csökken az összlakosságon belüli számaránya is, és ez befolyással lesz a támogatás- és az oktatáspolitikára, az anyagi eszközök megszerzésére. Ez mindegyik szervezetet érinti a közeljövőben. A népességet 10 évenként mérik fel, tehát ez tíz évig kihatással lesz a szervezetek életére.
– Miért nincs a meghívottak között a Magyar Koalíció Pártja?
– A terv az volt, hogy a szlovákiai magyar intézményrendszer civil része, illetve a megyei és az állami intézmények képviselői találkozzanak. Nem szerettük volna, ha ez azonnal politikafüggő kerekasztallá vált volna. Olyan döntés született, hogy először szakmailag kell megközelíteni a problémákat, és azután, ha szükséges, mind az állami szervek, mind pedig a pártok irányában – hangsúlyozottan az MKP irányában is – érvényesíteni kell a közös határozatokat. Nem az MKP kizárásáról van szó. Azt szeretnénk, ha a magyar intézményrendszer és a civil szervezetek megpróbálnák definiálni önmagukat. Lehet, hatékonyabb lesz, ha a politika mellett tudja érvényesíteni jogait, főleg ilyen helyzetben, amikor az MKP ellenzékben van.