2008. június 10-én délelőtt a Fórum Intézet vendége volt dr. Péter László irodalomtörténész, szegedi professzor, a kitűnő Juhász Gyula-kutató, aki aznap kor este a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete társszervezésében a pozsonyi Casino közönségének tartott nagyszerű előadást Juhász Gyuláról a költő kerek jubileuma – születésének 125. évfordulója alkalmából.
A professzort elkísérte a somorjai intézetbe – majd másnap Szakolcára (Skalica) is – Tóth László szegedi egyetemi tanár, aki a kép- és hangfelvételeket készítette a Juhász Gyula-kutatásról.
Szakolcán, ahol Juhász Gyula 1911-től 1913-ig, az ottani Királyi Katolikus Főgimnázium tanáraként jelentős irodalmi alkotásokkal gazdagította az utókort, ez év áprilisában emléktáblát lepleztek le a költő emlékére. A két márványtáblát, amelyek egyikén a szöveg magyar nyelvű, a ma is gimnáziumként működő, 1663-ban alapított iskola falán helyezték el. Szemben, a plébániatemplom tőszomszédságában 2008 januárjában gyönyörű királyszobrot avattak. Méltó helyen, a hat templommal, három kolostorral, Árpád-kori várfalakkal és az őrtoronyszerű Szent György-kápolnával büszkélkedő város főterén a Szakolcának szabad királyi városi jogokat adományozó Nagy Lajos uralkodónk gyönyörű szobra áll.
Juhász Gyula emléktáblájának leleplezésekor ez év áprilisában a Kiss Péter miniszterelnök-helyettes által vezetett magyarországi küldöttség tagjaként a méltató ünnepi beszédet Szakolcán a legavatottabb Juhász Gyula-kutató, dr. Péter László mondta. Június 11-én szakolcai kutatása során adatokat gyűjtött Juhász Gyula A rohateci Máriánál c. versének keletkezéstörténetére vonatkozóan. A szegedi kutatókkal ezen a júniusi napon felkerestük a szakolcai gimnáziumban PhDr. Jozef Špaček írót, történelemtanárt, majd a helyi múzeumban, a történelmi nevezetességű kultúrházban, a plébániahivatalban, majd Rohatecben a községházán, a katolikus templomban, a harangozó házánál és a két erdei Mária-kegyhelynél fordultunk meg – adatokat gyűjtve. Juhász Gyula Szakolcán – életének e rendkívül termékeny alkotói időszakában – százhúsz verset írt, további harmincat átírt. Harmincegy újra megjelentetett verse kötődik ehhez az időszakhoz, és prózai alkotásai között legjelentősebb az Orbán lelke című regénye.
Szakolcán született a magyar szerelmi költészet egyik legszebb darabja, a Milyen volt című verse (1912. január 14-én a Hét-ben még Örökség címmel jelent meg, címét a költő később megváltoztatta), amelyről Szalatnai Rezső azt írja a Juhász Gyula 600 napja című kötetében, hogy akárhányszor olvassuk, mindig megcsodáljuk az egyszerűség és finomság e remekét.
A szegedi kutatókat Somorján, a Fórum Intézetben Végh László, a Bibliotheca Hungarica igazgatója, a város képviselő-testülete kulturális bizottságának elnöke fogadta, aki korábban e-mailen a kutatók rendelkezésére bocsátotta a Szlovákiában és Csehországban feldolgozott formában rendelkezésre álló adatokat és dokumentumokat a rohateci kegyhelyekről és a rohateci Máriáról. Ismertette a vendégekkel az intézet tevékenységét, a Bibliotheca Hugarica mellett bemutatta a helyi Zalabai Zsigmond Könyvtárat. Dr. Péter László az intézetnek adományozta a Szakolcai Királyi Katolikus Főgimnázium 1911/12. tanévre vonatkozó korabeli magyar nyelvű értesítőjének elektronikus változatát, Végh László pedig megajándékozta a kutatókat Liszka József szakrális emlékhelyekről szóló könyvével, valamint Szalatnai Rezső Juhász Gyula 600 napja című kötetével, amelyet a szerző születése 100. évfordulójának évében a Csenkén működő Clara Design Studio Miklósi Péter felelős szerkesztő vezetésével, Balogh Magdolna szerkesztésében 2004-ben újra kiadott.
A Somorja és Vidéke Kulturális Társulás vezetőségéből Stöszel Emmával – aki a Szegedi Juhász Gyula Egyetem Tanárképző Főiskoláján szerzett diplomát – gondoskodtunk arról, hogy a szegedi kutatók megismerjék a Fórum mellett Somorja többi nevezetességét is, majd a professzorok számára másnap Szakolcán és a csehországi Rohatecben biztosítottuk a tolmácsolást.