Magyar társadalomkutató intézet Somorján

Több mint fél évszázados törekvés válhat valóra a jövő nyáron, amikor a tervek szerint a Pozsonyhoz közeli Somorján megkezdi munkáját a szlovákiai magyar társadalomkutató intézet.
Az eddigi egyetlen ilyen szellemi műhely éppen hetven éve, 1931 novemberében jött létre, amikor a 80. születésnapját ünneplő Tomás Garrigue Masaryk államfő egymillió koronát adományozott a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság megalapítására. A pozsonyi Masaryk Akadémia néven ismertté vált intézmény különböző személyeskedésekből, olykor pedig anyagi visszaélésekből fakadó botrányokkal kísérve 1945-ig működött.
Hosszú, kényszerű hallgatás után az 1968-as prágai tavasz idején javasolta több közéleti személyiség, hogy a Szlovák Tudományos Akadémia égisze alatt hozzák létre a nemzetiségi kutatóintézetet. Ám alig egy hónap múltán a moszkvai segédlettel hatalomra jutó Gustáv Husák kemény ideológiai vonala ezeket az elképzeléseket is szétzúzta. Egészen a rendszerváltásig egyfajta búvópatakként feltörő kezdeményezések – főleg a Zalabai Zsigmond jegyezte Új Mindenes Gyűjtemény kötetei, továbbá a szlovákiai magyarság kulturális és társadalmi szövetségének, a Csemadoknak a védőernyője alatt megalakult néprajzi, nyelvművelő és dokumentációs szakmai társulások – jelezték, hogy a tudományos intézet megalapításának igénye ott munkált sok értelmiségi tudatában és terveiben.
Ezek a tervek részben a rendszerváltást követően váltak valóra, amikor sorra alakultak a szlovákiai magyar szellemi műhelyek. Közülük elsősorban a Mercurius Társadalomtudományi Kutatócsoport, a Gömör-Kishonti Múzeumegyesület, a Mátyusföldi Muzeológiai Társaság, a Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság és a Bibliotheca Hungarica Alapítvány tevékenységét tartják számon magyarországi szakmai körökben is. Párját ritkító tudományos és pedagógiai program megvalósítását tűzte célul a rév-komáromi Selye János Kollégium és a Professzorok Klubja, amely a fiatal tudósok szakmai fejlődését segíti, nem utolsósorban pedig ösztönzi minél erőteljesebb bekapcsolódásukat a felvidéki magyar közösség szellemi vérkeringésébe. Jelentős előrelépésként értékelhető a Fórum Társadalomtudományi Intézet öt évvel ezelőtti megalapítása, ahol négy műhely kezdte meg a munkát: Galántán a jelenkutatási részleg, Rév-Komáromban az etnológiai központ, Somorján pedig a Bibliotheca Hungarica és a Nemzetközi Nemzetiségi Szakkönyvtár.
Az intézet vezetői középtávú célként azt tűzték ki, hogy fokozatosan integrálják mindazokat a tudományos munkacsoportokat, amelyek számottevő eredményeket értek el a társadalomkutatás és a szellemi élet dokumentálásában. Az első állomás a Fórum Társadalomtudományi Szemle két évvel ezelőtti kiadása volt. Az évente háromszor megjelenő tudományos folyóirat azóta állandó publikációs lehetőséget nyújt a tudományos intézményeknek és a kutatóknak. Decembertől a közölt tanulmányokból és más anyagokból évente egy-egy angol nyelvű válogatás is készül.
– Elképzeléseink és többesztendős szervezőmunkánk eredményeként megkezdődött a somorjai Bibliotheca Hungarica emeleti részének megépítése, ahol a jövő nyáron megkezdheti tevékenységét a Szlovákiai Magyar Társadalomkutató és Dokumentációs Központ – tájékoztatta lapunkat Tóth Károly. A Fórum Társadalomtudományi Intézet igazgatója elmondta azt is, hogy valószínűleg augusztustól két részleg, az általános kisebbségi kutatások, illetve a szlovákiai magyarság kutatásának főosztálya kezdi meg a munkát, kezdetben 30-40 főállású tudományos munkatárssal, továbbá hozzávetőleg 150 szerződéses kutatóval és más szakemberrel. Az ő egzisztenciális biztonságukat is szolgálja a már serényen tevékenykedő menedzsment, amelynek célja különböző hazai, magyarországi és más külföldi pályázatok, továbbá egyéb források révén szilárd anyagi bázist teremteni a magánintézet számára.
– Négy fogalom jellemzi legjobban törekvéseinket: tudástermelés, tudáskoncentráció, tudásszervezés és tudásközvetítés – fejtette ki a Népszabadságnak Öllős László politológus, a Fórum Intézet programigazgatója. Elmondta azt is, hogy nemcsak szlovákiai méretben, hanem európai viszonylatban is versenyképes intézetet kívánnak működtetni, amely képes lesz a hazai, a magyarországi és más külföldi megrendelők számára egyaránt kellő szintű tudást, tényanyagot nyújtani és közvetíteni a felvidéki magyarokról, a Szlovákiában élő más kisebbségekről, valamint az általános kisebbségkutatás szakterületeiről. – Az elmúlt tíz évben megszületett fontos részeredmények után eljött az ideje a szlovákiai magyarság szellemi önösszeszedésének és tudáskoncentrációjának, hogy ne romantikus elképzelések és prekoncepciók vezéreljék ködszurkálásainkat, hanem végre tudományos tények ismeretében tudjunk meg minél többet önmagunk, valamint a közép-európai térség sorskérdéseiről, lehetséges kitörési pontjairól, boldogulásáról. A születőben levő szlovákiai magyar tudományos intézmény ezt a célt szolgálja majd – hangsúlyozta Tóth Károly.