Szembenézés a múlttal – Fórum Kisebbségkutató Intézet | Fórum inštitút pre výskum menšín | Forum Minority Research Institute

Kérlek segíts az új filmünk elkészítésében! Támogasd Te is! »

Szembenézés a múlttal

Szembenézés a múlttal

Tudományos konferencia 1956 szlovákiai visszhangjáról

Mint arról lapunkban már hírt adtunk, a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet (FKI) kezdeményezésére a Szlovák Tudományos Akadémia Történetttudományi Intézetének (SZTA TI),a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének és pozsonyi nagykövetségének közreműködésével 2006. október 4-én tudományos konferenciát rendeztek Pozsonyban, az Egyetemi Könyvtárban Az 1956-os magyar foradalom és Szlovákia címmel. Az előadók között szlovák és szlovákiai magyar történészek voltak, és Szesztay Ádám személyében egy magyarországi szakember is felszólalt. A tanácskozást a szervezők nevében az SZTA TI igazgatója, Slavomír Michálek és az FKI igazgatója, Öllős László üdvözölte. A szlovák előadók (Dagmar Čierna-Lantayová és Michal Barnovský) elsősorban a szlovákiai közvélemény reakciójáról értekeztek, míg Bukovszky László, a Nemzeti Emlékezet Intézetének munkatársa az államvédelmi hatóság (ŠTB), Hažko József a szlovák katolikus egyház, Simon Attila a szlovákiai magyar kisebbség, Popély Árpád a szlovák pártvezetés reagálását és tevékenységét elemezte a fellelhető korabeli dokumentumok alapján. Szesztay Ádám a magyarországi kisebbségek magatartását boncolgatta. Mint Simon Attila előadásából kiderült (az előadás rövidített változatát 1. és 3. oldalunkon közöljük), a szlovákiai magyarok ugyan nagy rokonszenvvel figyelték a magyarországi eseményeket, de komolyabb szervezettt akcióra nem szánták el magukat, mivel még élénken emlékeztek az 1945 utáni magyarellenes intézkedésekre. Néhány értelmiségit a rendőrség kihallgatott, viszont voltak olyanok is, akiket a hatóságok bizonyos feladatokkal bíztak meg, és ezzel végeredményben Kádár János pálfordulását és hatalomátvételét is segítették. A legtöbb konkrétumot Popély Árpád és Bukovszky László vonultatta fel, ami érthető, hiszen a kommunista párt, illetve az ŠTB akkori iratai ma is fellelhetők. Az előadók egyértelművé tették, hogy a hatalom legfelső szintű képviselői és erőszakszervezetei igyekeztek már csírájában elfojtani az esetleges nyugtalanságot, és a tudatos félrevezetéstől sem riadtak vissza. Erre Szesztay Ádám mutatott rá a vitában, amikor reagált Milan Zemko szlovák történész megjegyzésére, aki tényként könyvelte el, hogy az 1956-os forradalomban irredenta jelszavak és követelések is megfogalmazódtak. Szesztay szerint éppen a csehszlovák és román propaganda terjesztette azt, hogy a forradalmárok szeretnék visszafoglalni az 1919-ben elcsatolt területeket és ezzel sikerült is a magyarországi események ellen hangolni a közvélemény jelentős részét. A konferencia hallgatójaként az embernek sokszor támadt olyan érzése, hogy a szlovák történészek nem mindig tudatosítják igazán az 1956-os magyar forradalom nemzetközi jelentőségét és hajlamosak arra, hogy az 1848-as magyar forradalommal állítsák párhuzamba, amelyről köztudottan eléggé felemásan vélekednek.Hažko József egyháztörténész előadásában a szlovák klérus Mindszenty-ellenségét is érzékeltette, amelynek a gyökereit a laikus hallgató a burkolt magyarellenességben véli felfedezni. Az egyháztörténész előadássa kapcsán felvetődött a szlovákiai katolikus egyház helyzete és magatartása is az 1945 utáni években, és úgy tűnik, hogy erről még sokat hallhatunk majd a jövőben. Popély Árpád előadásában érintette a magyarországi és a szlovákiai magyar sajtó kérdését is. Mint kifejtette,a szlovák hatóságok nagy veszélyt láttak a magyarországi lapokban, még a központi pártlapot (Szabad Nép) is veszélyesnek ítélték meg, és radikálisan csökkentették a Szlovákiaában terjesztett példányszámot, és a Ludas Matyi szatirikus hetilap behozatalát is minimalizálták. Popély kutatásai egyértelművé tették azt is, hogy az 1956-os magyarországi eseményeknek köszönhetően emelték a szlovákiai magyar lapok példányszámát, illetve bővítették az Új Szó terjedelmét és előbbre hozták a már korábban jóváhagyott A hét elindítását is.
A tanácskozás végén levetítették a budapesti 56-os Intézet 56 perces dokumentumfilmjét az 1956-os magyar forradalom előzményeiről és eseményeiről. A film születéséről az egyik rendező, Kóti Judit tájékoztatta a jelenlevőket.

KategóriaCikk